Sok ember számára az idei karácsonyi szezon magányosabb a korábbi éveknél, így továbbra is nagyon fontosak azok a kutatások, amelyek azt próbálják jobban megérteni, hogyan hat az izoláció és a magány az egészségünkre. Egy friss kutatásban arra jöttek rá, hogy a magány pontosan kivehető, jellegzetes rajzolatot hagy az ember agyán.
Mágneses-rezonancia (MRI) vizsgálatokkal nézték meg a kutatásban résztvevő mintegy negyvenezer közékorú és idősebb ember agyát. A világ különböző pontjairól származó adatok között izoláltan élő emberek agyának rajzolatát hasonlították össze a magánytól nem szenvedőkével. A kutatók számos különbséget találtak a magányos emberek agyán.
Az agynak azon területei, amelyek a jövő tervezéséért, a fantáziáért és a másokról való gondolkodásért felelősek, máshogy néztek ki a magányos embereknél.
Meglepő módon a magányos emberek agyában a szürkeállomány nagyobb volt, mint a kiterjedt baráti körrel rendelkezőknél. Ugyanakkor az izoláltság összefüggésben állt azokkal az idegkötegekkel, amelyek a jeleket szállítják a különböző agyi területek között: ezeknek az idegkötegeknek a struktúrája erősebb volt.
Ezt a hálózatot használjuk akkor, amikor a múltra emlékezünk, megtervezzük a jövőt vagy a dolgok lehetséges kimenetelén gondolkodunk. A McGill Egyetem kutatói azt gyanítják, hogy azért erősebb a szerkezete ezeknek a területeknek a magányos embereknél, mert sokkal gyakrabban álmodoznak, idézik fel a múltbeli emlékeiket vagy reménykednek abban, hogy a jövőben megszűnik a társadalomtól való izoláltságuk.
A magány egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent a fejlett világ társadalmaiban, a korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy azoknál az idős embereknél, akik izoláltan élnek, nagyobb eséllyel alakul ki demencia és a szellemi leépülés egyéb formái. Annak megértése, hogy a magány hogyan hat az agyra, kulcsfontosságú lehet a neurológiai betegségek megelőzésében és a hatásosabb kezelési módok kidolgozásában.
Olvastad már?
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
