Minden ötödik gyerek szorong a vírushelyzetben

2021. március 01.
Több mint 10 ezer gyerek és fiatal vett részt azon az online felmérésen, amelynek célja az EU Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermekgaranciájának formálása. Az így készült jelentésből kiderül, hogy sok gyerek boldogtalan, gyakoriak a mentális problémák, és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak.

Öt gyermekjogi szervezet indított közös online felmérést gyermekek részvételével, hogy az érintettek véleménye is befolyásolja az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermekgaranciájának alakítását. A gyermekek mindkét kezdeményezést közvetlenül formálhatják, így jelentős szerepet kapnak a politikai döntéshozásban. A felmérés lebonyolítását – az öt gyermekjogi szervezettel szorosan együttműködve – az Európai Bizottság kezdeményezte. 

eu-gyermekjogi-strategia-koronavirus-gyerekek-szorongas

„Ez egy történelmi jelentés, hiszen most először fordul elő, hogy ennyi gyermek és fiatal alakíthatja közvetlenül az EU politikáját. A jelentés egy igen fontos időszakban született meg, mert a gyerekek viselik a Covid–19-járvány pszichológiai és gyakorlati következményeit, és a következő években alkalmazkodniuk kell egy új valósághoz. Ez az ő jövőjük, így a véleményüknek is tükröződnie kell az EU döntéseiben – jelentették ki az UNICEF, a ChildFund Alliance, az Eurochild, a Save the Children és a World Vision képviselői. A Mi Európánk, a mi jogaink, a mi jövők (Our Europe. Our Rights. Our Future.) című felmérésben több mint 10 000 11–17 év közötti gyermek és fiatal vett részt Európán belül és kívül egyaránt. A kérdőívet magyar gyerekek is kitöltötték.  

 A felmérés néhány fontosabb megállapítása:

A Covid–19-járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt.

 

  • Tízből majdnem egy válaszadó gyermek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben résztvevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be mint a fiatalabbak.
  • A gyermekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést.
  • Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek.
  • A gyermekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre. 
  • A konzultációban résztvevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. Hatvankét százalék kevesebb házifeladatot, 57% pedig érdekesebb órákat szeretne. A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sporttevékenységgel (33%), a gyermekjogokról való tanulással (31%) és több művészeti tantárggyal (31%). Majdnem minden résztvevő hallott már a gyermekjogokról.
  • A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88%-a ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8%-uk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4% pedig bizonytalan.  

„Jelentős mérföldkő ez a gyermekek bevonása szempontjából. A gyerekek az őket érintő témák szakértői és ez a konzultáció is bebizonyította, hogy a fiatalok a jelen fontos alakítói. A mi szerepünk az, hogy megadjunk nekik minden segítséget és támogassuk őket azon az úton, amelyen a holnap vezetőivé válhatnak. Biztosítanunk kell, hogy minden gyerek egyforma esélyekkel induljon az életben, félelemtől mentesen” – mondta az Európai Bizottság elnökhelyettese, Dubravka Šuica. 

A jelentés rövidített verziója itt olvasható. 

Forrás és fotó: UNICEF

Olvass tovább!