- Kutatások szerint az ibuprofén szedése összefügghet több daganattípus alacsonyabb kockázatával.
- A hatás hátterében gyulladáscsökkentő mechanizmusok és sejtszintű folyamatok állhatnak.
- A szakértők óvatosságra intenek: az önkezelés veszélyes lehet, további vizsgálatok szükségesek.
Jó volna, ha a megszokott fájdalomcsillapítónk nemcsak a fejfájást enyhítené, hanem hosszabb távon az egészségünket is védené? Egyre több kutatás vizsgálja azt a lehetőséget, hogy az ibuprofén – az egyik leggyakrabban használt nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) – szerepet játszhat bizonyos daganatos betegségek kockázatának csökkentésében.
Az ibuprofén világszerte elérhető, láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatása miatt szinte minden háztartásban megtalálható. Az utóbbi években azonban a tudományos érdeklődés túlmutatott a tüneti kezelésen, és a lehetséges megelőző hatások felé fordult a kutatók figyelme.
Bizonyítékok az ibuprofén mellett több daganattípus esetében
Úgy tűnik, akár a méhrák kialakulásának kockázatát is csökkentheti az ibuprofén.
Egy, a European Medical Journal folyóiratban megjelent tanulmány több mint 42 000, 55-74 év közötti nő adatait elemezte. Az eredmények szerint azoknál, akik havonta legalább 30 ibuprofén tablettát szedtek, körülbelül 25%-kal alacsonyabb volt a méhtestrák kialakulásának kockázata, mint a ritkán szedők körében.
Más összegző elemzések arra is rámutatnak, hogy az ibuprofén használata összefüggésbe hozható:
- a vastagbélrák kockázatának csökkenésével,
- az emlő-, tüdő- és prosztatarák alacsonyabb előfordulásával,
- sőt, egyes esetekben azzal, hogy a vastagbélrák kisebb eséllyel újuljon ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek egyelőre megfigyelésen alapuló adatok, amelyek kapcsolatot mutatnak, de nem bizonyított még a közvetlen ok-okozati összefüggés.
Miért lehet védő hatású az ibuprofén?
A kutatók szerint a magyarázat a gyulladáscsökkentő hatásban keresendő. Az NSAID-ok gátolják az úgynevezett ciklooxigenáz (COX) enzimeket, különösen a COX-2-t, amely fontos szerepet játszik a krónikus gyulladásos folyamatokban.
A tartós gyulladás – ami akár helyes táplálkozással is megelőzhető – régóta ismert kockázati tényező a daganatképződésben. Az ibuprofén a gyulladás mérséklésével befolyásolhatja azokat a sejtszintű folyamatokat és génműködéseket, amelyek elősegítik a daganatsejtek túlélését és szaporodását. Nem új keletű elképzelésről van szó: már az 1980-as években is vizsgálták hasonló hatások miatt más NSAID-ok szerepét.
Legyünk óvatosak: mindig konzultáljunk kezelőorvossal!
Bár az eredmények ígéretesek, a szakértők egyetértenek abban, hogy jelenleg nem ajánlható az ibuprofén daganatmegelőző céllal történő rendszeres szedése. Ehhez célzott, hosszú távú klinikai vizsgálatokra van szükség.
Ráadásul az NSAID-ok tartós vagy nagy dózisú használata kockázatokkal járhat: gyomorfekély, gyomor-bélrendszeri vérzés, vesekárosodás, sőt szív- és érrendszeri problémák is előfordulhatnak. A tanulság tehát egyértelmű: az ibuprofen hasznos gyógyszer, de nem csodaszer – és csak indokolt esetben, orvosi ajánlás mellett érdemes alkalmazni.
Forrás: Marie Claire France / Gwendoline Beauchet Forrás: Getty Images
