A nyári forróság és a viharos időjárás nem csak az idősek és az arra érzékenyek szervezetét terheli le. Mindannyian fáradtabbnak érezzük magunkat az augusztusi kánikulában, pedig az étkezésünkkel ebben az esetben is segíthetünk magunkon. Beleáshatjuk magunkat például az indiaiak többezer éves tudományába, az ayurvédába, ami többek között azt is megmutatja, hogyan tudjuk a táplálkozásunkkal visszaállítani a bennünk lévő – és a túl magas hőmérséklet miatt kissé megborult – egyensúlyt.
Fotó: Unsplash.com
Te milyen típus vagy?
Az ayurvéda először is azt hangsúlyozza, hogy mindenkinek érdemes feltérképeznie, hogy a három nagy csoportból – úgynevezett vata, pitta és kapha típusok – melyikbe tartozik. Ezek lényegében az alkatunkból, hajunk, bőrünk, fogaink és anyagcserénk jellegéből, de eltérő beszédstílusunkból és lelki alkatunkból adódó különbségeken alapulnak, és nagyban meghatározzák többek között azt is, hogy milyen jellegű ételek esnek jól nekünk.
Különösen hasznos lehet, ha ismerjük az alapbeállítottságunkat olyan esetekben, amikor a körülmények valamilyen szempontból extrémek, azaz például nyáron, amikor eluralkodik a magas hőmérséklet. Ez az ayurvédában a pitta, azaz a tűz jegy túlsúlyba kerülését jelzi, ha tehát visszaállítanánk az egyensúlyt – azaz lehűtenénk magunkat végre egy kicsit –, akkor a pittát enyhítő ételeket érdemes fogyasztani.
Hűtő fogások
A nyári hőségben reflex-szerűen fordulunk a jégbe hűtött italok és ételek felé, ezek azonban a kívánthoz képest épp ellentétes hatást váltanak ki. Fogyasszunk édes vagy keserű ízeket, és kerüljük a sós vagy erősen fűszerezett fogásokat. Érdekes, hogy az „édes” kategóriába sorolja az ayurveda a kenyeret és a rizst is, a nagy melegben ezekből érdemes a szokásosnál valamivel többet fogyasztani. A zöldségek közül leginkább az uborkát, brokkolit, cukkinit és padlizsánt érdemes ilyenkor előnyben részesíteni, miközben jobban tesszük, ha kevesebbet hagymát, fokhagymát és paprikát eszünk.
Gyümölcsök közül a dinnye, a barack és a banán a legideálisabb, hogy lehűtsük magunkat kissé – ezeket amúgy is jobban kívánja az ember a nagy melegben. Mindezek mellett a tej, a tejszín és a vaj is hűtő hatású élelmiszernek számít, így, ha nem vagyunk rájuk allergiások, nyugodtan fogyaszthatunk belőlük egy kicsit többet a nyári időszakban.
Mit igyunk és mit ne
Nyáron alapvetően mindenki jobban odafigyel a folyadékpótlásra, de egyáltalán nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük. Legjobb, ha sima vizet fogyasztunk, és fontos, hogy lehetőleg ne legyen jéghideg. Bár kontraproduktívnak tűnik, érdemes nem túl forró teát – legfőképp zöld-, vagy mentateát – inni, ha fokozni akarjuk a hűtő hatást. Az alkohol a nagy melegben amúgy is erősebben hat, így nem árt, ha jobban odafigyelünk a mennyiségekre. Ugyanez vonatkozik a kávéra is: ha tudjuk, valamennyivel csökkentsük a napi koffeinadagunkat.
A hideg-meleg egyensúlyon túl
Van néhány élelmiszer, ami az ayurveda rendszerében se nem hűtő, se nem fűtő hatású, hanem inkább semleges hozzávalónak tekinthető. Ilyen például a sárgarépa, az édesburgonya és a zöldborsó, de ide tartoznak a halak, a mandula és a méz is. Ezekből bátran fogyaszthatunk mind melegebb, mind hűvösebb évszakokban. Mindenesetre érdemes odafigyelni, hogy az aznapi ebédünk milyen alapanyagokkal készül, így jobban kiegyensúlyozhatjuk a környezeti hatásokat, és végeredményben sokkal könnyebben fogjuk viselni a nyári forróságot is.
