Emlékszel, hogy még 2021 decemberében is 5 százalékos 2022. évi inflációt jósolt a Magyar Nemzeti Bank? A valóságban 25 százalék lett. Ötször annyi. Azok a vállalatok, akik tudatosan és fegyelmezetten, már 2021 őszén elkészítették a következő évi üzleti tervüket, szinte biztos, hogy nem számoltak az infláció ilyen mértékű elszabadulásával.
Hofer Noémi közgazdász, adószakértő
Hofer Noémi vagyok, jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
Az üzleti tervre szkeptikusan tekintő vállalatvezetők gyakran azzal érvelnek, hogy mi a csudának tervezni, ha a valóság úgyis más lesz.
Igen, száz százalék, hogy más lesz. De a tervezésnek, a vállalkozás irányba állításának nem a számok pontos előrelátása az igazi értelme. Az üzleti élet kiszámíthatatlan világában egy aprólékos üzleti terv elkészítése olyan, mintha a viharos tengeren keresztül kellene irányt venni. A gondos tervezés ellenére a vállalkozások gyakran találják magukat előre nem látott hullámok között, amelyek eltéríthetnek a tervezett útvonaltól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti terv értelmetlen és haszontalan lenne. Ahogy a hajósok nem indulnak el részletes útvonalterv nélkül, úgy a vállalkozások sem tehetik meg, hogy terv nélkül navigáljanak az üzleti életben.
A folytatásban bemutatok négy fontos tényezőt, amely az üzleti terv útjába állhat, és amiért a valóság általában eltér a mégoly gondos tervezéstől. Arra is adok tippeket, hogyan kell helyesen kezelni a bizonytalan jövőt az üzleti tervezés során. Célom, hogy rámutassak: az üzleti terv egyáltalán nem fölösleges csak azért, mert a valóság úgyis közbeszól. Épp ellenkezőleg, a kiszámíthatatlan helyzetekre úgy tudunk a legjobban reagálni, ha van rá tervünk, hogyan kezeljük őket.
A makrogazdasági tényezők változásai
A makrogazdasági tényezőkre a vállalkozások minimális hatást tudnak gyakorolni. Adottságként kell kezelniük őket. Alkotóelemei a politikai, a jogi, a technológiai, a társadalmi és a kulturális környezet.
A gazdasági tényezők közül különösen fontos az infláció, a kamatlábak, a munkanélküliség, valamint a GDP, azaz a bruttó hazai össztermék mértéke és alakulása. Ezek mind nagy hatást gyakorolnak egy vállalkozás életére, és sokszor nehezen előreláthatóak.
Üzleti terv készítésekor tudunk aktuális becslésekkel számolni, mert a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi szervezetek készítenek ilyen előrejelzéseket. Az előrejelzés azonban még nem a valóság – és a valóság néha jelentősen eltérő lehet, ahogy a 2022. évi infláció példáján is láttuk.
És hogy miért olyan fontosak ezek a tényezők? Mert komolyan befolyásolják az üzleti tervben kiszámolt eredményt. Például a hirtelen megemelkedett kamatlábak útját állhatják a fejlődésnek, a növekedésnek, mert drágábbak lesznek a hitelek. Azaz több kamatot kell fizetni a pénzintézetektől kölcsönvett összegekre. A folyószámla-hitelekre és a hosszabb távú beruházási hitelekre is.
Ha van egy nagyobb összegű beruházási hiteled, könnyen lehet, hogy a tervezettnél kétszer több kamatot kell rá fizetned évente, ami jelentősen rontja a tervezett profitodat.
Az infláció növekedésével általában a kamatlábak is nőnek, ugyanis a nemzeti bankok a jegybanki alapkamat emelésével próbálják visszaszorítani az inflációt. Ez hatással van a vállalkozásod költségeire és az ügyfeleid vásárlóerejére is. Ilyenkor egészen biztosan ki kell igazítanod az árképzési stratégiádat, hogy a vállalkozásod metaforikus hajója a megváltozott „időjárási” viszonyok között is célba érhessen.
Ez azzal jár, hogy már nem az üzleti terved számait hozod sem a költségek, sem a bevételek terén. Ha jól alkalmazkodsz, még mindig elérheted a tervezett eredményt – de ilyenkor a valós számokkal is óvatosan kell bánnod. Ha magasabb az infláció, akkor az eredményednek is legalább az inflációval növelt értéket kellene elérnie. Ha 50 millió forint eredményt terveztél 5 százalékos infláció mellett, de végül 25 százalék lett a pénzromlás mértéke, akkor az eredményednek is 20 százalékkal többnek, azaz 60 millió forintnak kell lennie ahhoz, hogy reálértéken is teljesítsd az üzleti tervedben megfogalmazott célt. Ugyanis ez az összeg jelent ugyanannyi vásárlóerőt, mint 50 millió forint 5 százalékos infláció mellett.
A makrogazdasági tényezők kedvezőtlen változása a befektetési kedvre és a befektetői bizalomra is hatással vannak
A makrogazdasági tényezők kedvezőtlen változása a befektetési kedvre és a befektetői bizalomra is hatással vannak. Azok a vállalkozások – elsősorban startupok –, amelyek a folyamatosan beáramló kockázati tőkére támaszkodtak, a befektetői bizalom csökkenésével finanszírozási kihívásokkal szembesülhetnek. A hirtelen piaci visszaesés arra kényszerítheti ezeket a vállalatokat, hogy átértékeljék növekedési stratégiájukat, és az agresszív terjeszkedésről a túlélési üzemmódra álljanak át. A likviditás elapadása miatt jelentősen át kell írniuk az eredeti előrejelzéseiket. Sok vállalkozással pontosan ez történt a dotcombuborék kipukkadásakor a 2000-es évek elején.
Az 1990-es évek végén a technológiai ágazat példátlan fellendülést élt át, amelyet az online vállalkozások gyors növekedése táplált. A befektetők lelkesen fogadtak minden olyan céget, amelynek a nevében a „.com” szerepelt. Ez a részvényárak szárnyalását eredményezte, és euforikus piaci hangulatot teremtett. Ahogy a lelkesedés elérte a tetőpontját, a túlértékeltség és a fenntarthatatlan üzleti modellek jelei kezdtek felszínre kerülni. A dotcombuborék kipukkant, amit egy sor nagy horderejű csőd és a részvényárfolyamok erőteljes csökkenése jellemzett. Az érintett vállalatok üzleti terveikben ambiciózus növekedési pályát jelöltek ki, de szembesültek a piaci korrekció rideg valóságával. Nyilvánvalóvá vált, hogy a túlzottan optimista üzleti tervek irreális piaci hangulatban íródtak, és amikor a gazdaság és a piacok visszatértek a realitások talajára, a túlélő vállalkozásoknak alaposan újra kellett gondolniuk a rózsaszín szemüveggel készített terveiket.
Hogyan készítsd fel az üzleti tervedet a makrogazdasági tényezők változására?
Az üzleti terv kifejezést mindig egyes számban használjuk, pedig egy jó üzleti terv a valóságban több tervet is tartalmaz. Olyan, mint egy matrjoskababa. Persze nem teljesen különálló terveket, inkább a terven belül olyan alternatívákat, amelyek figyelembe veszik a jövő bizonytalanságát. Ha a te jelenlegi üzleti terved nem ilyen, akkor érdemes felülvizsgálnod és kiegészítened. Ha nem tudod, hogyan kell egy ilyen rugalmas üzleti tervet elkészíteni, keress meg, segítek.
Nem kell minden elképzelhető makrogazdasági meglepetésre felkészülnöd, de a legtipikusabbakra igen. Például ha van terved arra, hogy mit teszel, ha az infláció hirtelen a duplájára ugrik, és emiatt csökken a kereslet vagy nőnek a beszerzési költségeid, akkor sokkal könnyebben tudsz alkalmazkodni mondjuk a profitodat hasonlóan érintő adóemeléshez – akkor is, ha a tervezéskor nem számoltál vele.
Hogy ne csak vészmadárkodjam: számíts arra is, hogy a gazdasági körülmények a vártnál jobban alakulnak. Hogyan fogod hitelből fejleszteni a vállalkozásodat, amint újra alacsonyabbak lesznek a kamatok? Mihez kezdesz, ha egy váratlan adócsökkentés miatt az év végén több profitod marad? Stb.
Fotó: Getty Images
