„Ezek nélkül a képességek nélkül nem építhetünk ki és tarthatunk fenn másokkal erős, egészséges kapcsolatot, hiszen az érzelmi intelligencia segíti a kommunikációt, a stresszel való megküzdést, a konfliktusok hatékony rendezését” – sorolta dr. Carla Marie Manly klinikai szakpszichológus, aki azt is hangsúlyozta, hogy a magas érzelmi intelligencia (EQ) a sikeres karrier és magasabb fizetés záloga.
Magas kontra alacsony EQ
Az érzelmi intelligencia kifejezést először Peter Salovey és John Mayer pszichológusok írták le 1990-es értekezésükben, majd 1995-ben Daniel Goleman írt bestsellert Érzelmi intelligencia címmel, melyben arról értekezett, miért számít jobban az EQ, mint az IQ. Ezzel vált igazán elterjedtté az érzelmi intelligencia-elmélet.
„Általánosságban elmondható, hogy a magas érzelmi intelligenciával rendelkező embereknek könnyebb megnevezni és kifejezni az érzelmeiket, döntéseket hozni az érzelmi szükségleteik figyelembe vételével, nyugodtan és összeszedettnek maradni stresszes helyzetekben” – mondta dr. Aimee Daramus pszichológus.
Akinek alacsonyabb az érzelmi intelligenciája, gyorsabban túltelítődik érzelmileg, nehezebb a túláradó érzelmek miatt döntenie és gyakran érzi úgy, hogy mások félreértik. „Ami nagyon fontos, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető, bárki javíthat az adottságain” – mondta Manly. Ugyanakkor a pszichológusok szerint vannak olyan jelek, amik alapján megállapítható, hogy valakinek magas-e az EQ-ja.
1. Felismerik a saját érzéseiket
Nemcsak felismeri, de tudatában is van annak, saját viselkedése milyen hatással lehet másokra. „Aki képes reflektálni és megfelelően kifejezni a saját érzéseit, szükségleteit és motivációit, birtokában van annak a képességnek, hogy egy lépést hátráljon, lelassítson és befelé figyeljen” – magyarázta a pszichológus.
Ahhoz, hogy ezt fejlesszük, a legjobb módszer a meditáció és a mindfulness: ezek javítják a testi-lelki érzetekre való odafigyelést a jelenben. A naplóírás szintén hozzájárulhat, hogy tudatosabbak legyünk az érzéseinkkel kapcsolatban, ám ehhez az kell, hogy szabadon, keretek nélkül írjunk, ne szerkesszük és ne ítélkezzünk az írásaink felett.
2. Észlelik és tudatosítják az érzéseiket
„Fontos része az érzelmi intelligenciának az a képesség, hogy meg tudjuk nevezni, mit érzünk – mondta Daramus. – Ez segít feldolgozni az érzelmeket, rájönni mire van szükségünk.” Akinek magas az érzelmi intelligenciája, tudja melyik érzés a harag és hogyan használja ezt a tudást az érzelmi szükségleteinek felismerésére, legyen szó arról, hogy a törődést hiányolja vagy a főnöke átlépte a határokat.
„Ez a képesség is fejleszthető, ha barátságot kötünk az öt alapérzéssel, az örömmel, haraggal, szomorúsággal, undorral és félelemmel. Tanuljuk meg, milyen érzeteket keltenek ezek a testünkben – javasolta Manly. – A harag központja a mellkas lehet, míg a szorongás inkább a gyomorban jelentkezik. Ha tudjuk, milyen fizikai érzeteket keltenek az érzések, könnyebben azonosítjuk őket, amikor jelentkeznek.”
Csernus Imre: „A tudatosság az első, amire szükségünk van”
A magyar nők nem éppen derűsek, a férfiak érzelmi intelligenciája alacsony, de fejlődik, a szülők pedig elhalmozzák a gyerekeiket, és fel sem mérik, hogy milyen traumák várnak emiatt a gyerekeikre. Az ország egyik legismertebb pszichiátere új könyvében nyíltan ír arról is, hogy mit érzett, amikor felfedezett egy daganatot az arcán. Dr. Csernus Imrével a műtétje után beszélgettünk a boldogságról, az őszinteségről és az elfogadásról.3. Kifejezik az érzelmi szükségleteiket
A szükségleteink kifejezésének képessége mások felé bizonyos érzelmekkel kapcsolatban szintén a magas EQ egyik jele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ki tudjuk mondani az olyan mondatokat, hogy:
- „Szomorú vagyok. és egyedül szeretnék lenni.”
- „Szorongok. és azt hiszem szeretnék valakivel beszélni róla.”
- „Nagyon izgulok az új munka miatt, és szeretném, ha csak rám figyelnél, míg mesélek róla.”
Egyrészről, ha képesek vagyunk az igényeinket kommunikálni, nagyobb eséllyel teljesülnek és elkerüljük a frusztrációt és bosszúságot. (Ezek az érzések hajlamosítanak a passzív-agresszív viselkedésre, ami sokat árthat a kapcsolatainknak.)
4. Felismerjük mások érzelmeit
„Család, barátok, munkatársak és más emberek a környezetünkben folyamatosan kommunikálnak velünk nonverbális jelekkel – mutatott rá Manly. – Ha ezeket a jeleket felismerjük – az arckifejezéseket, a hangsúly változását, testbeszédet –, sokat segíthet, hogy kiépüljön és erősödjön a bizalom és érzelmi intimitás közöttünk.”
Ennek a képességnek az erősítéséhez először figyelnünk kell másokra, amikor beszélgetünk. A negatív érzések kényelmetlenséget kelthetnek bennünk, de ezek felismerése és a támogatás hosszú távon hozzájárul az érzelmi intelligencia fejlődéséhez.
5. Empátia mások felé
Az empátia képessége fejezi ki az egyik legerősebben, milyen az érzelmi intelligenciája valakinek, képesek vagyunk-e felhúzni mások cipőjét. „Az empátia építi a bizalmat, érzelmi biztonságot, a kapcsolatokat” – sorolta Manly. Ha úgy figyelünk másokra, hogy közben reflektálunk arra, amit hallunk, sokat javíthat az empátiánkon, segíthet a másik ember nézőpontjából látni a dolgokat.
6. Uraljuk az érzéseinket
„Az egyik legfontosabb eleme az érzelmi intelligenciának az érzelmeink szabályozása és az egészséges válasz az érzéseinkre – jelentette ki a pszichológus. – Ahhoz, hogy irányítani tudjuk az érzéseinket, és ne ragadjanak magukkal, a légzőgyakorlatok és a saját érzéseinkre való reflektálás járulhat hozzá.”
Például egy konfliktus közepén mondhatjuk, hogy „nagyon frusztrált vagyok, elmegyek, kiszellőztetem a fejem, fél óra múlva visszajövök és újra átbeszéljük”.
Persze a kiélezett érzelmi helyzetekben, traumatikus szituációkban még a legmagasabb érzelmi intelligenciával rendelkező embereknek is nehéz lehet az érzelmeiken uralkodni. Ilyenkor ne hibáztassuk magunkat, mivel ez az érzelmeink elfojtásához vezethet. A rossz érzések elrejtése sokkal több érzelmi frusztrációt és kitörést okozhat, mint ha megéljük nemcsak a jó, de a rossz érzéseket is.
Forrás: Insider Fotó: Canva
