Miért választottad a Wabisabi Park elnevezést?
Ebben a névben két számomra fontos elem találkozik. Az egyik a wabi-sabi, amely kifejezés a japán kultúrából ered, és egy zen alapokon nyugvó életbölcsességet takar. Nehéz pontosan szavakba önteni a lényegét, sokszor egyszerűen csak a tökéletlenség szépségeként emlegetik. A mélyére látva azonban ráébredhetünk, hogy sokkal több ennél. Természetközpontú, minimalista szemléletre bukkanunk benne, ami segít, hogy meglássuk a valódi értékeket magunk körül. Manapság mindenki tökéletes szeretne lenni, mindenkiben dúl a megfelelési kényszer, és emiatt folyamatos stresszben élünk. Ha azonban a wabi-sabi szemüvegén át tekintünk önmagunkra, másokra és az egész világra, a hibákat, a tökéletlenséget, az asszimetriát, az idő múlásának nyomait (ráncokat, ősz hajat) nemcsak képesek leszünk elfogadni, de szeretni is megtanuljuk. A meglévő javainkat tiszteljük, nem halmozunk fel felesleges készleteket, így nem válunk túlfogyasztókká, és nyitunk a minimalizmus felé. Ha vásárolunk is, előnyben részesítjük a természetes alapanyagú termékeket. Ezen elvek szerint alakítom a játéktárunkat is, és próbálok másokat is erre az útra terelni. A névben megjelenő másik tag, a park arra a helyre utal, ahol a gyerekekkel a legszívesebben töltjük a szabadidőnket. Van szerencsénk ugyanis egy park szomszédságában lakni, ahol állandóan felfedezünk, gyűjtögetünk, szaladgálunk. Gyakorlatilag ez a hely a természethez való kötődésünk legfőbb színtere.
Mikor és hogyan kezdtél el a természetközpontú és Montessori-elven alapuló neveléssel foglalkozni?
A párommal ilyen téren nagyon határozottak voltunk, mert már a kezdetektől fogva tudtuk, milyen elvek mentén szeretnénk nevelni a gyerekeket. A természetközpontúság teljesen egyértelmű volt, de emellett több olyan nevelési elvben is egyetértettünk, ami (mint utóbb kiderült) a Montessori-módszer alapjait is képezi. Például az, hogy önállóságra neveljük a gyerekeket: tehát amit az életkoruknak megfelelően el tudnak végezni, azt mi nem csináljuk meg helyettük. Szükség szerint persze segítjük őket. Továbbá fontosnak tartottuk, hogy amennyire tőlünk telik, egy minimalista, mégis inspiráló környezetet alakítsunk ki a gyerekek számára. Ezért próbálunk minőségi, természetes anyagú játékokat választani, és csak annyit, amennyit feltétlenül szükségesnek érzünk. Az első gyermekünk már páréves lehetett, amikor tudatosult bennem, hogy sok szempontból Montessori-kompatibilis a nevelésünk. Onnantól kezdve már tudatosan merítettem belőle játéktípusokat, gyakorlatokat. Érdekes egyébként a wabi-sabi szemlélet és a Montessori-módszer kapcsolata, szerintem nagyon jól kiegészítik egymást. Ennek a harmóniáját tükrözi az Instagram-oldalam is, ami voltaképpen egy naturálisabb Montessori-ihlette játékgyűjtemény.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hogyan tudja kiegészíteni a Montessori-szemléletű nevelés a mostani általános oktatási rendszert?
A közoktatás nem minden területen tudja kielégíteni a gyerekek igényeit. Egy átlagos iskolában a tanárok harmincfős osztályokkal foglalkoznak, ahol a különböző képességű és érdeklődésű gyerekeknek ugyanazt az előre meghatározott tananyagot kell megtanulniuk, azonos határidőre. Mivel minden diák teljesítményét azonos mércével mérik, így aki nem tudja felvenni ezt a tempót, esetleg nem köti le a tananyag, az könnyen lemarad, és rendszerint elkönyvelik butának vagy lustának, a gyorsabbak pedig sokszor unatkoznak az órákon. Sajnos ebben a rendszerben a pedagógusoknak nincs lehetőségük alaposabban megismerni a gyerekek egyéni igényeit, és reagálni rájuk. A Montessori-típusú intézmények nagy előnye ezzel szemben éppen abban rejlik, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek kiismerésére, a rájuk irányuló figyelemre, és ezáltal olyan körülményeket tudnak számukra teremteni a tanuláshoz, amiben ki tudnak bontakozni. Itthon sajnos meglehetősen kevés az ilyen típusú intézmény, ezért is folyamodnak egyre többen a délutáni vagy hétvégi Montessori-típusú homeschooling rendszerhez, ami óvoda és iskola mellett is kivitelezhető. Ez persze nem azt jelenti, hogy az iskolából hazatérve újabb feladatokkal bombázzuk a gyereket, épp ellenkezőleg. A cél, hogy az együtt töltött időt olyan válogatott játékokkal, programokkal, mesékkel fűszerezzük meg, amelyek életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelően segítik fejlődésüket.
Otthon, szülőként milyen módszerekkel vihetjük be a gyerekek életébe ezt a nevelési elvet?
Teremtsünk gyerekbarát otthont! Lakókörnyezetünk gyermekközpontúbbá tétele nagyban segíti a gyerekek önállóságát. Úgy érdemes berendezni a gyerekek által használt tereket, hogy segítség nélkül használatba tudják venni a benne lévő eszközöket, bútorokat, és elérjék egyedül is mindennapos használati tárgyaikat – a játékokat, könyveket, ruhákat. Egyszerre inkább kevesebb, és ha lehet, természetes alapú játék legyen elől, a túlzsúfolt környezet kevésbé motiváló. Hagyjuk a gyereket kibontakozni! Ha valamire gyermekünk önállóan is képes, akkor ne erőltessük a felesleges segítségnyújtást. Csak akkor avatkozzunk közbe, ha segítséget kér. Vonjuk be a gyereket, mert tapasztalás útján rengeteget tanulnak! A gyerekeket érdemes bevonni minden olyan ház körüli tevékenységben, házimunkába, ami nem jelent rájuk veszélyt. A kicsik nagyon lelkesek, ha sepregetésről, felmosásról vagy épp közös főzőcskézésről van szó. Az ilyen közös programok nagyban fejlesztik az önbizalmukat, hiszen megtanulják, hogyan tudnak magukról és a környezetükről gondoskodni. Figyeljünk! Szülőként érdemes résen lennünk, és felismernünk azokat a Maria Montessori által „érzékeny periódusoknak” nevezett időszakokat, amikor gyermekünk hirtelen nagyon érdeklődővé és fogékonnyá válik egy-egy téma iránt, mert ilyenkor nagyobb erőfeszítés nélkül képes tanulni, fejlődni. Legyünk sokat a szabadban! Már egy kisbaba is sokkal többet „tanul” abból, ha hagyjuk egy picit a fűben kúszni-mászni, felfedezni, mint abból, ha egy fejlesztőnek mondott zenélő-beszélő plüsst rakunk mellé. Ahogy cseperednek és nő a mozgásigényük, ez fokozottan igazzá válik. Ha tehetjük, a játékidő egy részét töltsük a szabadban, és hagyjuk, hogy felfedezzék a természetes környezetüket. Gyűjtsenek kavicsokat, sarazzanak, érezzék a természetet minden porcikájukban. „A koszos gyerek boldog gyerek.” Mindig adjunk, vagy keressünk választ a gyerek kérdéseire! Amint kinyílik az értelmük, és belecsöppenünk a „miért? korszakba”, nekünk szülőknek a legfőbb feladatunk a válaszadás és a válaszok felkutatása. Ez a szemléletformálás egyik legfontosabb időszaka. Amolyan alapozás. Amellett, hogy válaszaink által erősödik gyermekünk irántunk érzett bizalma, nagyban befolyásolhatjuk világról alkotott elképzeléseit is. Már ilyen kis korban is lehet érinteni komolyabb környezeti témákat, a gyerekek nagyon nyitottak a hulladékkezelés, a környezetbarát takarítás, a védett állatok és még sok más kényesnek mondott terület iránt.
Ezt olvastad már?
Manapság nagyon sok inger veszi körül az embereket – még az egészen piciket is. A sok csörgő-zörgő, zenélő játék mellett hogyan alkalmazhatjuk a természetközpontú nevelést?
Szerintem mindenkire pozitív hatással van a szabadban töltött játékidő, de talán kiemelten fontos azok számára, akiket túl sok inger ér otthon. A friss levegő, a szaladgálás, a fűben matatás, a dolgok elmélyült megfigyelése, mind olyan energiákat szabadít fel, amelyeket vétek lenne megvonni bármely kisgyerektől. Ha fogékonyak rá, fel is hívhatjuk a figyelmüket a természet szépségeire, illetve arra, hogy odakint milyen sok érdekes dolog tárul eléjük. Ezzel erősíthetjük természethez való kötődésüket, ami a környezettudatos felnőtté válásuk kulcsa. Az otthoni környezet „kordában tartása” már egy nehezebb kérdés. Nyilván egyszerűbb dolgunk van, ha kezdetektől tudatosan figyelünk erre, természetes alapanyagú játékokat választunk, nem hagyunk túl sok játékot összegyűlni körülöttük, amivel túlstimuláljuk őket. Azonban sokszor előfordul, hogy legjobb szándékunk ellenére is innen-onnan összegyűlnek felesleges kacatok. Ilyenkor érdemes szelektálnunk. Szívesen beveszik őket az adományboltok is, de ismerősöknek is továbbadhatunk egy-egy vállalható darabot. A megmaradt játékokat pedig érdemes forgó rendszerben tárolni. A legegyszerűbb, ha a játékokat kisebb csoportokba rendezve, dobozokban tároljuk, és egyszerre mindig csak egy adagot hagyunk elől. Így a gyerekeknek lehetőségük van azokat alaposabban megismerni és kreatívabb módon felhasználni. Én a természet szerelmeseként azt vallom, hogy a legszebb játékok nem gyárakban készülnek, hanem a természetben születnek. Kavicsokból, faágakból, gyapjúból csodákat lehet alkotni, amelyek tapintása, illata, textúrája, és nem mellesleg minősége össze sem hasonlítható a tucat műanyaggal. Az ilyen játék mind egyedi és személyes. Nem gondolom, hogy csupán ilyennel kell körül venni a gyerekeket, de érdemes párat beszerezni, készíteni, és megfigyelni, hogyan „teljesítenek” a csörgő-zörgő társaik mellett. Érdekes, ahogy érzelmileg kötődnek a gyerekek egy-egy ilyen egyedi játékhoz, még akkor is, ha csak egy darab kavicsról van szó.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nagyon fontos a gyermekek korai éveiben történő nevelése. Szerinted mire kell odafigyelni ebben az időszakban?
Több kutatás is alátámasztja, hogy az első 3–6 év a legfontosabb a gyermekek szellemi fejlődésének szempontjából. Ebben az időszakban „az agyuk, mint a szivacs”, különösebb erőfeszítés nélkül szívják magukba a tudást. Mindent megfigyelnek, leutánoznak, ezért különösen fontos, milyen szülői példát lesnek el tőlünk. A gyerekek remek tükörképet tudnak nekünk mutatni, mind a jó, mind a rossz szokásainkat tökéletesen utánozzák. Ha gyermekeinkből olyan felnőtteket szeretnénk nevelni, akik a környezetükért többet tudnak tenni azáltal, hogy ismerik, tisztelik és szeretik azt, akkor fontos már kezdetektől olyan pozitív példával elöl járnunk, amelyet követhetnek egy zöldebb jövő reményében.
Az oldaladon azt írtad, hogy azokat a gyermekkönyveket részesíted előnyben, amik reálisan ábrázolják a világot. Miért tartod ezt fontosnak?
A korai években egy gyereknek szerintem arra van szüksége, hogy megismerje azt a világot, amibe épphogy csak belecsöppent. Az egyszerű valóság is annyira érdekes számukra, hogy nincs szükség kitalációra. Arról nem is beszélve, hogy fiatalkorban sokszor még nem képesek különbséget tenni valóság és fikció között. A könyvek grafikai megjelenésre ugyanez igaz. Az elnagyolt ábrázolásmód, lehet nagyon aranyos és kedves, tehát mondhatni gyerekbarát, de akár megtévesztő is lehet. Ha egy ismeretterjesztő könyvben például mosolyog egy bolygó, akkor tévesen azt sugallja, hogy személyisége van, hangulatai, érzései. Ha egy képről nem tudja eldönteni egy hároméves, hogy macskát vagy kutyát ábrázol, akkor gátolja az értelmezést, és csak elbizonytalanítja a gyereket. Ezért próbálok én is olyan szabadkézi illusztrációkat készíteni a játékainkhoz, amelyek amellett, hogy művészi értékkel bírnak, realisztikusan ábrázolják a valóságot.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Milyen módon segítik a gyermekek fejlődését az általad készített játékok?
Az általam készített nyomtatható játékokkal a gyerekek játékos formában ismerhetik meg a természet sokszínűségét. A játékok többsége egyszerre ismeretterjesztő, érzékenyítő és fejlesztő. Mivel főleg az óvodás és kisiskolás célcsoportot célzom meg, ezért jellemzőbbek az olyan feladattípusok, amelyek az iskolára való felkészülést segítik. Találhatók bennük finommotorikát fejlesztő vonalvezetők, színezők, a logikus gondolkodást fejlesztő sorozatalkotó játékok, sudokuk, memóriajátékok, betűfelismerést, olvasást segítő szókeresők, sokrétű felhasználást biztosító Montessori-típusú kártyák, és persze sok újszerű, saját fejlesztésű játék is. A nagyobb ismeretterjesztő foglalkoztató füzeteim mindig egy tágabb témát járnak részletesen körül (madarak, évszakok, a Naprendszer, stb.), amiben a játékok kisebb, könnyen befogadható információs blokkokra épülnek, amiket a szülők meseszerűen fel tudnak olvasni gyermekeiknek.
Honnan inspirálódsz, miből merítesz ötletet?
Lehet sablonos, de a legfőbb inspirációm a természetből fakad. Ha találunk egy szép levelet vagy termést, rögtön egy játékot látok megelevenedni benne. Több olyan DIY játékötletem is született, amik hagyományosnak mondható játékok természetes alternatívái, ilyen volt például a kavicsamőba, a virágmalom vagy a termésekkel játszható sudoku is. Ezenkívül nagyon inspirál az Instagramon engem körülvevő közösség is.
Fotó: Wabisabi Park
