- A felismerés segíthet, hogy legyőzhessük a szorongásunkat.
- Tudományosan vizsgálták, milyen szülői tényezők kellenek ahhoz, hogy egy gyerek szorongó legyen.
- A vizsgálat szerint nem csak öröklött tényzők, hanem a környezet is szerepet játszik a szorongás kialakulásában.
A mentális zavarok nem kímélik a gyerekeket és tinédzsereket sem. A koronavírus-járvány óta megsokszorozódott a szorongásos zavarral küzdő gyerekek száma. Szerencsére egyre többen vannak tudatában a problémának, egyre több információ érhető el a szülők és tanárok számára.
A gyermekkori szorongás egyik legnagyobb kiváltója azonban maga a szülő, derült ki egy friss kutatásból. Ebben 900 ikerpárt vizsgáltak – egypetéjű és kétpetéjű ikerpárokat egyaránt –, akiknek már maguknak is vannak gyerekeik.
A szorongás átragad gyerekkorban
Ahogy a kutatók megfigyelték, nemcsak a genetika játszik szerepet abban, szorongásos válasz alakul-e ki egy gyerekben a stresszre adott válaszreakcióként, hanem a környezet is. A tudósok feltételezték, hogy a gyerekek a szülők szorongásos viselkedését másolják, még akkor is, ha a szülők azt gondolják, mindent tőlük telhetőt megtesznek, hogy ne ragasszák át a gyerekeikre a saját problémájukat.
Miért adják tovább a szülők a saját szorongásukat gyerekeiknek?
A gyerekek megfigyelik a szüleik félelmeit és szorongásait, ezen keresztül tanulják meg kifejezni magukat, fokozatosan magukra húzzák ezeket a viselkedési formákat. Egy másik elmélet szerint egy szorongó szülő megpróbálja megvédeni a gyerekét azoktól a dolgoktól, amiktől ő fél – például kutyáktól, fogorvostól stb. –, így azonban megakadályozza, hogy a gyerekben saját kép alakuljon ki ezekről a dolgokról. Úgy kondicionálja a gyereket, hogy ezektől az eseményektől, történésektől szorongani kell.
Melyik szülőtípus gyereke lesz szorongó?
A kutatók arra jutottak, hogy az úgynevezett helikopter szülő az, akinek a gyereke legnagyobb eséllyel szorongóvá válik. Ő árgus szemekkel figyeli, óvja gyereke minden lépését, túlféltő, kontrolláló, a gyerek életének minden szegletét irányítani akarja, hogy ne történhessen semmi rossz vele. Leszámítva a gyerek mentális egészségét, aminek egyáltalán nem tesz jót ez a fajta szülői viselkedés.
„A legjobb, amit egy szülő tehet a gyerekével, ha megadja a lehetőséget, hogy a gyerek maga nézzen szembe a kihívásokkal, feladatokkal, az életkorának megfelelő félelmekkel – tanácsolta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Thalia Eley. – A gyerekekben így kifejlődhet egy egészséges önbizalom a szorongás helyett, hogy képesek megbirkózni a különböző élethelyzetekkel.”
Forrás: Marie Claire Greek, fotó: Unsplash