“A sebészemnél ültem, aki a deformált bokámról készült felvételeket nézte. Azért jöttem, hogy megtervezzük, a következő egy évben milyen kezelésekre és rekonstrukciós műtéti beavatkozásokra lesz szükségem” – mesélte a huszonéves nő. “Az orvos azt magyarázta, hogy ha a születésemtől kezdve összenőtt ízületeket már gyermekkoromban diagnosztizálják, a csontvázam még kellően alakítható lett volna ahhoz, hogy eltávolítsák az összenövést és normális lábszerkezet alakuljon ki, melyben minden a helyén van. Most, felnőttként, már túl öreg vagyok ahhoz, hogy ez megtörténjen és egyáltalán, normális legyen a vége. Műtétek sora vár rám a világjárvány közepén, hogy a csontdeformitás ellenére egyáltalán valamennyire járni tudjak, közel sem normálisan.”
A fiatal nő esetében a diagnózis nem hanyagság vagy a tünetek hiánya miatt késett. A panaszokat éveken át növekedési fájdalomnak vagy egyszerűen figyelemfelkeltésnek titulálták a szakemberek. “Sok-sok órát töltöttem orvosoknál, a háziorvosomnál, szakorvosoknál és kórházban is úgy, hogy képtelen voltam normálisan járni. De senki sem hitt nekem, hogy valóban fáj. Nyolc évbe telt, mire valaki meghallgatott.”
A fiatal nő esete korántsem egyedi, és nem lep meg senkit, aki megtapasztalta már az orvosok előtti egyenlőtlenséget férfiak és nők között. Számos, a nemi szerepek és elvárások a fájdalom mértékével kapcsolatban végzett kutatás is rámutatott: az, hogy férfi vagy nő-e egy páciens, meghatározza, mennyire veszik komolyan a fájdalmát.
Ez egyben megmagyarázza azt is, miért kell tovább várniuk a nőknek, mint a férfiaknak, mire orvosi segítséget kapnak. A jelenség a világon mindenhol jellemző és kimutatható. A nőkkel szembeni előítélet az is a szakemberek részéről, hogy sokkal többet nyafognak, sokkal hamarabb szólnak, ha úgy érzik fáj valamijük, sokkal érzékenyebbek a fájdalomra, mint a férfiak. “A nők sokkal többet panaszkodnak, mint a férfiak. A nők nem tudják megmondani annyira pontosan, mijük fáj, mint a férfiak. A férfiak sokkal jobban tűrik a fájdalmat, így ha panaszkodnak, akkor tényleg fáj nekik. Ezek az előítéletek valósak és tényleg léteznek” – derült ki a témában végzett 2021-es kutatásból, melyben szerepelt az is, hogy még a szakemberek is hajlamosak úgy tekinteni a nők fájdalmára, hogy akkor is azt mondják, ugyanannyira fáj nekik, mint egy férfinak, ha valójában az utóbbinál sokkal kisebb a fájdalom mértéke.
Röviden összefoglalva tehát a nőket az orvosok gyakran tekintik túlérzékeny drámakirálynőnek, akik túlreagálják a fájdalmat, ami valójában nem is olyan erős, mint amit mondanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy férfi jelentkezik a sürgősségi osztályon akkut hasi fájdalommal, átlagosan 49 percet kell várnia, míg fájdalomcsillapítóhoz jut. Egy nőnek ezzel szemben legalább 65 percet.
Súlyos következmények
Sarah Harris 24 éves újságíró, a nagy-britanniai Nottinghamben él. A látása 95 százalékát veszítette el azért, mert nem vették komolyan a fájdalmát. Ha korábban diagnosztizálják problémáját, látása megmenthető lett volna. “Hátfájással ébredtem egyik nap, majd 24 óra múlva már alig tudtam mozdulni. A következő néhány napban a tünetek lassan romlottak, ám az orvosok csak azt hajtogatták, hogy a stressztől van” – emlékezett vissza. “Szinte minden nap elmentem az orvosomhoz, illetve pár nap múlva volt időpontom az éves látásvizsgálatra. A szemész egyetlen pillantást vetett a szememre, és azt mondta, hogy azonnal kórházba kell mennem, mert idiopátiás intrakarniális hipertenzióm van, azaz magas a nyomás az agyam körül.”
Hisztéria: egy diagnózis, amivel évszázadokig fegyelmezték a nőket
A hisztéria rendkívül homályos diagnózisát évezredeken keresztül húzták rá gyakorlatilag minden szokatlan és megmagyarázhatatlannak vélt női megnyilvánulásra – valamint használták fel arra, hogy visszaszerezzék a kontrollt az egyre inkább öntudatukra ébredő nők felett.“Körülbelül egy hónapot voltam kórházban, néhány naponta gerinccsapolást végeztek és sürgősségi műtéttel helyeztek tubust a gerincembe, hogy csökkentsék a nyomást. Ha az orvosaim előbb meghallgatják a tüneteimet, korábban elkaphattuk volna a betegséget, amikor még sokkal jobban visszafordítható lett volna a szem-, agy- és idegkárosodás.”
Stigmák és előítéletek
Dr. Ruby Nguyen, a Minnesotai Egyetem epidemiológia és közegészségügy professzora szerint négy fő oka van a jelenségnek: az orvosok gyakran félreértik a pszichológiai és fizikai tünetek közötti összefüggéseket, nem megfelelőek a diagnosztikai modellek, a társadalmi stigma és nőgyűlölet is befolyásolja azt, mennyire veszik komolyan a nők panaszait az orvosok.
“A férfiak általában sokkal konkrétabbak, ha fájdalomról van szó. Például a férfiak esetében a hátfájást annak tulajdonítják, hogy sokkal aktívabbak, többet dolgoznak” – mutatott rá Dr. Nguyen. “Ám a társadalomban élénken él a stigma, mely szerint a nőknek nincs joga ahhoz, hogy fájjon valamijük, mert sokkal könnyebb munkákat végeznek. A társadalom még mindig alábecsüli azt a munkát, amit a nők dolgoznak.”
“Ha tehát egy férfi panaszkodik fájdalomra, sokkal nagyobb valószínűséggel mondja valaki azt a környezetében, hogy menjen orvoshoz, hiszen olyan sok mindent csinál, biztosan történt valami. Ám ha egy nő mondja ugyanezt, a környezete is hajlamos elintézni annyival, hogy csak túlstresszeli.”
Ez a különbség nem csak abban mutatkozik meg, hogy a nők betegségeit később diagnosztizálják, mint a férfiakét. Gyakran más kezelési módot is javasolnak nekik. Egy tavalyi kutatás szerint például míg a férfiaknak sokkal nagyobb valószínűséggel írnak fel fájdalomcsillapítókat, ha krónikus fájdalmaktól szenvednek, addig a nőknek nagyobb eséllyel javasolnak pszichoterápiát, mint kezelést, mert a probléma gyökere a fejükben van a gyakori vélekedés és előítélet szerint.
“A fájdalom ilyen típusú figyelmen kívül hagyása, lekicsinylése stresszt és szorongást okoz” – mutatott rá a probléma egy újabb dimenziójára Dr. Melina Nicola, az ausztrál Murdoch Egyetem szociológusa. “Arra is számos bizonyítékunk van, hogy a stressz gyulladásokat okoz a szervezetben, ami így ahhoz vezethet, hogy a fájdalom a szervezet más részeire is átterjed.”
Forrás: Insider Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
