Az átmeneti fülcsengést mindenki ismeri, vannak azonban olyan kevésbé szerencsések, akiket egész életükön át elkísér a fülükben duruzsoló hang. A fülzúgás olyan kórosan érzékelt zaj, ami nem a külvilágból érkezik, intenzitása pedig meglehetősen széles skálán mozog: van, aki „csak” ciripelést, a tévé sistergéséhez hasonló hangot hall, sokan viszont sípolásról, fütyülésről, berregésről számolnak be a szakembereknek.
Hiába várt, nem múlt el
Virág már több mint tíz éve él együtt a problémával, ami egy influenza átvészelése után maradt vissza: „Az utóbbi időben sok szakember figyelmeztet arra, hogy a koronavírus-fertőzésen átesettek körében gyakran marad vissza fülzúgás, nekem azonban Covid sem kellett hozzá. Az influenza alatt nagyon bedugult az orrom és a fülem, akkor úgymond normálisnak gondoltam, hogy furcsa duruzsolást hallok a fejemben egész nap. A betegségből kigyógyultam, újra kaptam levegőt, a fülzúgás azonban nem tágított” – emlékszik vissza a fiatal lány.
A fül-orr-gégészek is megerősítik, hogy a fülzúgás visszamaradhat egy-egy fertőző betegség után, de emellett nagyon sokféle ok állhat a háttérben. Kiválthatja a magas és az ingadozó vérnyomás, az érszűkület, az érelmeszesedés, a nyaki csigolyák meszesedése, a belső fül keringési rendellenessége, de lehet gyógyszerek mellékhatása, valamint a stresszes életmód következménye is. A fülbe jutott víz, idegen anyag vagy fülzsírdugó is okozhatja, de az időskori hallásromlás, valamint több, a fület érintő betegség következménye is lehet fülzúgás. Átmeneti fülcsengést okozhat egy hangos koncert, a zajosabb munkahely vagy valamilyen hirtelen zajterhelés, mint amilyen például egy robbanás.
Nincs mindig megoldás
„Egy ideig vártam, hogy magától elmúljon, de amikor hetekkel később sem javult a helyzet, elmentem a háziorvosomhoz. Ő fontosnak tartotta, hogy utánajárjunk, ezért először fül-orr-gégészhez küldött. Ő mindent rendben talált, és azt javasolta, hogy forduljak neurológushoz. Itt sem találtak szervi eltérést, ahogy a kardiológián sem. Egyfelől örültem, hogy minden leletem negatív lett, másfelől egyre inkább pánikoltam, hogy senki sem tudja, miért történik mindez” – mondja Virág, aki mára megtanult együtt élni a fülzúgással.
„Eleinte nagyon zavart, még így is, hogy a szerencsésebbek közé tartozom: én csak halk zúgást hallok, amit napközben szinte teljesen elnyom a világ zaja, inkább csak este, elalvás előtt hallom erősebben. Amíg nem barátkoztam meg vele, nagyon sokat idegeskedtem miatta és ez érezhetően rontott rajta, csak úgy tudtam elaludni, ha zenét hallgattam vagy nem kapcsoltam ki a tévét. Nem egyszer volt éjszakánként olyan, hogy azt kívántam, bárcsak megsüketülnék!” Virágnak és a hozzá hasonlóknak azért különösen nehéz megoldást találni, mert a fülzúgás szubjektív dolog: „Ezt az orvosok nem tudják számokban mérni, mint azt, hogy mennyi a vércukorszintünk, kizárólag az elbeszélésünkre alapozhatnak, ami nekik is feladja a leckét.”
Ha te is hallod, kérj segítséget!
A tinnitusszal, azaz fülzúgással foglalkozó szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy ha valaki fülzúgást észlel, minél hamarabb forduljon orvoshoz: hiba arra várni, hogy magától megszűnjön. A kivizsgálást általában fül-orr-gégész szakorvos kezdi, még akkor is, ha a fülzúgásnak csak kis százaléka korlátozódik kizárólag erre a szakterületre. A fülzúgás legbanálisabb és legegyszerűbben kezelhető oka a felhalmozódott fülzsír, aminek eltávolítása után a panasz azonnal meg is szűnik.
Fülgyulladás és fülkürthurut is okozhat fülzúgást, ami az esetek jelentős részében gyógyszerrel eredményesen kezelhető, míg a várakozás és a reménykedés nem orvosolja a problémát. A fület ért trauma esetén infúziós kezelés jelenthet megoldást, ez azonban annál célravezetőbb, minél hamarabb sor kerül rá, emiatt sem ajánlott halogatni a szakember felkeresését.
Fotó: Getty Images
