A demencia a gyakori tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem gyűjtőfogalom a jelentős memóriavesztéssel járó állapot leírására. Több különböző betegség és probléma állhat mögötte, az azonban szintén téves elképzelés, hogy az állapot természetes velejárója lenne. A kognitív frissesség normális esetben hosszan megtartható – épp ezért fontos a demenciát okozó betegségek és állapotok időben történő szűrése.
De hogyan ellenőrizhetjük memóriánkat?
Vannak hétköznapi, jól észrevehető jelek, amik a memóriánk és egyéb kognitív funkcióink károsodására utalhatnak. Ezek természetesen nem diagnosztikus értékűek, de segíthetnek minket, hogy elinduljunk a kivizsgálás útján. Intő jel lehet például, ha nehezen koncentrálunk egy könyvre vagy egy tévéműsorra, vagy ha nehézkesebben tudunk döntést hozni olyan hétköznapi kérdésekben, mint az ebéd kitalálása vagy az aznapi ruhák kiválasztása. Szintén aggodalomra adhat okot, ha gyakran elfelejtjük hétköznapi tárgyak neveit vagy a dátumot, és ha megzavarodunk korábban gond nélkül alkalmazott eszközök használata közben. Ahogy már említettük, ezekből a jelekből még nem tudunk megbízható öndiagnózist megállapítani, de ha rendszeresen, akár romló mértékben tapasztaljuk őket, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A Webbeteg leírása szerint a demencia diagnózisának megállapításához az alapvető memóriaromláson túl az alábbi tünetek közül is legalább egynek fenn kell állnia:
- az absztrakt gondolkodás károsodása (ez megmutatkozhat például a különbségek és azonosságok felismerésének, a fogalmak meghatározásának, a közmondások értelmezésének nehézségében)
- az ítélőképesség károsodása
- beszédzavar
- személyiségváltozás
A demencia megállapításához az orvosok több különböző tesztet elvégeznek majd, ezek között vannak egyszerű verbális tesztek és bonyolultabb vizsgálatok is.
Vérvizsgálatok és memóriatesztek
A demencia megállapításához első körben a háziorvos végezhet egyszerű verbális tesztet standardizált kérdőívek segítségével. Ezzel felméri a rövid- és hosszú távú memóriánkat, a koncentrációs készségünket és a figyelmi funkcióinkat, a kommunikációs és orientációs készségeinket. Itt mindenképpen érdemes figyelembe venni az adott egyén egészségügyi anamnézisét és sajátos hátterét, például iskolázottságát és társadalmi státuszát is.
Ha az orvos úgy ítéli, vérvizsgálatot rendelhet el. A vérvizsgálat a differenciáldiagnózist segíti, kizárhatóak vele más, hasonló tüneteket okozható problémák. Ellenőrizhetik például a más- és vesefunkciókat, a pajzsmirigy működését, a diabétesz esetleges fennállását, és a B12 vitamin szintjét. Fertőzés gyanújának esetén vizeletvizsgálatra és egyéb szűrésekre is sor kerülhet.
Amikor minden más esetleges problémát kizártunk, általában képalkotó eljárásokkal, MRI-vel és CT-vel vizsgálják az agyat. Szintén ezekkel vizsgálnak akkor is, ha olyan problémát sejtenek a kognitív funkciózavarok mögött, mint az agydaganat vagy a sztrók. Az MRI-vel megbízhatóan felállítható a demencia diagnózisa, és a demenciát okozó betegség is jó eséllyel megállapítható. Láthatóvá válik például, ha bizonyos agyterületek mérete csökkent, vagy ha az erekben károsodás történt. A CT nem tud ennyire alapos képet adni az agy állapotáról, de felismerhetőek vele a sztrók vagy az agytumor jelei.
Összességében a demencia komplex állapot, ennek megfelelően pedig alapos, komplex kivizsgálást kínál. Az időben történő felismerés és kezelés pedig kulcsfontosságú, hiszen így őrizhetjük meg a lehető legtovább értékes kognitív funkcióinkat.
Forrás: NHS Fotó: Getty Images
