„A zenehallgatás és -tanulás számolatlanul sok módon gazdagítja az életünket, a mindennapi tapasztalatunk és a legfrissebb kutatások egyaránt bizonyítják ezt. A pozitív zenepszichológiai hatások bemutatásával – éppen úgy, ahogy az elmúlt hetekben elindított, általános iskolásokat célzó zenei rajzpályázatunkkal is – a klasszikus zene iránti érdeklődés felkeltése és megerősítése, végső soron pedig a zene megszerettetése a célunk” – mondta el Várdai István, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatója.
Okosabbak leszünk-e Mozarttól?
Frances Rauscher, akinek a nevéhez a kutatás köthető, 36 amerikai főiskolai hallgatóval oldatott meg térbeli-logikai feladványokat három ülésben; az első alkalommal a feladatmegoldást 10 perc csend előzte meg, másodjára relaxációs útmutatásokat kaptak az alanyok, a harmadik alkalommal pedig Mozart két zongorára írt szonátáját hallgatták meg közösen (K488) a feladatmegoldás előtt. Az eredmények alapján a kutatási alanyok akkor nyújtották a legjobb teljesítményt, amikor Mozart művét hallgatták.
A kutatás óriási visszhangot kapott, Georgia kormányzója, Zell Miller a ’90-es évek végén még azt is tervbe vette, hogy minden az államban született gyermeknek elpostáznak egy klasszikus zenei műveket tartalmazó kazettát vagy CD-t, de a hírnév ellenére a kutatás eredményeit később nem sikerült reprodukálni, és a későbbi vizsgálatok inkább azt igazolták, hogy pozitív hatás csak rövid távon értelmezhető, és zenei műfajtól független.
A zenehallgatás ellazít, és segíti a kamaszok fejlődését
Az alabamai egyetem kutatói 2007-ben a fiatalok érzelmi állapotára és az izgalmi szintjére gyakorolt hatását tették a vizsgálat tárgyává. 56 hallgató bevonásával végzett kutatásukban azt találták, hogy egy stresszes matematikateszt után a komolyzene és a hallgatók által kedvelt zene jobban ellazította a hallgatókat, mint a csend.
Számos kutatás is született a zenehallgatásnak a kamaszok fejlődésében betöltött pozitív szerepéről is; egy néhány éve készült összefoglaló tudományos cikk a friss kutatási eredmények alapján nem kevesebb, mint hét olyan területet határoz meg, ahol a zenének pozitív szerepe lehet. Ezek: az esztétikai érzék, az identitás, a szocializáció, az érzelemszabályozás és az érzelmek feldolgozása, a motiváció, a nemi szerepek és pozitív fejlődés. „A zenei ízlés egyfajta szubkultúrához való tartozást is jelent, amely meghatározott társadalmi szerepekkel való azonosulást is maga után von” – teszi hozzá dr. Maróti Emese zenepszichológus.
A zenetanulástól jobban fejlődik az intelligenciánk
A torontói egyetem kutatója, Glenn Schellenberg egy valamivel több mint tíz éve végzett kutatásában arra kereste a választ, hogy van-e pozitív összefüggés a zenei tanulmányok és az intelligenciateszteken elért eredmények között. A kutatásba hagyományos és egy éve zenei képzésben részt vevő diákokat vont be, és a teszt során vizsgálták a figyelmi fókuszt, az emlékezetet, a hallást, olvasást, nyelvi, matematikai képességet, valamint az érzelmi kifejezőkészségeket és az absztrakt gondolkodást is. Schellenberg megállapította, hogy a zenei képzésben részt vevő diákok nem kevesebb mint 62 százalékkal jobb eredményt nyújtottak, mint a hagyományos oktatásban részt vevő társaik.
Ez a pozitív hatás a tanulók jegyeiben is kimutatható, legalábbis erre enged következtetni egy 2015-ben végzett kutatás, amelybe hat évig zeneiskolai oktatásban részt vevő, serdülőkorú portugál diákokat vontak be. A kutatók összevették az ő jegyeiket más, hagyományos képzésben részt vevő hallgatókéval, és azt találták, hogy számos alaptantárgyból, portugál nyelvből, angolból, matematikából, természettudományból, történelemből és földrajzból is jobb jegyeik voltak a zeneiskolásoknak, mint hasonló korú, zeneileg nem képzett társaiknak.
Javul a hallás, ami a nyelvtanulást segíti, de fejlődik a személyiség is
A hallásunk 5 éves kor után hagyományos körülmények között nem fejlődik tovább, a zenetanulás azonban elősegítheti az agy szerkezetének és működésének úgynevezett neuroplasztikus változását, amely segít fenntartani az egyébként hanyatló érzékenységét 5 éves kor után is. Ennek később a nyelvtanulásban lesz kulcsszerepe, a pici koruktól zenei képzésben részt vevő gyerekek könnyebben sajátíthatnak el idegen nyelveket.
Számos kutatás foglalkozott emellett azzal a már az ókori görög filozófusokat foglalkoztató kérdéssel is, hogy a zenei nevelés hogyan alakíthatja azt, akik vagyunk. Megállapítható, hogy a zenét aktívan gyakorlók érzelmi készségei fejlettebbek lehetnek, ide értve az önbizalom, kitartás, önfegyelem, önkifejezés kompetenciáját. A csoportos fellépések, illetve a próbák pedig erősítik az összetartozás érzését, az elköteleződést vagy a felelősségvállalást; ezeknek a készségeknek a birtokában könnyebben áthidalhatóak az akadályok, könnyebben érhető el a siker az életben.
A zenének jutalomnak kell lennie
„Legyen szó egyszeri zenehallgatásról vagy éveken át tartó zenetanulásról, bizonyított tény, hogy a zene csak akkor fejti ki jótékony hatását, ha pozitív érzelmi állapot társul hozzá, egyszerűbben szólva, ha nem kötelességként, nyűgként élik meg ezt a gyerekek” – mutat rá dr. Maróti Emese.
A zenepszichológus szerint a szülőknek és a pedagógusoknak meghatározó szerepük van abban, hogy olyan támogató környezetet teremtsenek, amelyben a gyerekek örömforrásként élhetik meg a zenét. Nélkülözhetetlenek tehát az olyan kezdeményezések, amelyek elvárásoktól mentesen hívhatják felfedezőútra a gyerekeket a klasszikus zene világába.
Fotó: Unsplash
