- Bár a dohányzás visszaszorulóban van, a nem dohányzók tüdőrákja külön betegségtípus.
- Hála a közegészségügyi kampányoknak, egyre kevesebben gyújtanak rá, mégis emelkedik a nem dohányzóknál diagnosztizált tüdőrákos esetek száma, különösen a nők körében.
- Szerencsére az orvosi közösség dolgozik a probléma megoldásán, és mi magunk is tehetünk azért, hogy kisebb eséllyel betegedjünk meg.
A tüdőrák szó hallatán legtöbben automatikusan a cigarettára asszociálunk, évtizedeken át ez volt a betegség első számú oka. A globális egészségügyi statisztikák azonban egyre zavarba ejtőbb mintázatot rajzolnak ki: világszerte nő azoknak a száma, akik úgy kapnak tüdőrákot, hogy soha életükben nem gyújtottak rá. Lássuk, mi állhat ennek a titokzatos járványnak a hátterében!
A láthatatlan fenyegetés
Több évtizedes közegészségügyi kampányoknak köszönhetően a dohányzás visszaszorulóban van. Mégis, a tüdőrák előfordulása nem csökken olyan mértékben, mint azt várnánk. Sőt, egyes országokban – például az Egyesült Királyságban – jelentősen nőtt a nem dohányzók körében diagnosztizált esetek száma, különösen a nők között.
A kutatók egyre inkább külön betegségtípusnak tekintik a nem dohányzók tüdőrákját. Saját genetikai jellemzői, kockázati tényezői és lefolyása van, sőt, a kezelése is eltér a klasszikus dohányzással összefüggő típusoktól.
A genetika és a környezet határán
Az egyik legismertebb kockázati tényező a radon, egy természetesen előforduló radioaktív gáz, amely különösen zárt, rosszul szellőző helyeken koncentrálódik. Emellett a légszennyezés is kulcsszerepet játszhat: az apró részecskék, amelyeket belélegzünk, gyulladásokat és sejtkárosodást okozhatnak.
De nem csak a környezet a ludas. A kutatók egyre többször figyelnek meg olyan genetikai mutációkat, amelyek gyakrabban fordulnak elő ázsiai származású nőknél, akik soha nem dohányoztak.
A mellkasi fájdalom árulkodó jel lehet
Női arcú járvány
A nemdohányzók tüdőrákja – különösen az adenokarcinóma típusa – nőknél gyakoribb, és gyakran fiatalabb korban jelentkezik. Mindez számos kérdést vet fel: vajon a hormonális hatások is szerepet játszanak? Vagy az, hogy a nők gyakran kisebb tüdőkapacitással rendelkeznek, és így jobban ki vannak téve a levegőben szálló szennyeződések hatásának?
Sajnálatos módon a diagnózis sok esetben csak későn születik meg, mert a tüdőrák tipikusan nem tartozik a „gyanúsítottak” közé egy nemdohányzó nő esetében. A tüneteket – mint a tartós köhögés, a fáradékonyság és a mellkasi fájdalom – gyakran félreértik, és más, kevésbé súlyos betegségeknek tulajdonítják.
Mit tehetünk?
Az orvosi közösség egyre sürgetőbb feladatként kezeli a nem dohányzó tüdőrákos betegek szűrését és korai felismerését. Emellett folyamatosan fejlesztik azokat a terápiákat, amelyek a genetikai mutációkat célozzák meg, reményt adva ezzel a betegeknek.
Az átlagember számára azonban a legfontosabb a tudatosság:
- a szellőztetés
- a légszűrők alkalmazása
- a szennyezett városi levegő kerülése
- mind segíthet csökkenteni az esélyt a megbetegedésre.
Egy új szemlélet kezdete
A nemdohányzók tüdőrákjának terjedése intő jel. Nem elég csak a dohányzás elleni harcra koncentrálnunk: újra kell gondolnunk, milyen szerepet játszanak a környezeti tényezők, a genetikai hajlamok, sőt akár a társadalmi normák is a betegség kialakulásában.
A tüdőrák nem csak a dohányosok betegsége – és minél előbb felismerjük ezt, annál több életet menthetünk meg.
Forrás: BBC Fotó: Getty Images
