- Minél görcsösebben hajszoljuk a boldogságot, annál rosszabbul érezhetjük magunkat a kutatók szerint.
- Egy rossz nap vagy egy kellemetlen érzés nem jelenti azt, hogy kudarcot vallottunk: a jó élményeknek sem kell tökéletesnek lenniük.
- Öt pszichológiai szempont segíthet abban, hogy könnyebben megéljük a boldogságot, és kevesebb elvárást támasszunk magunkkal szemben.
Kevés emberibb vágy létezik annál, mint hogy boldogok szeretnénk lenni. A kutatások eredményei arról, hogyan érhetjük ezt el, részben kézenfekvők, részben viszont éppen annak mondanak ellent, amit ösztönösen gondolnánk.
Iris Mauss, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatója és Brett Ford, a Torontói Egyetem munkatársa a Trends in Cognitive Sciences folyóiratban megjelent új tanulmányukban egy bosszantó ellentmondást vizsgálnak: minél elszántabban hajszoljuk a boldogságot, annál rosszabbul érezhetjük magunkat. Szerintük nem azzal van a baj, hogy boldogok akarunk lenni. A nehézségek akkor kezdődnek, amikor már minden élménytől azt várjuk, hogy boldoggá tegyen minket, és ezt megpróbáljuk ki is kényszeríteni.
A kutatók öt pontban foglalják össze, mire érdemes odafigyelnünk, hogy boldogok legyünk.
1. Engedd meg magadnak, hogy boldog akarj lenni
Semmi baj nincs azzal, ha boldogságra vágysz. Még az sem vezet szükségszerűen boldogtalansághoz, ha sokat teszel érte. A gond ott kezdődik, amikor a boldogságot is olyan feladatnak tekinted, amelyben jól kell teljesítened.
Egy rossz nap nem jelenti azt, hogy kudarcot vallottál a boldogságban. Ahogyan az sem, ha dühösnek, magányosnak, unatkozónak vagy csalódottnak érzed magad, amikor a helyzet éppen ezeket az érzéseket váltja ki belőled.
2. Próbáld más szemszögből nézni a történteket, de ne színlelj
Az érzelmeinkre van valamennyi ráhatásunk, de ettől még nem kell úgy tennünk, mintha egy kellemetlen élmény valójában csodálatos lett volna. A kognitív átértékelés nevű, jól ismert pszichológiai módszer lényege, hogy újra átgondoljuk a történteket, mielőtt teljesen átadnánk magunkat az első értelmezésünknek.
Lehet, hogy a vacsoránál elhangzott bosszantó megjegyzést valóban sértésnek szánták. De az is lehet, hogy fáradt vagy, és ezért hallottad annak. A lényeg, hogy adj magadnak elég teret ahhoz, hogy különbséget tudj tenni a kettő között.
Engedd meg magadnak, hogy boldog akarj lenni
3. Időnként figyeld meg, hogyan érzed magad
Mauss és Ford azt javasolják, hogy egy-egy élmény közben időnként figyeljünk oda arra, mi zajlik bennünk. Nem kell semmi bonyolultra gondolni. Jól érzed magad? Bosszant valami? Egyetlen kellemetlen pillanat árnyékolja be az egyébként egész jól sikerült estét?
Ez a rövid önvizsgálat segíthet abban, hogy ne egyetlen érzés alapján ítéld meg az egész estét.
4. Nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy jó legyen
Néha azzal teszed magadnak a legjobbat, ha egy kis időre egyszerűen hagyod, hogy a rossz érzés jelen legyen. A Psychological Bulletin folyóiratban megjelent metaanalízis szerint a tudatos jelenléten, vagyis a mindfulnessen alapuló módszerek különböző vizsgált csoportokban is kevesebb negatív érzelemmel jártak együtt.
Egy jó napba belefér egy rossz óra. Egy vacsora akkor is lehet remek, ha közben valaki mond valami butaságot. A boldogsághoz nem szükséges, hogy minden egyes perc tökéletes legyen.
5. Vedd figyelembe a helyzetet is
Az utolsó, egyben különösen fontos szempont maga a helyzet: vannak olyan élmények, amelyekhez egyszerűen nem társulnak jó érzések. Ha a gyászból, a dühből vagy egy fájdalmas történésből is mindenáron boldogságot próbálunk kipréselni, azzal könnyen csak elkerüljük, hogy szembenézzünk azzal, ami történik.
Mauss és Ford ráadásul tágan értelmezik a boldogságot: az örömöt, az elégedettséget, valamint azt az érzést is ide sorolják, hogy az életünknek van értelme és célja. Ezek nem feltétlenül vannak mindig egyszerre jelen. Az is számít, ha úgy jutsz túl valami nehézségen, hogy közben érzed: volt értelme annak, amin keresztülmentél.
Forrás: Vice Fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
