A nárcizmus egy skála, ami az egészséges nárcizmustól (egészséges önérzet) a nárcisztikus személyiségzavarig terjed. A skála kóros felén található emberekkel az élet nehéz, különösen akkor, ha vitába keveredünk velünk. Aki nem tudja, hogy nárcisztikussal van dolga, fogjon gyanút, ha az alábbi, terapeuták által összegyűjtött mondatokat hallja!
1. „Túlreagálod!”
Egy nárcisztikus ember a vita során ezzel a tőmondattal elutasítja, elhárítja vagy egyenesen érvényteleníti a másik fél aggodalmát, megbántottságát – teszi ezt azért, hogy elkerülje a felelősségre vonást. A „Túlreagálod!” vagy a „Túl érzékeny vagy!” mondatok mentén ő irányítja a narratívát, és elhiteti a másikkal, valójában ő a probléma okozója. Aki „bedől” az állításnak, elbizonytalanodik, elkezd kételkedni önmagában, tulajdon érzéseiben, és megesik, hogy azt is elhiszi, ő hibázott.
2. „Nem én vagyok dühös, te haragszol!”
Az úgynevezett projekció a nárcisztikus ember öntudatlan védekezési mechanizmusa, amikor megtagadja saját érzelmeit, és elhiszi, azok a másikhoz tartoznak. A nárcisztikus ember gyakran annak ellenére hiszi ezt, hogy ő az, aki a vita során dühös, kiabál, sikoltozik és/vagy bántó dolgokat vág a másik fejéhez. Szakértők szerint a nárcizmusban szenvedő ember a nárcisztikus szégyenérzet és érzelemfóbia miatt tagadja sebezhetőségét.
3. „Nem hiszem el, hogy támadsz, hogy mindig én vagyok a hibás!”
A nárcisztikus ember gyakran áldozatnak tekinti magát mélyen gyökerező jogosultságtudat (úgy érzi, hogy valami kijár neki, függetlenül attól, hogy jogos-e az elvárása), törékeny önbecsülése és az empátia hiánya miatt. Az áldozati szerep készteti a nárcisztikust arra, hogy azt higgye, mások folyamatosan bántják vagy rosszul bánnak vele.
Ez a magyarázat arra, hogy a nárcisztikus ember száját gyakran hagyják el olyan mondatok, hogy: „Nem hiszem el, hogy így rám támadsz. Én vagyok az, akit mindig mindenért hibáztatnak, még akkor is, ha ez nem az én hibám!” vagy „Bármit csinálok, neked soha semmi nem elég jó! Folyamatosan kritizálsz és igazságtalan vagy!”
Azáltal, hogy áldozatként állítja be magát a nárcisztikus, másokat manipulálhat, hiszen figyelmet, együttérzést és kontrollt szerez a kapcsolatban. Az áldozatiság egy eszköz a kezében, hogy támogatást szerezzen, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémáról.
4. „Ha igazán szeretsz, megtennéd ezt értem!”
Szakemberek szerint vita során gyakori, hogy a nárcisztikus ember olyan mondatokkal manipuláljon, mint: „Ha szeretsz, megtennéd ezt értem!”, vagy „Ha elmész, nem szerettél soha igazán!”, vagy „Ha ezt teszed, kárt teszek magamban!”
Ebben az esetben is az a cél, hogy elérje, amit ő akar. Az ilyen jellegű kijelentések megnehezítik, hogy a másik fél szembeszálljon a nárcisztikus emberrel, arra késztetik, hogy visszavonuljon, visszaadja az irányítást.
5. „Tudhattad volna, hogy nem vagyok jól!”
Bár sok személyiségzavarral és kapcsolati traumával küzdőre jellemző, hogy elvárja, a másik olvasson a gondolataiba, a nárcisztikus emberre ez különösen igaz. Emiatt mondd olyanokat, hogy „Tudnod kellett volna, hogy dühös vagyok!”, és őszintén elvárja, hogy mindenféle kommunikáció, jelzés nélkül a másik kitalálja a gondolatait, érzéseit.
Ezzel az elvárással nemcsak azt éri el, hogy a másik folyamatosan úgy érzi, mintha tojáshéjon járna, de azt is, hogy állandó éberség, lelkiismeret-furdalás, félelem, bűntudat és kötelezettségtudat gyötri, a hatalom pedig a nárcisztikus fél kezébe kerül.
Forrás: Huffington Post Fotó: Getty Images
