Erőszak, habitus, produktivitás: mindenre hatással vannak a zivatarok

2020. augusztus 10.
Valószínűleg már sokan tapasztaltuk, hogy csapadékos időben kevésbé vagyunk vidámak és produktívak. Több tanulmány is bebizonyította, hogy jó helyen tapogatóztunk, ha azt gyanítottuk, hogy az esőfelhők nem csak a záport hozzák magukkal. Ugyanis az időjárás nemcsak az energiaszintünket, hanem a hangulatunkat, az éhségérzetünket és a bűnelkövetési hajlamot is befolyásolja.

Napfény hiányában a testünk melatonint termel, így gondoskodva róla, hogy még véletlenül se érezzük, hogy tele vagyunk energiával és bármihez is kedvünk van. A kutatók felismerték, hogy az időjárás változását nem csak a hangulatunk ingadozásán és a fejfájáson tapasztalhatjuk: a bűnözés mértéke úgy csökken, ahogy a csapadék mennyisége nő.

2008-ban látott nyilvánosságot egy egyetemi tanulmány, amelyben azt állították, hogy a gyenge nyári monszunok befolyásolhatták az ókori kínai dinasztiákat. Barlangból vett sztalagmitminták segítségével össze tudták hasonlítani a csapadék mennyiségét a társadalmi szerkezetváltozások folyamataival. A szakemberek szerint a Tang, a Yuan és a Ming dinasztiák megszűnése szorosan összefügg azzal, hogy ezekben az időszakokban jelentősen csökkent a kitermelt rizs mennyisége.

Bár ma már a technika szinte mindenben segítségünkre siet, a változó időjárás még mindig nagy mértékben befolyásolja hangulatunkat. A The New York Times 2009-es kutatása azt bizonyította, hogy az esős napokon jelentősen csökkent a New Yorkban elkövetett emberölések száma. Nagy-Britanniában szintén elvégeztek egy hasonló kutatást. Dr. Peter Langmead-Jones 2015-ben közzétett egy tanulmányt, amelyet egy évtizedes kutatására alapozott: 6,6 millió manchesteri rendőrségi nyilvántartást vizsgált meg.

A kutató megállapította, hogy a bűnözések száma emelkedik, ha a hőmérséklet eléri a 18 fokot, majd ismét csökken, ha ennél tovább melegszik az idő.

Langmead-Jones úgy véli, hogy nemcsak a hőmérséklet váltakozása, hanem a csapadék mennyisége is hat viselkedésünkre. A jelenségnek már neve is van: PC, vagyis politikailag korrekt eső. A kutatók azért használják ezt a manapság népszerű elnevezést, mert a dokumentumok hivatalosan is bizonyították, hogy az esőzés mennyisége szorosan összefügg az elkövetett bűncselekmények gyakoriságával, beleértve a családon belüli erőszakot is. Valószínű, hogy a heves esőzések visszatartják az embereket az alkoholvásárlástól és -fogyasztástól, kevesebb bűncselekményt eredményezve.

Dr. Keri Nixon pszichológus karrierje során már sokszor találkozott erőszakos bűncselekmények elkövetőivel. A szakember szerint rossz időben az emberek kevésbé hajlamosak kimozdulni és törvénysértést elkövetni, kivéve, ha nagyon kétségbeesettek.

Egy 1997-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek viselkedése előre jelzi a közelgő viharokat: a kicsik rosszabbul viselkednek, ha a légköri nyomás csökken. Az eredmény azon az elméleten alapul, hogy a légkörben lévő pozitív ionok növelik az ingerlékenységet és a vérnyomást. Egy másik, 2012-ben készült vizsgálat szerint pedig a nőkre pszichésen rosszabbul hat az időjárásváltozás, mint a férfiakra: sokkal kevésbé elégedettek, mert a kevés napfény miatt csökken a szerotoninszintjük, így fokozva a szénhidrátok és az édesség utáni vágyat.

Bár elsőre nem tűnik biztatónak, az eredmények láttán nem érdemes keseregnünk. Ha zordra fordul az idő és megtehetjük, hogy otthon maradunk, akkor valóságos terápia lehet, ha kényelmesen bekuckózunk. Az esőcseppek kopogása megnyugtatóan hat ránk, ezért is olyan népszerű meditációs módszer, ha egy zivatarról készült felvételt hallgatunk. Az eső hangja az úgynevezett rózsaszín zajok egyik típusa, ami az agyi aktivitást csökkentve javítja az alvás minőségét. Ha esik, ne erőltessük azt, ha valami nehezen megy, inkább próbáljuk meg kipihenni magunkat.

Forrás: The Guardian

További életmód cikkekért kattints IDE!