A változókorról szóló újságcikkekben általában név és arc nélkül vallanak nők a tüneteikről, egyetlen magyar híresség sem állt még ki a nyilvánosság elé, és beszélt őszintén arról, mit él át fizikailag és lelkileg egy középkorú nő. Iványi Orsolya kommunikációs tanácsadó, a NeverOrdinaryWoman blog szerzője a kevés kivételek egyike. Saját élethelyzetéből kiindulva, személyes tapasztalataira támaszkodva felvállalta a menopauza ügyét, és menopauza aktivista vált belőle. Célkitűzése, hogy a menopauza ne legyen többé tabutéma, beszéljünk többet róla és változtassuk meg a közvéleményben kialakult előítéleteket.
Mi a tapasztalatod, a zárt csoportodban egymással kommunikáló, 40 pluszos nők mennyire vannak felkészülve a menopauza állapotára? Mennyire van információjuk arról, mi vár rájuk?
A menopauza nem egy szexi téma, valljuk be. Tabu, szégyellnivaló magánügy, gondolják sokan. Az átlagnő úgy tudja, a menopauza majd 50 körül fog beköszönteni, addig ki akar erről beszélni. 44 évesen én is azt gondoltam, olyan messze van ez még. Egy nőgyógyászati műtétem előtt kérdezték meg tőlem, hogy menopauzában vagyok-e. Annyira bárgyún nézhettem, hogy a nővér megkérdezte, menstruálok-e. Igen, válaszoltam. Akkor kijelentette, hogy a perimenopauza idejét élem. Erről sohasem hallottam korábban, ekkor kezdtem el olvasni a témáról. Majd fél évvel később írni róla, amikor saját magamon is tapasztaltam bizonyos tüneteket. A legtöbb nő amúgy közeli barátnővel próbálja megbeszélni a menopauzás tüneteket, vagy a nőtagokkal a családban. De a mostani 60-70 éves korosztály nem igazán partner ebben, számukra az volt a természetes, hogy a változókort csöndben végig kell szenvedni.
Hogyan élik meg az első tünetek jelentkezését a csoportod tagjai?
Mindenki reménykedik, hogy megússza könnyebb tünetekkel, de sajnos a statisztikák szerint a nők 75 százaléka tapasztal valamilyen tünetet. Sokan nem is gondolják, hogy a tünetük a menopauzával áll kapcsolatban, mert nem tudják, hogy ezek már 40 éves kor körül elkezdődhetnek. Ilyenkor történik meg, hogy az ember elmegy a háziorvosához, mert úgy érzi, mindjárt megőrül. Félelmetes hangulatingadozásai vannak, magyarázhatatlan dührohamok kerítik a hatalmukba. Az orvos pedig antidepresszánst ír fel neki. Rengeteg ilyen sztorit lehet hallani.
Melyek a legnagyobb problémáik a menopauzával kapcsolatban?
A menopauza már magában eléggé meg tudja viselni az embert, de emellett még sok más tényező is zajlik ebben az életszakaszban, amit a változókornak nevezünk. Ez egy rettentően aktív időszak a nők életében. 40 és 50 között kirepülnek a gyerekek, az idős szülők gondozásra szorulhatnak, bejöhet egy válás, a nő egyedül maradhat a gyerekkel. Aztán ott van az öregedés kérdése is.
Szerinted miért nem merik felvállalni a nők azt, hogy öregednek?
A legnagyobb probléma igazából az, hogy nem tudjuk, hogyan kell megöregedni, mert a társadalom sem tudja, hogy mit várjon el egy már nem fiatal nőtől. Hányszor halljuk a méltósággal megöregedni kifejezést, de senki nem tudja megmondani, hogy az pontosan mit jelent. Ha mutatod az öregedés jeleit, elhagyod magad, ha nem mutatod, akkor nem tudod elfogadni az öregedést. Nehéz ebben a helyzetben megtalálni a középutat, amíg csak addig vagy értékes, amíg fiatal vagy. Legalábbis a társadalom szerint. Fontos, hogy a változókorban is megtaláljuk a szerepeinket, amelyekben hasznosnak érezhetjük magunkat, és hogy kihozzuk ebből az életszakaszból is a legjobbat.
A társadalom megítélése mind az öregedésről, mind az öregedő emberekről változtatásra szorul. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy másként tekintsenek az öregkorra. Aki öreg, az hamarosan meg fog halni, a halál pedig emlékeztet minket a halandóságunkra, ezért nem szeretjük az öregeket. De ez nem egy betegség, hanem egy életszakasz, amely pontosan olyan izgalmas tud lenni, mint a fiatalság. Sőt! A fiataloknak ezt kellene meglátni, hogy öregen is lehet izgalmasan élni, akkor nem félnének annyira az öregedéstől és nyitottabbak lennének az idősebbek irányába is.
Hogyan lehetne segíteni a menopauzában lévő nőkön egészségügyi és társadalmi szinten?
Rengeteg ötletem lenne, és nem titok, hogy sok fórumon próbálkozom hallatni a hangom. A nők egyre tovább élnek (79 év most a nők születéskor várható élettartama, a férfiaké 72), egyre több idős nő lesz a társadalomban. Ez mind azt jelenti, hogy egyre hosszabb az az életszakasz, amit a nők menopauzában töltenek, ösztrogén nélkül. Fontos lenne a nők edukálása, az, hogy megfelelő információkhoz jussanak. Nem is értem, hogy a háziorvosi rendelőkben miért nincsen egy kis füzet, amit oda lehetne adni minden érintett nőnek? Hormonpanelt nem ír fel háziorvos, magánúton meg 30 ezer forint megcsináltatni.
Országos szinten kellene felülvizsgálni, hogyan lehetne a nőket jobban kiszolgálni. A csoportban heti téma, hogy melyik orvoshoz érdemes menni, ki kezeli megfelelően a beteget. Számos történetünk van olyan orvosokról, akik mindenféle vizsgálat nélkül felírnak hormont, vagy fordítva, azért nem írnak fel valakinek hormont, mert ők úgy gondolják, a hormon nem jó. Ha holnap valaki nyitna egy jó menopauza klinikát, holnapután legalább 100 nő állna ott sorban.
A média feladata lenne többet beszélni erről a témáról. Nincsenek se tv-műsorok, se magazinok 40 feletti nőknek Magyarországon, pedig a hirdetők számára ők egy jól költő célcsoportot alkotnak.
A nők egyre tovább fognak dolgozni, így a munkavállaló érdeke is, hogy a menopauzában tünetekkel rendelkező nők munkakörülményeit segítse ebben a szakaszban, támogassa őket. Magyarországon először egy nagy multi magyar leányvállalata gondolt erre, és nagy örömmel mondom, hogy hamarosan elkezdünk dolgozni a menopauza policy bevezetésén a cégben. A férfi vezetők érzékenyítése is téma lesz, és a női dolgozók számára nyitunk egy zárt csoportot is, ahol ki tudjuk beszélni a témát. És persze nem titok, hogy sokat segít az is, hogy a Vichy mellém állt, és kaptam tőlük egy titulust – Vichy Neovadiol változókor nagykövet –, amit csak úgy nem osztogatnak. Velük sokkal könnyebb hallatni a hangomat bizonyos csatornákon az ügy érdekében.
Vannak példaképeid a 45 pluszos korosztályban?
Az elsőszámú példaképem az anyukám, aki 65 éves, és egyáltalán nem befolyásolja őt semmiben a kora, most éppen kabinetfőnök egy női polgármester mellett. A zárt csoportban számos olyan nő van, akik fantasztikusan inspiráló személyiségek, történeteik sokaknak segíthetnek. Elképesztő erő, bátorság, kísérletező kedv és lendület van a 40+ nőkben, több teret kellene nekik adni, hogy megmutathassák a fiataloknak: így is lehet öregedni, nem kell félni ettől.
Fotó: Getty Images, Gregus Máté
Promóció
Októberi lapszámunkban 10 oldalon foglalkozunk a témával Dosszié rovatunkban Ne legyen tabu a menopauza! címmel!
