Sajnálod kidobni a levágott zöldségrészeket? Régóta tervezed, hogy nekifogsz a kertészkedésnek? Itt az alkalom! A vírus ideje alatt mentális egészségünknek is jót tesz a növénynevelgetés, a saját nevelésű zöldségek, gyümölcsök fogyasztása pedig egészségünk szempontjából sem utolsó. Adunk néhány tippet arra vonatkozóan, hogy mit csinálhatsz a zöldségmaradékokkal. Van egy jó hírünk: akár újra és újra is növesztheted őket, így még tovább csökkentheted a kidobott zöldségek mennyiségét, hiszen a legtöbb esetben az amúgy kidobásra kerülő részeket (pl. gyökérhez közeli rész) használhatjuk fel, vagy akár (pl. a burgonya esetében) a fonnyadt darabokat, amit már nem főznénk meg. A hulladék elkerülésével az élelmiszerpazarlás ellen is tehetsz.
Íme a teljesség igénye nélkül néhány növény, amit vízzel, földdel, napfénnyel és kis türelemmel, gondoskodással a konyhaablakban gyakorlatilag ingyen újranevelhetsz. Akár a gyerkőcöknek is érdekes feladat lehet ezekkel kísérletezni, és valószínűleg sokkal szívesebben eszik meg azokat a zöldségeket, amiket ők neveltek.
Bazsalikom, rozmaring, citromfű, levendula
A bazsalikom és a rozmaring könnyen szaporítható. A leveles szárakat vízbe téve, napos helyen hamar gyökeret eresztenek. Ha ezek elérik a pár cm-t, kiültethetőek cserépbe.
Római saláta, fejes saláta, jégsaláta
A saláta torzsáját/alját kb. 1-2 cm magasra hagyva, kevés vízben pár nap alatt kigyökerezik, és elkezdi hozni az új leveleket. Akár így is, vagy földbe ültetve is gyorsan növekedésnek indul.
Sárgarépa, retek, karalábé, petrezselyem
Tudtad, hogy a sárgarépa, a karalábé és a retek levelei is felhasználhatóak? Ízletesek salátákban például. A répa gyökerének felső részéből – amit amúgy csak kidobnánk – pedig könnyen újra lehet növeszteni a kis zöld levélkéket. Ugyanez igaz a petrezselyemre is.
Zöldhagyma, póréhagyma
A gyökértől kb. 2 cm magas kis hagymákat, ha vízbe állítjuk, könnyen újra nőnek a friss hajtások. Krémekbe, salátába isteni.
Fokhagyma
A kicsírázott fokhagymagerezdeket kevés vízbe téve, hamar fejlődésnek indulnak. Ezeket a csírákat is fogyaszthatod, vagy földbe téve akár új fokhagymafejet is nevelhetsz.
Szárzeller
A zeller is 5-7 napon belül fejlődésnek indul, és már szüretelheted az új leveleket, ha világos helyen vízbe teszed. Ha pedig földbe ülteted, hosszú távon biztosíthatod magadnak a zellerutánpótlást.
Koriander
A bazsalikomhoz hasonlóan, ha a szárakat vízbe tesszük, gyökereket hajt. Ha ezek már megfelelő hosszúak, érdemes cserépbe ültetni és napos helyre tenni.
Bok choy/kínai kel
Az eljárás hasonló az előzőekhez: vízbe helyezzük gyökerekkel lefelé a növény alsó részét, majd 1-2 nap múlva, ha már megerősödött a növénykénk, földbe ültetjük, ahol akár teljesen vissza is nő.
Gyömbér
A gyömbérdarabokat egy éjszakára vízbe áztatjuk, ezután látjuk, hogy hol vannak a „csíraszemek”, azaz ahol hajtani fog. Akár fel is darabolhatjuk, fontos azonban, hogy egy-egy darabon maradjon minimum 2-3 ilyen szem. A darabokat „szemmel” felfelé cserépbe ültetjük, napos helyen sokat kell locsolgatni.
Édesburgonya/burgonya
A burgonyát is fel lehet darabolni, egy darabból akár 3 palántát is nevelhetünk, itt is arra kell figyelni, hogy a darabon legyen csíraszem. Ezeket napos helyen, egy üveg vízben csíráztatjuk, amint erős gyökérzettel rendelkezik, földbe ültethetjük.
Hagyma
A hagyma alját/gyökérrészét levágjuk, és pár óra múlva már (nedves) földbe is rakhatjuk. Használhatjuk a hajtásait is, vagy nyár végére friss hagymafejet is szüretelhetünk.
Gomba
Csak haladóknak! A gomba szárait nedves földbe helyezve, pár napon belül növekedésnek indul. Itt viszont nagy a veszélye a penészesedésnek vagy rothadásnak, oda kell rá figyelni.
+1 tipp
Ne aggódj, ha nincs otthon csereped; kiürült és kimosott joghurtos, tejfölös poharakba, vagy tejes dobozokba is ültethetsz. Vágd ki az aljukat, tegyél alájuk valamit, és kész is a cserép!
Nyilván ezekkel nem oldódik meg az éves zöldségszükségleted, de mégis közelebbről megismerheted a zöldségeket, és amit más esetben kidobnál, adhatsz nekik egy második esélyt, amiből akár még valami ehető is lesz a végén.
De dekorációs célra is lehet avokádót, mangót, citromot, narancsot nevelni a magból, vagy ananászt a skalpjából – bár tudjuk, hogy az igazi gasztrohősök távolról érkező gyümölcsöt és zöldséget nem vesznek.
Ha mást is kipróbálnál, akkor itt egy extra tipp: a zöldséghulladékokból (is) készülő alaplé. Jöhet bele minden, annál finomabb lesz a végeredmény. Mindenféle levél, héj, szár, akkor is, ha már kicsit fonnyadtabb. Például: répa, hagymafélék és karalábé levele, hámozáskor keletkező héja, brokkoli vagy karfiol torzsája, levele, káposztafélék külső levelei, paprika, zeller szára, zöldborsó hüvelye, fűszernövények szára.
De akár még a csontok vagy a leeső húsdarabok is mehetnek a főzőlébe. Igazából minden, amit a zöldségek és húsfélék feldolgozásakor nem használunk fel. Az sem gond, ha ezek nem egyszerre, vagy nem elegendő mennyiségben keletkeznek, hiszen egy dobozban a fagyasztóban sokáig gyűjtögethetőek a „hulladékok”. Arra viszont mindenképp figyelni kell, hogy az zöldségeket alaposan mossuk meg, hogy minden tiszta legyen, ami a főzőlébe kerül. Az elkészítés pedig igen egyszerű: tegyünk mindent egy fazékba, és öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje, ízlés szerint fűszerezhetjük (só, bors, kakukkfű, lestyán, oregánó) forrás után lassú tűzön gyöngyöztetjük 40-60 percig. De minél tovább főzzük, annál ízletesebb lesz. Ha szükséges, pótoljuk a vizet. Az elkészült alaplevet sokrétűen lehet használni mártásokhoz, rizottóhoz, levesekhez.
Jó élelmiszermentést!
Szerző: Lőrincz Regina, Felelős Gasztrohős
Fotó: Getty Images
További cikkeket keresel ökogasztronómia témában?
Keresd a Felelős Gasztrohős oldalát!
