- A tudósok nemrégiben figyelmeztettek rá, hogy súlyos földrengések várhatóak a Szent András-törésvonal mentén.
- A Szent András-törésvonal egy tektonikus törésvonal Kaliforniában, melyben egyre növekszik a feszültség, így a tudósok előrejelzései szerint a jövőben még súlyosabb földrengésekre számíthatunk.
- A földrengések gyakoriságának fokozódásával felmerül a kérdés: mit kell tennünk, hogy túléljük a természeti katasztrófát?
Augusztus közepén a tudósok figyelmeztettek rá, hogy a márciusi mianmari földrengés elemzései alapján a jövőben még pusztítóbb – sosem látott erejű – földrengést idézhet elő a Szent András-törésvonal. A friss kutatás egyik szerzője, Jean-Philippe Avouac geológiaprofesszor hangsúlyozza, a jövőben várható földrengések „nem feltétlenül ismétlik majd a korábbi földrengések mintázatait”, vagyis lehetséges, hogy minden eddiginél súlyosabb természeti katasztrófákra számíthatunk.
A Szent András-törésvonal egy közel 1300 km hosszú tektonikus törésvonal Kaliforniában, amely legutóbb 1906-ban okozott súlyos katasztrófát – pusztító károkat mérve egész San Franciscóra. A tudósok szerint a törésvonal jelenleg tulajdonképpen időzített bomba, mely a jövőben súlyos földrengéseket okozhat majd.
Korábban írtunk már róla, hogy mi a teendő atomrobbanás esetén, és hogy mit kell tennünk, hogy túléljünk egy vulkánkitörést, ebben a cikkben pedig azt is áttekintjük, mi a protokoll, ha földrengés közelében találjuk magunkat.
Miért olyan veszélyes a Szent András-törésvonal?
A Szent András-törésvonal egyike a Föld kontinentális lemezhatárainak, a Csendes-óceáni kőzetlemez és az Észak-amerikai-kőzetlemez találkozásánál. A törésvonalat a Kaliforniai Egyetem professzora, Andrew Larson azonosította még 1895-ben, néhány évtizeddel a híres San Franciscó-i földrengés előtt, amely 1906-ban pusztító erővel rázta meg a várost.
A Szent András-törésvonal azért olyan veszélyes, mert a kontinentális lemezek találkozásánál mindig jelentős tektonikus feszültség alakul ki. A kutatók szerint ez a feszültség lassan, de fokozatosan növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövőben még súlyosabb – korábban soha nem tapasztalt erejű – földrengésekre számíthatunk majd.
A Nature már 2006-ban megírta, hogy a Szent András-törésvonal elérte a kritikus feszültségszintet, amely komoly kockázatot jelent a térségben élő mintegy 50 millió emberre – közülük 13 millióan laknak a földrengés szempontjából leginkább veszélyeztetett területen.
Bár a földrengések híresen kiszámíthatatlanok, a geológusok az elmúlt években többször is felhívták rá a figyelmet, hogy hatalmas rengésekre számíthatunk a Szent András-törésvonal miatt.
Mikor várható földrengés a Szent András-törésvonalon?
Az eddigi statisztikák alapján úgy tűnik, nagyjából 22 évente következik be földrengés: 1857-ben, 1881-ben, 1901-ben, 1922-ben, 1966-ban és 2004-ben regisztráltak szeizmikus eseményeket a törésvonal mentén.
2014-ben Napa déli részén végzett kisebb pusztítást egy 6-os erősségű földrengés, majd 2019 júliusában érdekes módon egy másik kapcsolódó törésvonal, a Ridgecrest-vetődés mentén következett be súlyos földrengés.
Hol számíthatunk még földrengésekre a világban?
Ahogy arról már szó volt, a földrengések pontos bejóslása szinte lehetetlen feladat, de annyit már most tudunk, hogy a szeizmikus szempontból legaktívabb területek a Csendes-óceán térsége és a Szent András-törésvonalhoz hasonló tektonikus lemezhatárok (ilyen a cirkumpacifikus öv, vagy Csendes-óceáni Tűzgyűrű vagy a Sunda megathrust).
A jelenlegi tudásunk alapján a leginkább veszélyeztetett területek az alábbiak:
- Kalifornia (USA): magas kockázata van a rengésnek San Francisco környékén
- Csendes-Óceán északnyugati része (USA): lehetséges szeizmikus események a Cascadia szubdukciós zónánál
- Európa: Isztambul, Bukarest és Athén számít fokozottan veszélyeztetettnek
Földrengés sújtotta terület
Hogyan éld túl a földrengést?
A legfontosabb, hogy – bármennyire is nehéz – földrengés esetén is őrizzük meg a nyugalmunkat, és próbáljunk egy helyben maradni, a legtöbb baleset ugyanis menekülés közben következik be.
Amennyiben a földrengés idején beltérben tartózkodunk:
- vetődj a földre, keress menedéket, várj: ha a földrengés idején lakásban vagy, próbálj meg valamilyen stabil, nagy bútor, például asztal alá bújni
- védd a fejed és a nyakad: ha nincs a közelben megfelelő bútor, húzzuk össze magunkat egy biztonságos fal mellett, és a karjainkkal védjük a fejünket és a nyakunkat
- maradj távol az ablakoktól: legyél biztonságos távolságban az ablakoktól, tükröktől vagy a nehéz tárgyaktól, amik ránk eshetnek
- ha éppen ágyban vagy: maradj ott, fordulj hasra és védd a fejed és a nyakad a párnával
- ne mozdulj: ne próbálj más helyiségekbe vagy kintre menekülni, amíg a rengés tart
Ha kint vagyunk:
- keress nyílt terepet: távolodj el az épületektől, vezetékektől, magas fáktól, bármitől, ami rád zuhanhat
- húzd össze magad: vetődj a földre, és maradj ott, amíg a rengés abbamarad
Ha autóban ülsz, amikor a földrengés történik:
- húzódj félre: keress egy biztonságos helyet, húzódj az út szélére
- maradj az autódban: ne szállj ki az autóból, de ügyelj rá, hogy biztonságos helyen legyél – kerüld a hidakat, felüljárókat, fákat vagy vezetékeket
- óvatosan haladj tovább: ha a rengés véget ért, lassan, óvatosan hajts tovább, figyelve az esetleges útakadályokra, úthibákra
A rengés után:
- készülj az utórengésekre: akár erősebb rengések is követhetik a földrengést
- lásd el az esetleges sérüléseket: ha jól vagy, nyújts segítséget a körülötted lévőknek
- figyeld a hivatalos tájékoztatást: a megfelelő hatóságok tájékoztatni fogják a lakosságot a teendőkről
Fotó: Getty Images
