„A férfiak többsége vizuális beállítottságú, a nők pedig auditorosak” – kezdi Rozs Erika szexuálpszichológiai szakpszichológus. Ez azt jelenti, hogy a férfi vágyát a látvány ébreszti fel, a nőknél viszont kifejezetten fontos, hogy szép szavakat, bókokat, kedveskedést halljanak a ráhangolódás szakaszában is. „A legtöbb férfi erre jól ráérez; sokan mesélnek arról, hogy már délután tudják, hogy a férjük este szeretne valamit, mert teljesen más hangszínen beszél hozzájuk olyankor. De vágykeltő lehet egy film- vagy egy olvasmányélmény is.” A már idézett romantikus komédiában a nő direkt hozta kellemetlen helyzetbe a férfit, azonban sajnos előfordul az életben is, hogy olyat mondunk, amelyet jobb lett volna magunkban tartani. Ádám, az urológus például időnként a betegei diagnózisát kezdi el ecsetelni, miközben a felesége már közeledne hozzá. Érdemes tehát tisztázni, hogy hol siklik félre a kommunikáció.
„Három dologra kell figyelnünk, hogy meg tudjuk állapítani, a párunk nyitott-e a közeledésünkre. Az első a fizikai távolság vagy annak a hiánya. Amikor elmegy mellettünk, és finoman megérint, megsimogat, esetleg megölel, az biztató jel. A második a szemkontaktus. Egy átlagos pillantás beszélgetés közben három másodpercig tart. Ha valaki ennél több ideig tartja a szemkontaktust, az vagy befolyásolni szeretne, vagy a mélyebb érdeklődését fejezi ki. A harmadik pedig – és ezzel el is érkeztünk Ádámhoz –, az egyértelmű kommunikáció. Ha a párunk még láthatóan benne van a hétköznapok mókuskerekében, nem sikerült még ventilálnia az élményeit, akkor biztosan nincs ráhangolódva a szeretkezésre. De az is előfordulhat, hogy ez egy tudat alatti működés: nem szeretné nyíltan visszautasítani a feleségét, inkább felhoz egy olyan témát, amelytől a nőnek elmegy a kedve a szextől.”
A szakember szerint az együttlétről való kommunikációt megkönnyítheti, ha elnevezzük az intim részünket. „Természetesen nem Szófia hercegnő lesz a jó választás, inkább egy olyan név legyen, amellyel tudunk azonosulni, nem lealacsonyító és nem szégyenteljes. Lehet emberi név vagy bármilyen, metaforikus jelentéssel bíró elnevezés. Ádám is mondhatná: szívesen lennék veled, de Béla most fáradt, nem tud koncentrálni” – javasolja a szexuálpszichológus.
A szavak ereje
„Általában elmondható, hogy akkor tudunk maximálisan bevonódni a szexuális élménybe, ha valamilyen módon mind az öt érzékszervünk stimulálva van” – folytatja a szexuálpszichológus. Habitustól és szexuális típustól is függ, hogy ki melyik érzékszervi ingert tudja a leghatékonyabban befogadni: van, akinek elsősorban az illatok, másnak inkább a látvány jelenti az erősebb erotikus impulzust. A hallást illetően nemcsak a beszéd az, ami megjelenik az intim együttlétek során, hanem már az apró sóhajok, nyögések, mordulások is az izgalom jelei. „A szexuális viselkedés az egyik legelemibb, legősibb viselkedésforma az egész élővilágban, amikor a vegetatív idegrendszer veszi át az irányítást a testünk fölött, így teljesen természetes, hogy időnként kissé artikulálatlan, állatias hangok jönnek ki a torkunkon. Mivel az ember rendkívül játékos – és ez nagyon jól kifejezhető a szexualitáson keresztül –, így feltámadhat az igény a párokban, hogy az auditív stimulálás az együttlét folyamán ne feltétlenül csak az ösztönös hangokra korlátozódjon: bevonhatnak olyan szóbeli kifejezéseket, amelyektől könnyebben kialakul az erotikus feszültség közöttük.”
Ezeknek a kifejezéseknek három csoportja van. Amikor a pár tagjai kedves szavakat suttognak egymás fülébe („Annyira gyönyörű vagy!” vagy „Szeretlek!”) ezek elsősorban az intimitás kialakítását, a kölcsönös vonzódás kifejezését, ezen keresztül az együttléthez szükséges bizalmi légkör kialakítását segítik. „Ezek a kifejezések javarészt mindenkiben kellemes érzéseket ébresztenek, hangozzanak el a ráhangolódás vagy már az együttlét folyamán. Véleményem szerint a barokk körmondatokkal („Most egy kicsit lassabban, menj lejjebb a kezeddel, ott már gyengédebben, csúsztasd magad kicsit balra…”) jó, ha elővigyázatosan bánunk, mert ezek könnyen átcsaphatnak egy túlrészletezett utasításlistába, amely amellett, hogy a pár másik tagjának izgalmi szintjét negatívan befolyásolhatja, kialakíthat benne egyfajta bizonytalanságot is, hogy elég jó-e a párjának az, amit ő az ágyban csinál. Ezekre az esetekre azt javaslom, hogy szorítkozzunk az egyszerű, egyszavas közlésekre a cselekvést vagy az intenzitást illetően, a testünkön való helymeghatározást pedig inkább mutassuk, vezessük a partnerünk kezét oda, ahol jó volna érezni az érintését. Ezek a rövid közlések mozdulattal, érintéssel összekötve nem ölik meg a vágyat a másikban, és közben segítenek érvényre juttatni a kívánságainkat.”
Hogyan nevezzelek?
A harmadik csoport a piszkos beszéd. Vannak, akik erősebb kifejezésekkel szeretik izgatni magukat az aktus folyamán, esetleg már az előjáték részeként. „Ebben az esetben a beszédközpontunkat stimulálva úgy izgatjuk az idegrendszerünket, mintha egy másik szituációban lennénk. Beindítja a fantáziát, olyan, mintha kicsit kilépnénk a saját lényünk korlátaiból, mintha nem is önmagunk lennénk. Értelmezhető egyfajta szerepjátékként is. Nem minden esetben egyértelmű azonban, hogy ki mit szeretne hallani szex közben akár saját magáról, vagy mi az, amit ő ki tud mondani” – fejti ki a szakember.
Lola és a férje tizenöt éve élnek házasságban, két kamasz gyermekük van. Lola gyakran érzi úgy, mintha a férjével való szex egy előzetesen megírt forgatókönyv szerint zajlana, és ha bármi változtatást szeretne eszközölni, ahhoz hetekkel előre rá kell beszélnie a férjét, győzködnie kell, hogy aztán mire helyzetbe kerülnek, a férfi hajlandó legyen egy próbát tenni. Általában ezek a helyzetek ritkán kielégítőek Lola számára. Akárhányszor próbálja megosztani a férjével a vágyait, Krisztián mindig zavarba jön: azt mondja, a felesége csupa szégyenteljes dologra vágyik. Egy alkalommal Lola azt kérte, legyen egy kicsit keményebb vele, éreztesse az előjáték alatt, hogy ő a férfi, és szóljon hozzá durvábban. Krisztián nem tudta megtenni, mert már az első percekben mély szégyenérzet és lelkiismeret-furdalás hatalmasodott el rajta, amikor belegondolt, hogy ő Lola gyerekeinek az édesapja, és álmában sem gondolna róla olyasmiket, amiket az asszony kért, hogy mondjon ki, és tegyen meg. Lola nagyon szeretné változatosabbá tenni a közös perceiket, de nehezen találják a férjévek a konszenzust ebben a kérdésben.
„Ami Las Vegasban történik, az ott is marad, szokás mondani, és jó, ha ez a hálószobában történtekre és elhangzottakra is igaz. Ez a hozzáállás mindkét fél védelmét szolgálja, ugyanis annak, aki nehezebben oldódik, biztonságot adhat, ha tudja, hogy ez most csak játék, és később nem fogják a szemére vetni az elhangzottakat. Annak pedig, aki könnyen átadja magát a helyzetnek, jó lesz tudni, hogy egy vita során a párja nem fog visszaélni azokkal a szavakkal, amelyeket az aktus hevében mondott ki. Például előfordul, hogy egy nő szereti, ha erősebb kifejezést használnak a játék közben a szexualitására, mondjuk azt, hogy szajha, mert izgalomba jön tőle, de egy vitában ez a kifejezés már lekicsinylő, megalázó és igencsak megingathatja a partnerébe vetett bizalmát. Azok a szavak, amelyek bántóak is lehetnek, szigorúan csak kölcsönös megegyezés esetén hangozhatnak el” – mondja a szakértő.
Házi feladat
Hogyan határozhatjuk meg közösen, melyek azok a szavak, amelyek még ingerhatáron belül vannak, illetve hogyan tágíthatjuk a szexuális komfortzónánkat? „Egy játékot ajánlok, amely segít megtalálni azokat a szavakat, amelyeket a párok közös megegyezéssel használhatnak az intim pillanatokban, és intenzívebbé, változatosabbá teszik az együttlétet. Szükség lesz hozzá egy-egy papírra és egy tollra. A partnerek jegyezzenek le tíz-tíz olyan szót, amelyet ők maguk szívesen hallanának a párjuktól, és izgalmas érzést kelt a testükben. Ez bármi lehet, amelynek számunkra erotikusan stimuláló jelentése van. Ezután az egyikük lesz a fogadó, a másikuk pedig az adó fél. Az adó belesuttogja a listájáról az első szót a fogadó fél fülébe, majd a fogadó az adó szemébe nézve félhangosan kimondja, amit hallott. Ekkor mindketten megfigyelik, hogy milyen érzeteket tapasztalnak. Ezután szerepet cserélnek, és a pár másik tagja súg egy kifejezést a párja fülébe a listáról, és így tovább, amíg végig nem veszik mind a húsz szót. Fontos, hogy amikor a fogadó fél kimondja a szót, akkor tartsanak szemkontaktust. Eleinte valószínűleg visszafogottabb szavak jönnek, de amikor már kezdenek feloldódni és őszintén kinyilvánítani a vágyaikat, néhány kifejezésnél elkapják a hullámot, és rá fognak érezni, hogy miről is beszélnek valójában. Aztán a játék második része következik: mindenki visszatér a listájához, és kiegészíti a már felírt szavakat ragokkal, más szavakkal, szókapcsolatokkal, így már komplexebb mondatok jönnek létre. Például, ha az első szó az olaj volt, ez kibővülhet erre: sikamlós, olajos test („Szeretném érezni az olajtól sikamlós tested”). Újra a fogadó fél fülébe súgja, aki visszamondja hangosan, szemkontaktust tartva, és közben ismét mindkét fél figyeli a saját reakcióit. Az egész listán végighaladva biztosan találnak olyan mondatot, amely mindkettejüknek vágykeltő hatású. Azért ajánlom ezt a gyakorlatot a pároknak, mert mialatt nevesítjük a számunkra izgalmat okozó dolgokat, oldódnak a saját és a partnerünk gátlásai is, felcsillan a szikra a egymás között. Amikor terápiás helyzetben végezzük ezt a gyakorlatot, látom, hogy nevetgélnek, összehangolódnak, élvezik, hogy valami szokatlan, izgalmas dolgot csinálnak együtt, miközben valójában nincs tétje a dolognak, biztonságos terepen térképezik fel egymás vágyait.”
Szerző: Zeke Lilla, Fotó: Getty Images
