Az ökoszorongás, más néven klíma vészhelyzet feeling, egy mindannyiunk által egyre gyakrabban tapasztalt érzés. Egy új kutatás szerint az emberek csaknem egyharmada tényezőként tartja számon a klímaváltozást és a szélsőséges időjárást, mielőtt bármilyen meghatározó döntést hozna. Az arra vonatkozó bizonytalanság, hogy milyen lesz az élet tíz, húsz vagy harminc év múlva, nagy hatással van gondolkodásmódunkra.
A Föld lakosságának 30%-a fontolgatja, hogy feladja a gyermekvállalásra vonatkozó terveit az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmai miatt.
A Globe at Night nemzetközi projekt adatai szerint rohamosan csökken azoknak a csillagoknak a száma, amelyeket az emberi szem az égbolton észlelni képes. A fényszennyezés olyan szélsőséges, hogy egy idén januárban megszületett baba, mire a 18. születésnapi tortáján elfújja a gyertyákat, már csak a felét láthatja a ma még megcsodálható csillagoknak. Őrülten hangzik, nem?
Nyilvánvalóan rengeteg tényező ad okot az aggodalomra. Azonban ha tudjuk, hogyan „néz ki” a sötétség, lehetővé válik a fény meghatározása. Mondta megannyi ókori filozófus. Ez a gondolkodásmód átültethető a klímaparára is. Fontos hát, hogy naprakészek legyünk, ha bajokról és az új szabályozásokról – vagy azok hiányáról – van szó. A környezeti kérdések ismerete csökkentheti az ismeretlentől való félelmeinket, segíthet megismerni a civil és nonprofit szervezetek klímaváltozás elleni küzdelmét és támogatásuk lehetséges módjait. A tudatosság cselekvéshez vezet. Hogyan hagyhatnánk gyermekeinkre egy egészséges bolygót anélkül, hogy tudnánk, mi is történik napjainkban?
Van remény!
Csodálatos új találmányoktól hemzseg az ökoinnováció területe, folyamatosan kisebb-nagyobb győzelmek és áttörések valósulnak meg éghajlatunk normalizálása érdekében. A médiának is nagy felelőssége van abban, hogy ezekről a jó hírekről is beszámoljon. Íme tehát néhány naprakész pozitív friss-ropogós hír környezetünkkel kapcsolatban.
Az Eurostat új adatai szerint a nap-, szél- és más „zöld” energiaforrások 21,8%-kal járultak hozzá az Európai Unió teljes energiafogyasztásához 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban felhasznált energia több mint egyötöde megújuló energiaforrásokból származott. A Finn Wind Energy Association (FWPA) adatai szerint Finnország szélenergia-kapacitása tavaly 75 százalékkal nőtt. A Skandináv országok, mint sok más egyéb területen, a „zöld” szektorban is követendő példának bizonyulnak. Törökország is gőzerővel telepít napelemeket. Nemrég óriási naperőművet építettek Dağbeliben, Antalya (Törökország) külvárosában, hogy azzal mintegy 60,000 helyi gazdálkodónak biztosítsanak ingyenes energiát.
Vidyut Mohan, a fiatal mérnök és a Takachar társalapítója nyerte el a tavalyi The Earthshot Prize-t. A Vilmos brit trónörökös és David Attenborough által patronált, az ökoinnováció Oscarjaként is emlegetett díjat minden évben regionális, illetve globális jelentőséggel bíró kezdeményezések és találmányok alkotói kapják. A legutóbbi díjazottat, Vidyut Mohant az energiagazdálkodás iránti szenvedélye és gazdálkodó családból való származása sarkallta arra, hogy feltalálja gépét. A masina jelentősége abban rejlik, hogy az a növényi hulladékot üzemanyaggá, műtrágyává és hozzáadott értéket képviselő vegyi anyagokká képes alakítani.
Évente 120 milliárd dollárnyi mezőgazdasági hulladékot termelünk a bolygón. A gazdálkodók gyakran elégetik, amit nem tudnak értékesíteni, mindez nagymértékű légszennyezéshez vezet. Vidyut gépe olcsó, kicsi és hordozható, így akár távol eső helyeken is felszerelhető és néhány percen belül működésre bírható. Ezenkívül a technológia lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy 40%-kal többet keressenek a mezőgazdasági hulladékok bioüzemanyaggá és műtrágyává alakításával. A hulladék nem vész el, csak átalakul. Abszolút win-win.
Hasonlóan forradalmi találmány született néhány hónapja Angliában is. A Cambridge-i Egyetem kutatói olyan rendszert találtak ki, amely a műanyag hulladékot és az üvegházhatású gázokat napenergiával fenntartható üzemanyagokká alakítja. Ez az első olyan innováció, amely egyidejűleg képes CO2 és műanyaghulladék átalakítására, ezzel a két legnagyobb aggodalmunkra okot adó problémát célozza. Észbontó.
Viszlát, műanyag!
Egyébiránt Nagy-Britanniában francia példára, hamarosan betiltják az egyszer használatos műanyag tárgyakat, beleértve a plasztik evőeszközöket és tányérokat. A műanyaggyártás a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának egyik fő forrása. A kormány becslései szerint évente körülbelül 1,1 milliárd egyszer használatos tányért és 4,25 milliárd evőeszközt használnak fel a szigetországban. Mindezeknek csupán 10%-át hasznosítják újra.
A műanyag-felhasználás területén sajnos még a „legfelvilágosultabb” országokban is gyakorta hatalmas a pazarlás mértéke. Például, az amerikaiak évente körülbelül 100 milliárd műanyag zacskót használnak fel. 2020-ban az Egyesült Államok műanyagipara évente legalább 232 millió tonna bolygó felmelegedést okozó szennyezés kibocsátásért volt felelős (felmérés: Beyond Plastics). Ez a mennyiség 116 átlagos méretű széntüzelésű erőmű kibocsátásának felel meg. Számtalan amerikai kisbolt kasszása manapság is egyetlen automatikus mozdulattal, három-négy műanyag zacskóba húzza bele a megvásárolt termékeidet. Hihetetlen, de igaz.
Alternatív szabályozások
Január 15-től Mexikóban minden nyilvános helyen tilos a dohányzás. Szállodákban, strandokon és parkokban, illetve azok környékén sem lehet rágyújtani. Az országban újonnan elfogadott törvény a világ egyik legszigorúbb dohányzásellenes szabályozása. Az a tiltások mellett komoly szigorításokat tartalmaz az elektromos cigarettákra vonatkozóan is, valamint retorziókkal sújt mindennemű promotálást, szponzorálást és reklámozást, már ami a dohányzást és a cigarettavásárlást illeti. A latin-amerikai országok többsége igyekszik hasonló törvényeket ratifikálni, ezzel védve a passzív dohányosok egészségét és csökkentve az eldobott csikkek környezetromboló hatását. Spanyolországban is gyakori – és nem túlzottan turistacsalogató – látvány a strandokon és utcákon elterülő „cigarettavég-áradat”. Azonban egy az országban nemrég elfogadott törvény alapján, január 6. óta a dohánygyárak felelősek a csikkhalmok eltakarításának finanszírozásáért. Ha a dohányzók nem ügyelnek, a gyártók minden bizonnyal áremeléssel fogják behozni a felmerülő pluszköltségeiket.
A Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet új kutatása szerint a zöldterületek látogatása drámaian csökkentheti a mentálhigiénés problémák ellen javasolt gyógyszerek szükségességét. A kommunális kertekben, helyi parkokban vagy erdőkben hetente legalább háromszor megejtett akár 15 perces séta is harmadával segíthet leküzdeni szorongásunkat és depressziónkat. Nem utolsósorban, a szabad levegőn tett séta fizikailag is fitten tart. Légzésünkre összpontosítva a körülöttünk lévő zöldnövényzet regeneráló hatása a fáradtság és a napi stressz ellen is kiváló. Szakértők azt tanácsolják, akkor is erőltessünk magunkra egy kis mozgást, ha a testünk inkább a Netflix és semmittevés kombinációra szavazna.
Mit tehetsz a saját klímaparáddal?
Jordan Peterson, közismert – és megosztó – amerikai pszichológus azt mondja; „Lehetséges, hogy a környezeti katasztrófáktól való félelem miatt rosszul alszol. Ez lehet erkölcsi érdem. De attól, mert sajnálod a bolygónkat és aggódsz a jövője miatt, még nem jelenti automatikusan, hogy jó ember vagy. Posztolhatsz a témában naphosszat, de ténylegesen is ismered a problémát, amitől tartasz? Dolgozol azon, hogy megkülönböztesd a te tudásodat a probléma ismeretanyagától? Teszel konkrét lépéseket a megoldás érdekében?”
A képlet egészen egyszerű. Lecsitíthatjuk a klímaszorongásunkat, ha edukáljuk magunkat, nyomon követjük a médiában felbukkanó pozitív környezetvédelmi híreket és apró, „zöld” változtatásokat hajtunk végre saját szokásainkon.
Vigyázat: kliséveszély. Nem folyatni a csapot fogmosás közben. Beruházni a takarékos izzóba. Kikapcsolni az asztali számítógépet, amikor otthon sem vagyunk. Nemet mondani az impulzusvásárlásra és a huszonhatodik kisvirágos blúzra. Vászonszütyővel menni bevásárolni. Ha lehetséges, szappanra cserélni a tusfürdőt és natúrkozmetikumokra váltani az agyonparfümözött és kőolajszármazékkal teli sminkek helyett.
Pofonegyszerű tippek és trükkök, amelyek első pillantásra banálisnak tűnnek, de azonnali változást hoznak. A környezeted, a mentális egészséged és a pénztárcád is hálás lesz értük.
Szerző: Endre Dóra Fotó: Getty Images
