A hangok fontosak!
Evolúciós szempontból vizsgálva rendkívül fontos szerepe van a hangoknak: akár életet veszélyeztető helyzetektől is megóvhat a hallásunk. Gondoljunk csak bele, milyen fenyegető helyzeteknek lennénk kitéve, ha úgy kellene átmennünk egy forgalmas útkereszteződésen, hogy meg vagyunk fosztva a hallásunktól. A mindennapokban nem is vesszük észre, hogy mennyi mindent hallunk. A figyelmünk szortíroz a legtöbbször, hogy mely hangok tudatosulnak, és melyek maradnak tudattalanok. Erre egy nagyon izgalmas példa az úgynevezett koktélparti-jelenség, amikor nagy tömegben beszélgetünk valakivel, és bár teljes figyelmünket neki szenteljük, azonnal kiszakít bennünket ebből a figyelmi helyzetből, ha meghalljuk a nevünket a tömegből. Egy szó mint száz, a hangingerek végtelen mennyiségű és minőségű folyamatot képesek bennünk elindítani, amely függ az észlelőtől, az észlelt hangtól és a közvetítő „csatornától” is.
Hogyan hatnak ránk?
A hangingerek minősége, mennyisége és a velük kapcsolatos szubjektív élményeink, illetve befogadókészségünk megválaszolhatják részben a kérdést. Ha biológiai szempontból közelítjük meg a témát, akkor vannak olyan erősségű vagy magasságú hangok, amelyek képesek fájdalmat is okozni. Gondoljunk csak egy túl hangos koncertre vagy egy begerjedő mikrofon által okozott éles hangra. Előbbiek már azon az ingertartományon kívül esnek, amelyek még befogadhatóak vagy elviselhetőek lennének a számunkra. Ilyenkor ösztönösen próbáljuk csillapítani a túl erős ingereket, hogy megóvjuk magunkat a halláskárosodástól. Ebben az esteben gyakori reakció például, hogy a fülünkre tapasztjuk a kezünket.
A hangerősség mellett bizonyos szekvenciálisan ismétlődő, vagy éppen rendszertelenül egymást kísérő hangok is feszültséget okozhat bennünk, előbbire lehet példa egy csöpögő csap, utóbbira pedig egy ütős hangszeren pontatlanul játszó zenész. Más ritmusok azonban képesek bennünket megnyugtatni, ilyen lehet például a nyugodt szívverés, az eső hangja vagy bizonyos fehér zajok (azaz az összefüggéstelen jelekből álló zaj, amely minden frekvencián azonos energiájú).
Számítanak az élményeink is
További szempont vagy egy másik perspektíva lehet a kérdés megválaszolásában a velünk született és a tanult rekaciók szétválasztása. Vannak evolúciósan meghatározott határaink az észlelésünk tekintetében, mint például a fent említett ingerbefogadó képesség, de vannak tanult, vagy régi emlékekhez kötődő reakcióink. Ha például valaki átélt egy autóbalesetet, számára az autók összecsapódásához hasonló hangok is előidézhetnek félelmet, például egy ajtócsapódás, míg az mások számára egy teljesen neutrális inger marad. Így attól függően, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak élete során, nagyon eltérő lehet, hogy a veleszületett és a tanult viselkedések milyen kombinációt alkotnak észlelési folyamatokban.
A zaj terhe
A hosszú időn át fennálló vagy ismétlődő zajok hatással vannak a pszichés és a vegetatív működésre, illetve a hallószerveinkre egyaránt. A zaj mértékétől függően ezek a negatív hatások széles skálán mozognak, a pszichés tünetektől kezdve, a dobhártya szakadáson át a halálig – utóbbihoz persze rendkívüli erősségű zajterhelésnek kell fennállnia. A zaj által okozott tünetek sokrétűek, lehetnek mentális, érzelmi, testi és viselkedéses tüneteink is. Mivel nehéz ilyenkor másra figyelni, és az idegrendszerünk folyamatos terhelés alatt áll, ezért viszonylag gyorsan kimerülnek a tartalékaink, egyre nehezebb figyelünk és döntenünk, gyorsan elfáradunk, megnő a reakcióidőnk és kevésbé tudunk fókuszáltak maradni. Nem maradnak el az érzelmek sem, zajterhelés hatására egyre frusztráltabbá, türelmetlenebbé válhatunk, ilyen helyzetekben nem ritka az agresszió és a düh mint érzelmi tünet. A testünk fejfájás, fülzúgás, izomfeszülés, szaporább szívverés, magas pulzus és egyéb tünete keretében jelzi, hogy terhelő a környezet, illetve az a sok inger, amely bennünket körülvesz. Végül, de nem utolsó sorban a viselkedési tünetek közé tartoznak az alvászavarok, az elkerülő viselkedés, de szélsőséges esetben előfordulhat dühkitörés, antiszociális vagy agresszív viselkedés egyaránt.
Stop, zajterhelés!
Érdemes úgy nekivágnunk a tünetek csökkentésének, hogy megvizsgáljuk, hogy mire van ráhatásunk a zajterheléssel kapcsolatban. Az egyik lehetőségünk a környezetünk megváltoztatása, ebbe beletartozhat a zajforrás megszüntetése, vagy megfelelő zajvédelem kialakítása. A másik lehetőség, hogy ha a környezetünket nem is tudjuk megváltoztatni, saját magunkban érhetünk el változásokat a viselkedésünk, szokásaink, rutinjaink vagy életmódunk megváltoztatása által. Ebben az esetben sincs univerzális megoldás, hiszen mindenki életében más és más praktika válik be, illetve más lehetőségek érhetőek el, más erőforrások mozgósíthatóak. Így a költözéstől kezdve az alvás során használt füldugón keresztül a napi menetrendünk megváltoztatásáig sokféle lehetőség meggátolhatja a zajterhelés közvetlen hatásait. Ha a zajterhelés okát nem tudjuk megszüntetni, sem elkerülni, úgy a különböző tüneteket enyhíthetjük, a felhalmozódott feszültséget levezethetjük akut módon különböző stresszkezelési technikákkal, legyen az mozgás, nyújtás, meditáció, relaxáció, bevethetőek ilyenkor bizonyos légzéstechnikák, azonban ezek alapvetően csak a tünetek ideig óráig tartó csökkentésére alkalmasak, ha hosszan és ismétlődően fennáll a zajterhelés, a tünetek is vissza-visszatérhetnek.
Mindenek előtt azonban kiemelném a tudatosítás fontosságát, ugyanis ha időben észrevesszük a tüneteinket és felismerjük, hogy miért vagyunk feszültek, nagyobb valószínűséggel találunk adaptív megoldásokat, és nem látják kárát téthelyzetek vagy kapcsolataink a bennünk lévő stressznek.
Léginavigációs szolgáltatónál, légiforgalmi irányítókkal dolgozó pszichológusként pontosan tudom, milyen fontos foglalkozni a zajterheléssel. Szakmámból adódóan még azt emelném ki, hogy ahogy növekszik a város, úgy a reptér is egyre inkább betagozódik az újabb és újabb lakóövezetekbe, és a légiforgalom bizonyos szinten részét képezi a zajterhelésnek. Leginkább a fel-és leszálló, illetve az útvonalra kivezetés alatt álló légijárművek által keltett zaj érinti a lakosságot. A zajterhelés csökkentése érdekében a légiforgalmat keretek között tartó szabályozások és zajterhelést is figyelembe vevő eljárásrendek születnek, hogy minél inkább csökkenteni tudjuk ezt a terhelést. Ilyenre példa a fel-és leszállások irányának megváltoztatása (amikor a meteorológiai körülmények ezt lehetővé teszik), illetve védett időszakok meghatározása, amikor korlátozott számú légijármű léphet be az adott légtérbe.
A Huawei FreeBuds Pro például nemcsak divatos kütyü, de arról is gondoskodik, hogy kizárhassuk a zavaró külvilágot. Az ízléses kialakítású fülhallgató intelligens zajszűrésre képes, tehát a mikrofonoknak hála a szoftver képes érzékelni, milyen környezetben vagyunk, és ennek megfelelően állítja az erősséget. Így kiszűri például egy iroda zsongását, az ősszel már rendszeresen bekapcsoló fűtés monoton zúgását, vagy az utca zaját. Bővebb infó ITT!
Olvass tovább!
Szponzorált tartalom
