Rohamosan kezdett terjedni a népszerű TikTok-trend, amelyben a nők megkérdezik férjeiket és pasijaikat, milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra. Társaihoz hasonlóan Kait Grange is megdöbbent, amikor meglovagolva a trendet, ő is kifaggatta a férjét a témáról. „Igen, néha. Nem tudom, hetente egyszer?” – mondta a férfi, majd hozzátette: „Alapvetően minden, amit tudsz és szeretsz, a Római Birodalomnak köszönhető.”
Erik Svensson, akinek felesége szintén feltette a kérdést, úgy fogalmazott: „Mindennap gondolok rá, mert nagyon hasonló a párhuzam az ő életmódjuk és a miénk között. Róma bukása összevethető az egész civilizációnk bukásával, így talán nincs is jobb kultúra, amelyből tanulhatnánk.”
De még az édesapák is gyakran gondolnak a Római Birodalomra! „Minden alkalommal, amikor kakilok, a csatornákra gondolok, és arra, hogyan találták fel a rómaiak a mai szennyvízrendszert. Tehát legalább naponta kétszer, ha minden megfelelően működik” – fogalmazott Jordan Bunning tiktoker apja.
De vajon mi állhat a jelenség hátterében?
„Valóban sok olyan elem van a római történelemben és kultúrában – építészet, jog, alkotmányos elemek (vétó, szenátus, választások stb.), polgárháborúk, rabszolgaság, katonai szervezet és nyugdíjak stb., amelyek hasonlóak az amerikai intézményekhez” – mondta a HuffPostnak Ronald J. Mellor, a UCLA történelemprofesszora, aki 1976 óta tanít görög és római történelmet az egyetemen.
„Róma lenyűgöz bennünket, mert egyszerre az, és mégsem az, amivé lenni szeretnénk. Ez egy hatalmas birodalom, amely évszázadokon át fennmaradt” – fogalmazott David Potter, a Michigani Egyetem görög és római történelem tanára. „A római császárok nagyon bölcsek tudtak lenni – mint Marcus Aurelius, akinek az Elmélkedések című műve népszerű olvasmány napjainkban, de vannak olyan rettenetes zsarnokok is, mint Caligula, Nero és Commodus. A római császárok a legjobbat és a legrosszabbat modellezik számunkra” – mondta Potter.
Nincs hiány a Rómához köthető popkulturális műalkotásokból sem: a Spartacus és a Gladiátor, vagy az HBO Rómája igencsak nagy népszerűségnek örvendett. Kimberly Bowes, a Pennsylvaniai Egyetem klasszikus tanulmányok professzora úgy gondolja, hogy a férfiak Róma-rajongásának a hatalom eszményéhez is köze lehet. Mark Zuckerberg például nagy Római Birodalom-rajongó, így a pozíciója és a Caesar-frizurája is új értelmet nyerhet számunkra.
Carlos Noreña, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem ókori történelem professzora azt gyanítja, hogy a jelenség abból is fakadhat, hogy az ókori Róma történelmében fontos központi helyet foglal el a hadviselés, de az útrendszereket, a hatalmas városokat is a rómaiak újításai tettek lehetővé. Noreña megjegyezte, hogy ennek a kulturális érdeklődésnek van egy sötétebb oldala is: a szélsőjobboldali etnonacionalisták a római és görög történelemmel legitimálják mozgalmaikat.
Forrás: HuffPost, Fotó: Getty Images
