Miért marad? Mert nincs hová mennie – Nők és a lakhatási válság

2021. február 26. |

A lakhatási válság, a nőket sújtó nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a nők elleni erőszak mind olyan témák, amik a szakértők tapasztalatai szerint elválaszthatatlanul összefüggenek, a magyar közbeszédben mégsincsenek túl gyakran tematizálva. Ezen szeretett volna változtatni a nemrég elkészült Nők és lakhatás című kiadvány, ami azt járja körül, hogy a lakhatási válság miért érinti a nőket különösen hátrányosan, hogy ma Magyarországon milyen, speciálisan nők számára elérhető lakhatási megoldások vannak, és hogy milyen módon lenne érdemes a különböző lakhatási formák körét bővíteni úgy, hogy azok speciálisan a nők – azon belül pedig a fokozottan sérülékeny női csoportok – szükségleteire is tudjanak válaszolni. A kiadvány szerzői, Dés Fanni és Pósfai Zsuzsanna a minap egy online eseményen mutatták be a munkájukat – a következőkben ebből hoztunk el részleteket.

Miért érinti a lakhatási válság a nőket különösen hátrányosan?

A női lakhatási válság elsősorban a szegénység feminizálódásához vezethető vissza, amit pedig több faktor is előidéz. A magyar háztartásokban még ma is erősen élnek a konzervatív társadalmi szerepek, tehát továbbra is jellemzően a nők végzi a háztartási és gondoskodó munkákat, miközben a férfiak a kenyérkeresők, ők végeznek fizetett, piaci munkát. Emiatt rengeteg magyar nő egyáltalán nem jut saját bevételhez. De még ha a nők az otthoni munka mellett végeznek is fizetett munkát, általában akkor sem tudnak ugyanannyi bevételre szert tenni, mint a férfiak. A felek között anyagi függés alakul ki, és a nők kiszolgáltatottá válnak.

A szegénység feminizálódásához a munkaerőpiaci szegregáció – mind a szakmák közötti, mind a szakmákon belüli – is hozzájárul. Még ha a nőknek van is piaci munkájuk, jellemzően akkor is kevesebbet keresnek, mint ugyanabban a szakmában a férfiak. Vagy olyan kifejezetten női szakmákban dolgoznak – például gondoskodási szakmákban, az oktatásban, az ápolásban –, amik alulfizetettek, és amelyeknek a társadalmi megbecsülése is alacsony.

lakhatas-nok

A nők munkapiaci szegregálódását és a háztartásba szorulását az elmúlt évtizedekben még a politikai intézkedések is erősítették. Magyarországon már az 1970-es évektől elkezdődött az a folyamat, és folytatódott a rendszerváltás után is, ami során a különböző szakpolitikai és szociálpolitikai intézkedésekkel arra ösztönözték a nőket, hogy minél inkább a háztartásban maradjanak. Ilyen ösztönzés volt például a hároméves gyes bevezetése, a gyerekvállaláshoz kapcsolódó családpolitikai támogatások, amik egyenes úton vezettek a nők elszegényedéséhez. Emellett az is fontos tényező volt, hogy azok az intézmények, amik a nőket a gyermekgondozásban tudnák segíteni, egyre jobban leépültek és egyre nehezebben váltak elérhetővé. Ez főként a bölcsődéket érintette, de bizonyos régiókban az óvodákat is.

A 2008-as gazdasági világválság csak tovább rótta a nőkre a terheket. Az adatok szerint a nőket a férfiakkal szemben sokkal jobban érintette az eladósodás, legfőképpen azért, mert jellemzően a nők azok, akik felveszik a különböző hiteleket. Mivel nagyon sok hitel alapvetően a háztartáshoz kapcsolódik, a párok számára sok esetben logikusnak tűnik, hogy a nők nevére írassák. Ám ez azt is jelenti, hogy végül a nők feladata lesz a visszafizetés, főleg azokban az esetekben, ha a pár végül különválik. Ilyenkor egyedül a nőre hárul minden felelősség.

A nők ráadásul nemcsak beszorulnak a háztartásba, de az anyagi függés miatt még kiszolgáltatottá is válnak a partnerüknek, ami nagyon gyakran kényszerű együttélésekhez vezet. Magyarán a nők sokszor azért nem tudnak kiszállni egy párkapcsolatból – például egy bántalmazó mellől –, mert anyagi biztonság híján egész egyszerűen nem tudnák másképpen megoldani a lakhatásukat.

Ezt olvastad már?

A legveszélyezettebbek

A kiadvány készítésekor a szerzők alapvetően két célcsoportra fókuszáltak, az egyedülálló anyákra és  a nők elleni erőszak áldozataira. Ők azok, akik kiemelten kiszolgáltatottá válnak a társadalomban az anyagiak és a lakhatás terén. Az egyedülálló anyák esetében ennek a legfőbb oka, hogy nagyon nehéz párhuzamosan ellátniuk a piaci munkát és a gondoskodási terheket. Az intézményi rendszer hiányosságai miatt nem igazán tudnak segítséget kapni a gyerekek ellátásában, de ha van is intézményi támogatás, sokszor még az is nehezen egyeztethető össze a munkával, így végeredményben nem tud érdemi segítséget jelenti. A másik probléma pedig, hogy még az állami támogatások is alacsonyak.

De a nők elleni erőszak áldozatai már önmagában a bántalmazó kapcsolatok természete miatt is kiszolgáltatottak. A bántalmazók nagyon gyakran elszigetelik a nőket a külső kapcsolataiktól, vagy akár a munkájuktól is, és amikor eljön az idő, hogy a nő menekülne, nem lesz semmiféle erőforrása, vagy kapcsolata, akihez fordulhatna.

Mi lehet a megoldás?

A szerzők szerint a nők adott élethelyzeteire reagálva más-más megoldások lehetnek az optimálisak, de véleményük szerint fontos lenne az is, hogy ezek között a megoldások között átjárási lehetőségeket biztosítsanak. Aki például egy azonnali, akut krízishelyzetben van, annak nagy valószínűséggel szüksége lesz intézményi elhelyezésre, hiszen az anyagilag sem terheli a nőt, és biztonságos is. Jelenleg viszont Magyarországon nagy probléma, hogy ezekből az intézményekből nagyon ritkán vannak szisztematikus kivezetőutak. Ezért történik meg olyan gyakran, hogy miután lejárt az intézményben a korlátozott tartózkodási idő, a nő visszatér egy bántalmazó kapcsolatba, vagy egy gazdaságilag nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ha pedig mégsem kerül vissza, akkor elkezd hosszú távon forogni a különböző intézmények között, és tartósan is benne maradni a rendszerben, egyszerűen csak azért, mert nincsenek olyan megfizethető lakhatási formák, amik elérhetőek lennének a számára. 

A kiadvány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nőket sújtó speciális lakhatási problémákra elsősorban az lenne a válasz, ha lennének kifejezetten a számukra elérhető, biztonságos és megfizethető tartós lakhatási megoldások – például kifejezetten nők számára szóló, önkormányzatok által biztosított bérlakások formájában.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter