Étkezési zavarral, alkoholizmussal és obezitással fenyegeti a gyermekek egészségét az új hashtages kihívás

2022. július 24. |

Nem telik el úgy nap, hogy ne bukkanna fel egy-egy újabb kihívás vagy hashtag a közösségi médiában, mely gyermekek és fiatalok millióit mozgósítja. Az egyik, a hazánkban is egyre népszerűbb #depressionmeal, mely kalória- és szénhidrátdús receptek megosztására ösztönöz, levertség vagy éppen depressziós hangulat esetére. Dr. Farkas Kitti intenzív terápiás szakorvos a szülőket figyelmezteti a veszélyekre.

Hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a #depressionmeal hashtag, mely alatt olyan recepteket találhatunk, mint a csipszes szendvics, a vajas főtt tészta, az energiaital egy szál cigarettával vagy éppen egy pohár vörösbor. Az ártatlannak tűnő, humoros videók azonban elbagatellizálhatnak komoly, mentális problémákat vagy adott esetben káros hatással lehetnek a gyermekek testi és lelki fejlődésére.

orvos-etkezesi-zavar-alkoholizmus-obezitas-hashtages-kihivas

„Egyfelől örömteli, hogy az új generáció sokkal nyíltabban kezeli a mentálhigiéniás nehézségeket, és egyre kevésbé számít tabunak a pszichológushoz járás és a lelki egészség. A fiatalokra jellemző módon a komoly figyelemfelhívás mellett megjelennek a vicces, ironikus hangok is, ez természetes velejárója, hiszen a humor is egy megküzdési stratégia – magyarázza dr. Farkas Kitti. – Szülőként azonban nagyon résen kell lenni, hogy milyen közösségi médiás tartalmakat fogyaszt gyermekünk, és nyíltan kell vele beszélnünk azokról, amiket lát. Ilyen például a depressionmeal hashtag is.”

Az orvos arra hívja fel a figyelmet, hogy a depressziót, mint klinikai állapotot nem szabad félvállról venni, megfelelően kell diagnosztizálni és a kezelőorvos javaslata alapján egyénre szabott terápiával kezelni. A depresszióval küzdő emberek számára az étkezés, pláne az egészséges táplálkozás valóban kihívást jelenthet, azonban oda kell figyelni arra, hogy „egészséges lelki állapotban” milyen üzeneteket dolgozunk fel magunk számára ezekből a videókból.

„A gyerekek a közösségi média hatására egyre korábban kezdenek a testképükkel foglalkozni és nagyon könnyen rossz útra terelhetik őket az efféle tartalmak, súlyos csapdába kerülhetnek, binge eating, bulimia vagy akár anorexia is kialakulhat, ha hosszú távon tápanyag- és vitaminszegény fogásokat vesznek magukhoz. Mint mondjuk az olvasztott csokoládéba mártogatott hamburger buci – hívja fel a figyelmet dr. Farkas Kitti. – Továbbá rendkívül veszélyesnek találom, hogy a hashtag alatt a cukros energiaitalok, az alkohol és a cigaretta vagy egy csésze presszókávé is teljes értékű étkezésként jelenik meg. Hazánkban közel egymillió alkoholista van, a szenvedélybetegek kezelése perifériára szorult a pandémia alatt, kiemelten fontos, hogy az új, felnövő generáció már betegségként tekintsen az alkoholizmusra, ne pedig a problémamegoldás módszere legyen az egy pohár vagy akár üveg bor, sör és rövidital.

Az egészségtelen táplálkozásra ösztönző videók, pláne, amikor túlsúlyos influenszerek humorforrásként használják ezeket a recepteket a tartalomgyártásban, rendkívül káros hatással lehetnek a gyermekek és a fiatalok fejlődésére. A szakértők, gyermekendokrinológusok, gyermekorvosok mind azt mondják, hogy a gyermek túlsúlya a család szokásai miatt alakulnak ki – azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, ha az általuk követett véleményvezérektől is ezt az életformát látják.

orvos-etkezesi-zavar-alkoholizmus-obezitas-hashtages-kihivas

Dr. Farkas Kitti

Orvosként, aki dolgozik az intenzív osztályon és dolgoztam a Covid részlegen az elmúlt hónapokban, fontos feladatomnak tartom a lehető leghangosabbra tekerni a hangerőt, hogy a túlsúly borzasztó kockázat. Ne gondoljuk, hogy a gyerekeink kikerekedését majd nyáron úgyis lemozogják – hangsúlyozza Dr. Farkas Kitti. – Az első és legfontosabb, amit tehetünk az, hogy együtt mozog a család és figyelünk az életmódunkra. A közös falás, nasi hegyek, chipsek, felvásárlása helyett étkezzen együtt a család. Ez kiváló alkalom arra is, hogy beszéljünk gyermekeinkkel a közösségi médiás trendekről, a mentális egészségről. Azon fiatalok, akiknek szülei nem figyelnek a gyermekük közösségi média aktivitására, sokkal gyakrabban küzdenek negatív önképpel, káros táplálkozási szokásokkal, mint azok, akiknek a szülei követik gyermekük aktivitását, és nyíltan beszélgetnek arról, hogy nem feltétlenül valóságos, amit a fotókon látnak. Fontos, hogy ez utóbbit a szülők se felejtsék el.”

Tanulmányok szerint a magyar ember az egyik legszorongóbb, depresszióra leginkább hajlamos, pesszimista nemzet, ezért sem szabad szülőként engedni, hogy egy-egy trend a közösségi médiában jelentéktelenítse a depressziót gyermekeink szemében. „Ha úgy látjuk, hogy gyermekünk tartós stresszel küzd vagy hosszú távon a letargia jeleit mutatja, cselekedjünk. Tanítsuk meg neki, hogy a csokin és a csipszen kívül más is segíthet jobb hangulatba kerülni – javasolja dr. Farkas Kitti. – Kritikus esetben természetesen csakis a szakorvos tanácsait kövessük, azonban a megelőzésben fontos szerepe van az egészséges táplálkozásnak és a mozgásnak is.”

Dr. Farkas Kitti javaslatai nemcsak a gyermekeknek, de a felnőtteknek is segíthetnek megküzdeni a mindennapok nehézségeivel, mivel a tartós stressz pedig depresszióhoz, kiégéshez vezethet.

  • Együnk rendes kajákat! Amikor csak mód van rá, minél természetesebb, minél feldolgozatlanabb, minél kevésbé manipulált ételeket kell fogyasztani. Az egészséges táplálkozás nem jelentheti egyetlen ételnek vagy létfontosságú tápanyagnak sem a tilalmát, és egyoldalú étrendre sem ösztönözhet, mer ez hiánybetegségekhez vezethet.  Előfordul, hogy nincs kedvünk bevásárolni, főzni, ez természetes. Tartsunk kéznél egyszerű, de tápanyagdús recepteket, melyet pillanatok alatt elkészíthetünk magunknak vagy az egész családnak.
  • Mozogjunk! A mozgás, sport során felhasználódnak a stresszhormonok, mint a kortizol vagy a noradrenalin, így nem alakul ki a szorongás érzése. Nem csak a kemény sport számít, de inaktív életmódot élni kifejezetten ellenjavallt. Törekedjünk heti legalább 150 perc, számunkra ideális intenzitású mozgásra, állítsunk magunk elé kihívást: határozzuk el, hogy a napi képernyőidőnk negyedét mozgásra fordítjuk. Legalább ezt az időt sem a közösségi média előtt töltjük.
  • Aludjunk! Ha nem alszunk eleget, nem csak fáradtabbak leszünk, de testünk sem fog hatékonyan működni – hagyjuk a szervezetünket pihenni, regenerálódni.
  • Találjunk egy hobbit! Az öröm és jutalom pillanatában dopamin, oxitocin és szerotonin szabadul fel, mely befolyásolja hangulatunkat, motivációnkat, örömérzetünket és csökkenti a szorongást. Egy hobbitevékenység segíthet beindítani ezeknek a termelését. Ilyenek például a jó filmek és zene, színház, rajzolás-festés, barkácsolás, masszázs, fürdő, állatsimogatás, a nevetés vagy a baráti kapcsolatok fenntartása.
  • Meditáljunk! A meditáció légzőgyakorlatai azonnali paraszimpatikus idegrendszeri hatásuknál fogva lassítják többek közt a szívverést, a szorongást. Már csupán a jó zene mellett történő „semmire gondolás” vagy pozitív dolgok minél részletesebb elképzelésének és átélésének is fantasztikus a hatása.

Végezetül pedig fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a szülő felelőssége, hogy segítsen feldolgozni és megérteni, amit a gyermek a (közösségi) médiában lát, és adott esetben felülvizsgálni, hogy milyen tartalmakat fogyaszt. Egyes véleményvezéreknek nem feltétlenül gyermekünk a célközönsége, de a tartalmak eljuthatnak hozzájuk. Ezért is életbevágó az őszinte és nyílt kommunikáció akár egy-egy 15 másodperces TikTok-videó esetében is.

Fotó: Unsplash

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód