- Minden idők rekordjai dőltek meg idén a június végi kánikulában.
- Szakértők szerint ez még csak a kezdet.
- Mit jósolnak a nyári hőség kapcsán a tudósok?
A hőség ma már nem néhány kellemetlen nyári napot jelent, hanem egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó időjárási szélsőséget. A szakértők szerint mégis hajlamosak vagyunk úgy tekinteni rá, mintha csak a nyár velejárója lenne.
A kutatók szerint könnyen lehet, hogy az idei nyár lesz a leghűvösebb életünk hátralévő részében. Bár ez elsőre túlzásnak hangozhat, valójában arra utal, hogy a klímaváltozás miatt hosszú távon egyre melegebb nyarakra kell felkészülnünk.
Egyre gyakoribbak a szélsőséges hőhullámok
A meteorológiai adatok szerint a 30 Celsius-fok feletti napok száma folyamatosan nő. Nem arról van szó, hogy minden nyár melegebb az előzőnél, hanem arról, hogy a szélsőséges hőség egyre gyakrabban fordul elő, korábban kezdődik és tovább tart.
Korábban ritkaságnak számítottak a hosszú hőhullámok és a trópusi éjszakák, ma azonban egyre több helyen ismétlődnek meg.
Szakértők szerint a mostaninál még nagyobb és tartósabb kánikulák jönnek
A hőség már a városokat is próbára teszi
A nagyvárosok különösen sérülékenyek. A sűrű beépítés, a sok aszfalt és a kevés zöldfelület miatt nappal gyorsan felmelegszenek, éjszaka pedig lassan hűlnek le.
A problémát tovább súlyosbítják a tetőtéri lakások, a megfelelő árnyékolás nélküli iskolák, óvodák és idősotthonok, valamint azok a munkahelyek, ahol a dolgozók a szabadban vagy rosszul szellőző csarnokokban végzik a munkájukat.
Miért nem vesszük elég komolyan?
A szakértők szerint sokan még mindig azzal intézik el a kérdést, hogy „régen is volt meleg”. Csakhogy nem egy-egy forró napról van szó, hanem a hőhullámok gyakoriságáról, hosszáról és intenzitásáról.
Emellett a hőséget gyakran nyaralós képekkel, strandoló emberekkel és fagylalttal illusztrálják, ami elfedi, hogy valójában komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a krónikus betegek, a kisgyermekek és azok, akik rosszul szigetelt lakásokban vagy kültéren dolgoznak.
Mire lenne szükség?
A kutatók szerint a hőséghez való alkalmazkodásnak a várostervezés részévé kellene válnia. Több fára és árnyékot adó zöldfelületre, kevesebb burkolt felületre, valamint kötelező hőségvédelmi tervekre lenne szükség az iskolákban, egészségügyi intézményekben és idősotthonokban.
Emellett a nagy melegben végzett munkára is egyértelműbb szabályozásra lenne szükség. A szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesznek-e még rendkívül forró nyarak, hanem az, hogy milyen gyorsan alkalmazkodunk az új éghajlati valósághoz.
Forrás: Utopia, Fotók: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
