- A bélflóra egyensúlya kulcsszerepet játszik az emésztésben és az immunrendszer működésében.
- Kutatások szerint több gyakran szedett gyógyszer – és nem csak az antibiotikumok – hosszú távon is megváltoztathatja a bélmikrobiomot.
- A cikk bemutatja a bélflórát érintő gyógyszercsoportokat és a szakértők óvatosságra intő tanácsait.
A gyógyszerek azért vannak, hogy segítsenek – mégis előfordulhat, hogy közben olyan folyamatokra is hatnak, amelyekre nem is gondolnánk. Egy friss kutatás szerint több, széles körben használt gyógyszer hosszú távon felboríthatja a bélmikrobiom egyensúlyát, és ez a hatás akár évekkel később is kimutatható lehet.
A tanulmány az American Society for Microbiology szaklapjában, az mSystems-ben jelent meg, és arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az antibiotikumok, hanem más, mindennapokban gyakran szedett készítmények is hatással lehetnek az emésztőrendszerünk egészségére.
Hogyan vizsgálták a bélflórát?
A kutatók 2509, 23 és 89 év közötti észt felnőtt adatait elemezték. Vér-, széklet- és szájüregi minták alapján vizsgálták a résztvevők bélmikrobiomját, majd összevetették az eredményeket azzal, milyen gyógyszereket szedtek korábban vagy hosszabb ideig.
A résztvevők közül 328-an négy évvel később újabb mintákat is adtak, ami lehetővé tette a hosszú távú hatások elemzését. A kutatás végül 186 különböző gyógyszerre fókuszált.
Egy gyógyszerész mind a kettő kezében különböző bélflórára ható gyógyszereket tart egy gyógyszeres kabinet előtt állva
Ezek a gyógyszerek befolyásolhatják a bélmikrobiomot
A vizsgálat szerint változások voltak megfigyelhetők azoknál, akik az alábbi készítmények valamelyikét szedték:
- Antibiotikumok
- Antidepresszánsok
- Antipszichotikumok (pszichózis, skizofrénia, bipoláris zavar esetén)
- Béta-blokkolók (például magas vérnyomás kezelésére)
- Biguanidok (2-es típusú cukorbetegségben)
- Protonpumpagátlók (reflux, gyomorégés ellen)
- Benzodiazepinek (szorongás, alvászavar esetén)
Az antibiotikumok esetében ez nem meglepő: nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a „jó” bélbaktériumokat is. A protonpumpagátlók csökkentik a gyomorsavat, amely normál esetben véd a káros baktériumok ellen. A benzodiazepinek pedig közvetetten hatnak: megváltoztathatják az étkezési szokásokat, ami szintén befolyásolja a bélflóra állapotát.
Nem minden gyógyszer hat ugyanúgy
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy még azonos gyógyszercsoporton belül is jelentős különbségek lehetnek.
„Eredményeink azt mutatják, hogy akár a korábbi gyógyszerszedés is tartós nyomot hagyhat a mikrobiomon” – mondta Elin Org, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: egyes készítmények jóval erősebben hatnak, mint mások, még akkor is, ha ugyanabba a csoportba tartoznak.
A benzodiazepinek esetében például a kutatók azt találták, hogy a Xanax erőteljesebben befolyásolja a bélflórát, mint a diazepám.
Mire érdemes odafigyelni?
A kutatás szerint az orvosok a jövőben akár bélflórabarátabb kezelési alternatívákat is mérlegelhetnek, ha van választási lehetőség.
Ugyanakkor Babak Firoozi gasztroenterológus óvatosságra int: „Ez nem kontrollált klinikai vizsgálat volt, túl sok változóval, amelyeket nem lehetett teljesen kiszűrni” – mondta a Medical News Todaynek.
A szakértő szerint a legfontosabb:
- mindig tartsd be az előírt adagolást és kezelési időt,
- különösen a benzodiazepinek hosszú távú használata kerülendő, mivel függőséget okozhatnak, és összefüggésbe hozták őket a kognitív hanyatlással,
- a protonpumpagátlók szedését pedig érdemes legalább kéthavonta felülvizsgálni orvossal.
A bélflóra nem ellenség, hanem partner
A bélmikrobiom kulcsszerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében és még a mentális jóllétben is. A gyógyszerek sokszor elengedhetetlenek – a tudatosság viszont segít abban, hogy ne ártsunk többet, mint amennyit használunk.
A legfontosabb üzenet: ne hagyd abba önkényesen a gyógyszereidet, de merj kérdezni, és figyelj a tested jelzéseire. A bélflórád hosszú távon hálás lesz érte.
Forrás: Marie Claire France, Fotó: Canva
