1. Tejét ősidők óta hasznosítják
A kecske az egyik legkorábban háziasított állat, erre a tényre számos lelet utal, főként a mai Irak területéről. A kecsketej, valamint az abból készült termékek, például sajtok már az ókori Egyiptomban is nagy jelentőséggel bírtak, a fáraók sírkamrájába is helyeztek belőle. A 20. század vége felé, valamint a 21. század elején jelentősége újra előtérbe került, ugyanis számos kutatás igazolta tejének jó minőségét, könnyebb emészthetőségét és szerepét bizonyos „modern kori” betegségek, például az allergiák kialakulásánál. Ebből kifolyólag jelenleg ezt fogyasztják a világon a legnagyobb mennyiségben.
2. Könnyebben emészthető
A kecsketej az anyatejhez hasonló módon, apokrin mirigyekben termelődik, aminek köszönhetően fehérje összetétele jobb, kedvezőbb a tehéntejénél, és kevésbé okoz nyáktermelést a gyomorban, valamint a bélrendszerben. A kecsketej a gyomorba érkezve a pepszin hatására megalvad. A tehéntej – összetételéből és jellegéből adódóan – nagy pelyhekben alvad, míg a kecsketej kisebbekben. Az alvadék tehéntej esetében keményebb, nehezebben emészthető, míg a kecsketej esetében lágyabb, porózusabb szerkezetű, mint a tehéntejé, ezért nem csak gyorsabb és könnyebb emésztést eredményez az emberi gyomorban (főleg babáknál, akiknek még nem annyira savas a gyomra), de megakadályozza a különböző emésztéssel kapcsolatos problémákat is, mint amilyenek például a görcsök, vagy bélgáz képződése.
3. Édes kísértés
A kecsketej a tehéntejnél enyhén édesebb, lágyabb, tejszínesebb ízű. Benne a zsírcseppek kisebbek, és egyenletesebben oszlanak el, nem gyűlnek össze a tetején, szemben a tehéntejjel, így homogenizálásra sincs szükség.
4. Egészségben betöltött szerepe
A kecsketej alacsonyabb αs1-kazein szintje miatt segít csökkenteni a tejfehérje-allergia kialakulásának esélyét. Amennyiben a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik a kecske vérében, ami a tejében is megjelenik. Az újabb kutatások szerint éppen ezért a parlagfű-allergiát a szokásos medicinák helyett jól lehet kezelni kecsketejjel. A népgyógyászat számos betegség gyógyításában is használta a kecsketejet. A világ több részén az antibiotikumok felfedezése előtt a TBC gyógyításának fontos eszköze a kecsketejkúra volt.
5. Csecsemőtápszernek tökéletes
A kecsketej számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, így fehérje és zsírtartalma miatt könnyebben emészthető, kedvezőbb prebiotikus hatáshoz vezet, mint a tehéntejalapú tápszerek. Az az αs1-kazein tartalma alacsonyabb, és kevésbé allergizál, megfelelő vas- és folsavpótlással együtt emellett kedvezőbb antioxidáns-profillal rendelkeznek, mint a hagyományos tápszerek. Klinikai vizsgálatok alapján a kecsketej-alapú tápszerek mind anyatej-helyettesítő, mind pedig anyatej-kiegészítő formában megfelelnek az európai direktívának, és megfelelő súly-, hossz-, testtömegindex-, fejkörfogat-növekedést eredményeznek. A kecsketej megfelelő formában feldolgozva, csecsemőtápszerként biztonságosan adható és sikeresen helyettesítheti a tehéntejet olyan babák étrendjében, akik allergiásak a tehéntejre.
+1. Tévhit a kecsketej alapú tápszerről
Tévhit azonban, hogy a kecsketej alapú tápszerek vashiányos vérszegénység kialakulásához vezetnének, ami az egyik legfontosabb népegészségügyi probléma mind a mai napig. A kecsketejnek magasabb a zsírsavtartalma, és vasban is gazdagabb. Ugyanakkor folsav- és B12-vitamin-tartalma alacsonyabb, ezért ezek pótlása szükséges kizárólagos fogyasztása esetén. Állatkísérletes adatok alapján, a folsavval kiegészített kecsketej csökkenti a vastúlterhelésből adódó hepatotoxicitás lehetőségét, és fokozott antioxidáns védelmet jelent.
