Kösd fel a nadrágodat! Ehhez az általános műveltségi kvízhez minden tudásodra szükség lesz!

• Még több izgalmas kérdés az általános műveltségi kvízben. 
• Vajon tudunk válaszolni annyi kvízkérdésre helyesen, hogy a legjobbak közé kerüljünk? 
• Minden tudásunkra szükség lesz, hogy jó eredményt érjünk el ezen a műveltségi kvízen.

Mindig szívesen tesszük próbára a tudásunkat és mozgatjuk meg az agyunkat egy izgalmas általános műveltségi kvízzel. Ezúttal is komoly fejtörést okozhat egyik-másik kvízkérdés, nem csoda, hogy csak az emberek 4 százaléka tud legalább 7 kérdésre helyesen felelni. De vajon mi köztük leszünk?

Belefér a fejünkbe egy lexikon?

Igen, egy teljes lexikonnyi tudás bőségesen belefér a fejünkbe. Sőt, az emberi agy elméleti kapacitása ennél nagyságrendekkel nagyobb. A Scientific American és a Salk Intézet kutatásai szerint az emberi agy maximális tárolókapacitása körülbelül 2,5 petabájt (azaz 2,5 millió gigabájt). Összehasonlításképpen: a teljes nyomtatott Encyclopædia Britannica szöveges adatmennyisége mindössze néhány gigabájtot tesz ki. Az agyunk kapacitása tehát több százezerszeresen meghaladja egy hagyományos lexikon információtartalmát.

Miért fér el ennyi információ az agyunkban?

• Trilliárdnyi kapcsolat: Az agyban nagyjából 86 milliárd neuron található. Ezek mindegyike átlagosan 1000 szinapszist (kapcsolódási pontot) hoz létre, így egy hatalmas, 100 trillió kapcsolatból álló hálózat jön létre.
• Nem bináris tárolás: A számítógépekkel ellentétben – amelyek csak 0-kat és 1-eseket használnak – a szinapszisok mérete és jelerőssége változó. Egyetlen szinapszis nagyjából 4,7 bit információt képes hordozni, ami ugrásszerűen megnöveli a tárolókapacitást.
• Asszociatív hálózat: Az agy nem különálló fájlokként menti az adatokat, hanem összefüggések, mintázatok alapján. Egy új tény megtanulásakor a meglévő hálózat huzalozódik át (neuroplaszticitás), ami rendkívül helytakarékos.

Ha ekkora a kapacitásunk, miért felejtünk mégis?

Bár a tárolóhely szinte korlátlan, a szűk keresztmetszetet az információ bevitele, rendszerezése és előhívása jelenti.  Az új emlékek rögzítése (a rövid távú memóriából a hosszú távúba való átírás) idő- és energiaigényes folyamat. Nem tudunk másodpercek alatt gigabájtokat „letölteni” a fejünkbe. Az agy folyamatosan szelektál és törli a felesleges részleteket (pl. mit reggeliztünk múlt kedden), hogy fenntartsa a működési hatékonyságát.

A felejtés sokszor nem az adat megsemmisülését jelenti, hanem azt, hogy az agy nem találja a hozzá vezető asszociációs útvonalat (elérési utat). Viszont a biológiai korlátok miatt egy emberi élet kevés ahhoz, hogy az agyunk fizikai tárhelye „beteljen”.

Töltsük ki a műveltségi kvízt!

Most, hogy tudjuk, mennyi tudás fér a fejünkbe, töltsük ki az általános műveltségi kvízt. Tíz kérdésre kell válaszolnunk, mindegyiknél három lehetőség közül kell kiválasztanunk azt, amelyik szerintünk a helyes. Hány pontunk lesz végül a kvízen?

Fotó: Unsplash

Olvass tovább

Ez a kvíz a legtöbb emberen kifog: egyszerre kell jónak lenned magyar történelemből és a római számokból is!

Mivel külön mindegyik túl egyszerű lenne, csavartunk egyet a hagyományos történelmi kvízeken. A magyar történelem nevezetes évszámait római számok közül kell kiválasztanunk!