Te is a rossz fájdalomcsillapítókat szeded? Ezért nem hat!

2022. május 17.
Egy friss kutatás eredményei szerint, amikor valamilyen recept nélküli fájdalomcsillapítóra van szükségünk, például hátfájásra, nem mindegy, milyen hatóanyagú gyógyszert választunk. Ha ugyanis nem a megfelelő tablettáért nyúlunk, akár ronthatunk is a panaszainkon.

Fejfájás, másnaposság, torokfájás, influenza? A legtöbb embernek megváltást és megkönnyebbülést hoz egy jó időben bevett fájdalomcsillapító. Csak az Egyesült Királyságban évente 6 ezer tonna paracetamolt adnak el, Magyarországon is ez a legnépszerűbb fájdalomcsillapító-hatóanyag. Ha mi is a több millió hátfájástól szenvedő ember közé tartozunk, akkor viszont nagy valószínűleg az ibuprofentartalmú gyógyszerekhez nyúlunk leggyakrabban. 

Egy friss tanulmányból azonban kiderült, hogy az ibuprofentől akár rosszabb is lehet a hátfájás. A kutatók félmillió felnőtt adatait elemezték, hogy megnézzék, milyen mintázat rajzolódik ki a fájdalomcsillapítók használatával kapcsolatban. Azok között, akik gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítót – például ibuprofent tartalmazó gyógyszert – szedtek, hogy rövid távon csillapítsák a fájdalmat, 70 százalékkal gyakoribb volt a krónikus fájdalom, mint azoknál, akik más hatóanyagot, például paracetamolt választottak. Felmerült tehát a kérdés: nem mindegy, hogy milyen fájdalomcsillapítót veszünk be a különböző eredetű fájdalmakra?

fajdalomcsillapito-hatoanyag-hatfajas

„Lehetséges – válaszolta dr. Stepehn Hughes, az Anglia Ruskin Egyetem orvosa. – De sokkal valószínűbb, hogy azt kell megfontolnunk, milyen hosszan szedjük ezeket.” A recept nélkül szedhető fájdalomcsillapítókat csak időszakosan, nem hosszú ideig szabad szedni, hacsak az orvosunk másként nem rendeli. „Tudjuk például, hogy ha fejfájás miatt hosszú időn át fájdalomcsillapítót szedünk, kialakul az úgynevezett fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás, ami nem múlik el. Az a kérdés, hogy ez ugyanígy működhet-e például a hátfájás esetében is.” 

Ibuprofen

„Három fő típusa van a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítóknak – magyarázta Hughes. – Az ibuprofen egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyag, ami csökkenti annak a fehérvérsejtek által termelt anyag mennyiségét, ezáltal csökken a szervezetünkben a gyulladás is. Ezzel szemben a paracetamol a gerincvelőre és az idegekre hat, melyek a fájdalomérzetet továbbítják az agyba.”

Ízületi fájdalmakra, mint amilyen például a hátfájás is, vagy izomsérülésekre, ahol a szakadás vagy zúzódás miatt felléphet gyulladás is, a szakemberek szerint a legjobb választás a legtöbb esetben valóban az ibuprofen. „Fontos szem előtt tartanunk, hogy további kutatásokra és ellenőrzésre van szükség, egyelőre a fájdalom intenzitását sem vették számításba a kutatásnál – mutatott rá dr. Francizska Denk, a King’s College London óraadója, a krónikus fájdalom szakértője. – Az akut hátfájás esetén továbbra is a gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapító és a hideg-meleg borogatás az ajánlott gyógymód.” 

Leanne May, a Kingston Egyetem Gyógyszerészeti Tanszékének vezetője hozzátette, hogy az ibuprofen az első számú fájdalomcsillapító fogfájás és menstruációs fájdalom, illetve gyulladással vagy görccsel járó fájdalmak esetén is.

Paracetamol

„Általában fájdalom esetén a paracetamol az első lépés – mondta May. – Mivel a legtöbb gyógyszerrel nem befolyásolják egymás hatását és nagyon ritka a paracetamolra való érzékenység, így alapvetően biztonságos.” A paracetamolnak viszont nincs gyulladáscsökkentő hatása, egyszerűen a fájdalomreceptorok blokkolásával csökkenti a fájdalmat. Fejfájás, megfázás, láz, influenza esetén teszi a dolgát, de intenzívebb fájdalom esetén már lehet, hogy nem elég a szakember szerint. 

A jó, hogy olyanok is szedhetik, akiket gyomorfekéllyel vagy szívproblémákkal diagnosztizáltak korábban. „Az ibuprofen sem veszélyes, viszont ha hosszú ideig szedi valaki, vagy nem étellel együtt veszi be, lehetnek komoly mellékhatások – mondta May. – Az orvosok is csak a gyomor megfelelő védelme mellett javasolják hosszú távra a szedését.”

Aszpirin

„Az aszpirin hatóanyagú gyógyszerek is gyulladáscsökkentő hatásúak – mondta Hughes. – Teljesen egyéni, kinél mi működik, ezért is van többféle fájdalomcsillapító gyógyszer. Az aszpirin máshogy éri el a hatását, mint az ibuprofen, de hasonlóak a mellékhatásai.”

A fájdalomcsillapítás mellett az aszpirin hatóanyagot gyakran javasolják kis dózisban szedve a szívroham és stroke kockázatának csökkentésére a nagy kockázatú betegeknél. Ám ezt soha nem szabad orvosi rendelvény nélkül elkezdeni, mivel a hosszú távú szedésnek is megvannak a maga kockázatai, például a gyomorfekély kialakulása. 

Mi legyen a hátfájással?

Dr. Thomas Buccheit, a Duke Egyetem regeneratív fájdalomterápiás programjának igazgatója nem a gyógyszerek felől közelít a fájdalom témaköréhez. „Elég elcsépelt kifejezés a paradigmaváltás, ám ide most abszolút illik: paradigmaváltásra van szükség – mondta Buchheit. – Van egy íratlan szabály. Ha fáj, vegyél be gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítót. Ha még mindig fáj, jöhet a szteroid. De – ahogy a friss kutatás is mutatja – a gyógyításra kell figyelnünk, és nem arra, hogy elnyomjuk a fájdalmat és gyulladást.

Egyre több orvosi irányelv mondja azt, hogy a hátfájás esetében a nem gyógyszeres terápiákat kell előtérbe helyezni, mint a testmozgás, fizioterápia, hőterápia, masszázs vagy pszichoterápia. Ezek a kutatások szerint legalább olyan hatásosak, mint a fájdalomcsillapítók, csak nincs mellékhatásuk.

Forrás: The Telegraph, The New York Times Fotó: Unsplash

Olvass tovább!