A klímaváltozás sokkal jobban megkeseríti a nők életét, mint a férfiakét

2021. november 11. |

A jelenleg is zajló COP26 kapcsán érdemes lenne egy fontos kérdést kicsit részletesebben is körbejárni: vajon tényleg jobban sújtja az éghajlatváltozás a nőket, mint a férfiakat? És ha igen, mi ennek az oka?

A kutatók előrejelzései azt mutatják, hogy a globális felmelegedésnek pusztító és részben visszafordíthatatlan hatásai lesznek a bolygónkra nézve. Az ENSZ  Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint a gleccserek már olvadásnak indultak, a CO2-szint folyamatosan emelkedik, és a metán légköri koncentrációja legalább az elmúlt 800 ezer évben nem volt ilyen magas, mint ma.

De Angela Baschieri, az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) politikai tanácsadója szerint azt is fontos lenne látni, hogy az éghajlatváltozás valójában különböző módon hat a férfiakra és a nőkre. Mint az élet oly sok más területén, a nemek közötti egyenlőtlenség még itt is érvényesül: „Becslések szerint naponta körülbelül 507 nő és lány hal meg a terhesség és a szülés okozta komplikációk következtében a háborús konfliktusok, és természeti katasztrófák által sújtott régiókban” – mondta korábban Baschieri, majd hozzátette, hogy kutatások szerint már a hőmérséklet egy Celsius-fokkal történő emelkedése a szülés előtti héten is hat százalékkal megnöveli a halvaszületések számát. A Tanna Női Tanácsadó Központ jelentése szerint 300 százalékkal nőtt meg a családon belüli erőszak eseteinek száma 2011-ben, miután két trópusi ciklon is sújtotta a Csendes-óceán délnyugati részén található vanuatui Tafe tartományt. Eközben Nepálban és Bangladesben a szélsőséges időjárás idején a lányokat az iskola elhagyására és házasságra kényszerítik, hogy így enyhítsék a pénzügyi nehézségeket.

AZ UNFPA célja annak biztosítása, hogy minden nő és lány maga rendelkezhessen a saját teste felett és saját döntéseket hozhassanak a szexuális és reproduktív jogaikkal kapcsolatban. Az erőfeszítésekre pedig minden eddiginél nagyobb szükség van, tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás miatt a természeti katasztrófák száma meredeken emelkedni fog. „Kétségtelen, hogy az egész emberiség ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak, de a marginalizált csoportok, például a nők és a lányok bizonyos szempontból sokkal sebezhetőbbek” – mondja Baschieri.

klimavaltozas-nok

De miért érinti rosszabbul a klímaváltozás a nőket és a lányokat?

Könnyen gondolhatnánk, hogy a hurrikánok, erdőtüzek és földcsuszamlások, valamint az egyéb természeti katasztrófák ugyanolyan csapást mérnek mindkét nemre – pedig ez nem teljesen igaz.

„A valóság az, hogy amikor intenzívebb esőzések, áradásokat vagy több évig tartó aszályos időszakok  élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak, vagy földcsuszamlások, hurrikánok ciklonok teszik tönkre az emberek megélhetését, akkor a legkevesebb erőforrással rendelkező rétegek vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben” – magyarázza Bascheri.

A világ számos országában a nők még ma is másodrendű állampolgároknak számítanak: nem kapnak megfelelő oktatást, nincs beleszólásuk a családjuk pénzügyeibe, és a saját testükkel és életükkel kapcsolatban sem hozhatnak döntéseket. „Ezek a társadalmi, gazdasági és politikai akadályok korlátozzák a nők döntéshozatali lehetőségeit, és alkalmazkodói képességüket, így aránytalanul sebezhetővé teszi őket a környezeti változásokkal szemben” – folytatja Bascheri.

Mindez a mai napig fennálló, nemek közötti rendszerszintű egyenlőtlenségre vezethető vissza – a nőknek még mindig nincsenek egyenlő jogaik, és így egyenlő esélyük sincs az éghajlatváltozás által okozott pusztítás túléléséhez.

„Az éghajlatváltozás hatása ronthatja és fel is gyorsíthatja a már meglévő nemek közötti egyenlőtlenségeket, súlyosbítva a nők és lányok elnyomottságát, marginalizálódását és megkülönböztetését” – magyarázza Bascheri.

Bascheri szerint a klímaváltozással együtt az alábbi nőket érintő problémák is fel fognak erősödni.

A nők elleni erőszak gyakoribbá válik

A háborús konfliktusok és természeti katasztrófák által gyakran sújtott területeken általában a nők azok, akiknek gondoskodniuk kell a családjuk, valamint kisebb-nagyobb közösségük ellátásáról: nekik kell például ivóvizet, élelmiszert, vagy éppen tűzifát biztosítaniuk, ehhez pedig gyakran nagy távolságokat kell megtenniük, bármiféle védelem nélkül. Ezért is vannak jobban kitéve a nemi alapú, valamint a fizikai erőszaknak.

„Az UNFPA adatai azt mutatják, hogy ciklonok és tájfunok idején az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint szárazság idején Kelet-Afrikában és a trópusi viharok idején Latin-Amerikában látványosan megugrott a nők elleni erőszak és az emberkereskedelem aránya” – mondja Bascheri.

És ugyanígy Ugandában is megnőtt a családon belüli erőszak, a szexuális zaklatás, sőt a női nemiszerv csonkításos esetek száma a hosszan tartó aszályos időszakok alatt.

Megnő a gyermekházasságok száma

A szélsőséges időjárás súlyosbítja a szegénységet, amit az adatok szerint a családok gyakran úgy próbálnak meg enyhíteni, hogy a fiatal lányokat minél előbb kiházasítják. Ha kevesebb szájat kell etetniük, anyagilag is könnyebb helyzetbe kerülhetnek.

„A szélsőséges időjárás által sújtott társadalmakban megnövekszik a családokra nehezedő anyagi stressz. Tanulmányok régóta azt mutatják, hogy ilyenkor a korai házasságkötések száma is megnő – ezt a többi között meg lehetett figyelni Bangladesben, Malawiban, Nepálban és a Fülöp-szigeteken is.”

Megnő a halva születések és egyéb szülés körüli problémák száma

Kutatások azt mutatják, hogy a hőmérséklet-emelkedés a terhességi kockázatok növekedésével jár együtt – statisztikák szerint már a hőmérséklet egy Celsius-fokkal történő emelkedése a szülés előtti héten is hat százalékkal megnöveli a halva születések számát.

„De az emelkedő hőmérséklet miatt a különféle fertőzéseket hordozó szúnyogoknak is jobban ki vannak téve az emberek, ami növeli a malária terjedését. A betegség pedig ismét csak vetéléshez, koraszüléshez valamint vérszegénységhez vezethet.”

Korlátozódik a nők hozzáférése a fogamzásgátló módszerekhez, és az egészségügyi ellátáshoz

Ahogy a koronavírus-járvány kitörése után is tapasztalhattuk, veszélyhelyzet esetén az egészségügyi erőforrásokat átcsoportosítják, és sokkal kevesebb figyelem jut például a nők szexuális és reproduktív egészségéhez szükséges ellátásokra.

„Az éghajlattal összefüggő vészhelyzetek jelentős fennakadásokat okoznak az egészségügyi szolgáltatásokban – például az anyák ellátásában, az életmentő gyógyszerekhez való hozzáférésben, és ugyanígy a megfelelő fogamzásgátlás bizosításában” – magyarázza Baschieri.

Angela Baschieri úgy gondolja, hogy az egyenlőtlenségek, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása kulcsfontosságú egy jobb, egészségesebb bolygó megteremtéséhez. „Elengedhetetlen, hogy közösen oldjuk meg a válságot, miközben erősítenünk kell a nőket, lányokat és más marginalizált csoportokat, hogy ellenállóbbá és alkalmazkodóbbá tudjanak válni az éghajlatváltozás hatásaival szemben.”

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Jeffrey Dahmer és a többiek: mindannyiunkban ott szunnyad egy gyilkos? Jeffrey Dahmer

Jeffrey Dahmer és a többiek: mindannyiunkban ott szunnyad egy gyilkos?