- A perimenopauza és a menopauza időszakában sok nő érzi úgy, hogy egyszerűen „nem önmaga” – ez bizonyos szempontból valóban így lehet.
- A menopauza időszaka nemcsak komoly hormonális változásokkal jár, de a mentális egészségünkre is hatással lehet, így a személyiségünket is befolyásolhatja.
- Orvosok fejtik ki a menopauzával járó esetleges személyiségváltozásokat, és elárulják azt is, tartósak-e ezek a változások.
Nem hiába szokták a menopauza időszakát „fordított pubertásnak” is nevezni, hiszen a nők testében – és pszichéjében – ilyenkor nagyon is jelentős változások mehetnek végbe. Sok nő érzi úgy a menopauza időszakában, hogy nem önmaga, sokan pedig valóban a kamaszkorhoz hasonló hormonális hullámvölgyeket élhetnek meg.
A menopauza időszakában különböző személyiségváltozásokat is tapasztalhatunk. Egyesek sokkal ingerlékenyebbnek, lobbanékonyabbnak érzik ilyenkor magukat, mások depressziót, melankóliát élhetnek meg, megint mások a kognitív képességeikkel kapcsolatos problémákat is tapasztalhatnak.
Dr. MargEva Morris Cole szülészet-nőgyógyászat professzor szerint mindez részben a hormonális változásoknak, részben a pszichés hatásoknak, részben pedig az ezzel az időszakkal járó normatív krízisnek köszönhető. A klimax ugyanis nemcsak hormonális változás, de egyben átlépés egy másik életszakaszba a nők számára. Ilyenkor sok nő úgy érzi, hogy az idős szülőkről való gondoskodás, a gyerekek feletti aggodalom és a karrier terhe is nyomja a vállát, miközben elkezdik érezni az öregedés fizikai jeleit, fáradtabbnak, erőtlenebbnek érezhetik magukat.
De pontosan hogyan is hat a menopauza a személyiségünkre – és mennyire tartósak ezek a hatások?
Hogyan hat a menopauza a személyiségünkre?
A klimaxot megelőző perimenopauza időszakában a hormonok (az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron) szintje ingadozó lehet, ami intenzív hangulatingadozásokat eredményez. Ilyenkor sokan azt gondolják, hogy a személyiségük változott meg, ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé váltak – valójában nagyon is megmagyarázható hormonális hatások állnak a háttérben.
Ahogy dr. Cole hangsúlyozza, később, a menopauza alatt már az ösztrogénszint általános csökkenése okoz tüneteket – például ingerlékenységet, szorongást vagy gyakori rosszkedvet. Ilyenkor sok nő arról számol be, hogy gyakran szomorkásnak, depressziósnak vagy „csak” kevésbé energikusnak érzi magát, mintha valami nehéz súly nehezedne rá.
Szintén gyakori tünet a „ködös agy” (brain fog) vagyis a kognitív képességek akadályoztatottságának érzése. Sokan érzik úgy, hogy rosszabb lesz a memóriájuk, nehezebben gondolkodnak és jutnak eszükbe információk.
A menopauza idején emellett megjelenhetnek úgynevezett vazomotoros tünetek is, például a hőhullámok és az éjszakai izzadás, amik közvetett módon hathatnak a mentális egészségre. Az éjszakai tünetek zavarhatják például az alvást, ami ingerlékenyebbé, rosszkedvűbbé tehet a következő napon. A hőhullámok váratlan megjelenése ugyancsak szorongást válthat ki a nőkből, ahogyan a libidócsökkenés is okozhat mentális-érzelmi nehézségeket.
Mindezeket egybevetve nem meglepő, hogy a kutatások szerint a menopauza összefüggésbe hozható a szorongás és a depresszió magasabb kockázatával. Ez a komplex, nagy erejű változás sokféle módon hathat a nőkre, épp ezért fontos, hogy ebben az időszakban megkaphassák a megfelelő segítséget.
Mennyire tartósak a menopauzával járó személyiségváltozások?
A legtöbb érintett nő számára valószínűleg kulcskérdés lehet a következő: mennyire tartósak ezek a változások? Mivel a menopauza kiemelkedő jelentőségű normatív krízis, érthető módon nyomot hagyhat bennünk, ugyanakkor jó hír, hogy a tünetek enyhülnek vagy teljesen megszűnnek a klimaxot követő időszakban.
Az agyunk plasztikussága segít, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott helyzethez, így hamar stabilizálódhatnak kognitív képességeink, és nem kell örökre „ködös aggyal” vagy durva hangulatingadozással léteznünk. Fontos persze, hogy mi magunk hogyan éljük meg és kezeljük ezt az időszakot – ha úgy érezzük, nehézségeink vannak a változások feldolgozásával, mindenképpen jó ötlet lehet pszichológus segítségét is kérni.
Forrás: WomensHealth Fotó: Getty Images
