Szinte mindegyik krimiben és detektíves sorozatban van egy olyan jelenet, amikor a nyomozó kinyit egy régi könyvet, amiből kiesik egy papírfecni – és persze ezen van az az információ, ami segít megoldani a rejtélyt. Legutóbb, amikor Erzsi mama receptfüzetét lapozgattam, egy apró cetli hullott a lábam elé, és bár semmilyen bűntényre nem derítettem fényt, a a világ egyik legegyszerűbb sütireceptjét megtaláltam.
Semmiféle térfogatnövelő, sem pedig tojás nem kell a vaníliás kiflihez – igaz, porcukor annál több. A recept ismerős volt, de nem a gyerekkoromból, hanem Bereznay Endre Süteményeskönyvéből: a Petra diós kiflije elnevezésű keksz is nagyjából ezekkel az arányokkal dolgozik, én pedig gyakran készítem, mert ez a barátom egyik nagy kedvence. Miután elkészítettem a mama receptje szerint, azt mondta, ez még inkább a kedvence.
Hozzávalók:
- 30 deka liszt
- 20 deka vaj, szobahőmérsékletű
- 10 deka darált dió
- 7 deka porcukor
- 1 teáskanál vaníliaaroma
- porcukor a hempergetéshez
Elkészítés:
- A vajat a porcukorral habosra kevertem, hozzáadtam a lisztet, a diót és a vaníliaaromát, aztán robotgépben összedolgoztam az egészet.
- Az így kapott tésztát hűtőbe tettem fél órára.
- A sütőt előmelegítettem 175 fokra, a tepsit kibéleltem sütőpapírral – erre helyeztem a kis kifliket, amelyeket a tésztából formáztam.
- A kifliket kb. 8-10 perc alatt aranybarnára sütöttem, majd még melegen porcukorba forgattam őket.
Süsd meg ezt is!
