- Bár nem túl elterjedt egyelőre a good-girl brainwashed (jókislány agymosás) kifejezés, valószínűleg sokan magukra ismernek benne.
- Lisa Carmen Wang pszichológus fogalmazta meg először, mit jelent a jókislány agymosás.
- Felnőtt korban a jókislány agymosás vezethet az imposztor szindrómához és gátolhatja a fejlődést, önmegvalósítást.
„Egy sor tudatalatti üzenet, amivel a társadalom és a média arra trenírozza a nőket, hogy maradjanak csendben, húzzák meg magukat és fogadják el az alárendelt szerepet” – foglalta össze Lisa Carmen Wang, mit jelent a jókislány agymosás.
„Olyan magatartásformákkal bír a jókislány, amire már kislányként trenírozzák a nőket. Udvariasság, háttérbe húzódó szerénység, perfekcionizmus – folytatta a pszichológus. – A másik ember kedvére tenni és a gyenge határhúzás szintén a listán van.”
A jókislányság kitűnő bizonyítványt, summa cum laude diplomát, kiváló sportteljesítményt eredményez. A díjak mellett büszke családtagok, szülők veregetik a saját vállukat, milyen rendes lányt neveltek, míg a tanárok az égbe magasztalják a jókislányokat. De milyen ára van a jókislány agymosásnak valójában?
A jókislány kedves, beleegyező gyerek, majd kedves, beleegyező felnőtt
A pszichológus szerint vannak bizonyos viselkedésben tetten érhető vonások, amik a jókislányokra általában illenek:
- perfekcionista
- nehezen húz határokat
- mások kedvére akar tenni a saját szükségleteit háttérbe szorítva is
- alulértékeli a saját képességeit
- szófogadó
- mindig más engedélyére vár, mielőtt cselekedne
A társadalom a lányoktól azt várja, hogy szerények legyenek, elfogadják a szabályokat és mások szükségleteit a sajátjuk elé helyezzék. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mi is a jókislány agymosás áldozatai vagyunk, a pszichológus azt javasolja, nézzük meg, mennyire vagyunk hajlamosak másokat magunk elé helyezni, jellemző-e ránk a perfekcionizmus és hogyan hozunk döntéseket. „Általában akik másokat miatt tesznek dolgokat és/vagy perfekcionisták, nehezebben hoznak döntéseket, mert nem akarnak csalódást okozni, vagy éppen nem tudják, mit akarnak valójában” – mondta Wang.
Akik nehezen húzzák meg a határokat, általában hagyják a családtagjaiknak, hogy olyan témákról beszéljenek másoknak, ami számukra kényelmetlen, vagy a barátaiknak nem tudnak nemet mondani akkor sem, ha az éjszaka közepén állít be.
A jókislány agymosás imposztor szindrómához vezethet
Hatalmas társadalmi nyomás nehezedik a nőkre. Nem csak a külső miatt, de a viselkedésük, a családban játszott szerepük miatt. Nehéz mindezekkel megbirkózni, ráadásul a megküzdési stratégiáink jó része a gyermekkorban gyökerezik. „Amit gyerekkorban hallunk, nagyon mélyen belénk ivódik – mondta Wang. – Ha sohasem elég, amit csinálunk, és mindig azt mondják, hogy dolgozzunk keményebben, mert megy ez jobban is, felnőttkorra kialakulhat az imposztor szindróma.”
„Minden egyes alkalommal, amikor azt éreztem, hogy nem vagyok elég jó, azt tettem, amit a jókislányok. Lehajtott fejjel még keményebben dolgoztam, hogy megpróbáljam bebizonyítani magamnak, hogy mégsem vagyok egy rakás szerencsétlenség” – tette hozzá a pszichológus.
A jókislány agymosás áldozatai gyakran nem tudják, kik ők valójában
„Aki ma mindig azt nézi először, mielőtt bármit tesz, hogy másoknak ne okozzon csalódást, gyermekkorában azzal indult, hogy a szüleit elégedetté tegye – mutatott rá a pszichológus. – Amikor felismerik ezt a mintázatot felnőttkorban és szeretnék megszakítani, általában az a legnehezebb feladat, hogy rájöjjenek, kik ők valójában és mit szeretnek, mit nem szeretnek igazán.”
Amikor például ismerkedni akarnak, de nem tudják, milyen párra vágynak, vagy olyan karriert választanak, ami a szüleiket teszi boldoggá, nem őket. Az első lépés a valódi énünk felé, ha felismerjük: a jókislány agymosás áldozatai vagyunk.
Hogyan küzdjük le a jókislány agymosást?
Az első lépés a gyógyulás felé a felismerés. „Nagyon fontos, hogy lássuk magunkat, mert nem egyik napról a másikra számolhatunk le a jókislány agymosás hatásaival, hiszen évtizedek alatt épült belénk. De legalább felfigyelünk rá, amikor így viselkedünk” – mondta Wang.
Fontos tudatosítanunk, hogy ha képtelenek vagyunk a saját érzéseinket és szükségleteinket előtérbe helyezni, azzal máris távolodunk attól, akik valójában vagyunk. „Leéljük a harmincas, negyvenes éveinket, aztán 50-es, 60-as éveinkben arra döbbenünk rá, hogy valaki másnak az életét éltük. Ez nagyon fájdalmas felismerés lehet – folytatta a pszichológus. – Az egészséges egyensúlyra kell éppen ezért törekednünk. Amennyire lehet és a jókislány agymosás éppen hagyja, önmagunkhoz őszinte életet kell választanunk.”
Nem könnyű kérdések, amiket fel kell tennünk magunknak, de ezek vezetnek el a gondolkodásmódunk megváltozásához.
Forrás: Huffington Post, fotó: Unsplash