Amikor nagyjából húszévesen beköltöztem az első önálló albérletembe, egy kávéfőzőt kértem ajándékba. Egyszerű gép volt egyetlen funkcióval (kávét főzött), én mégis borzasztóan boldog voltam, hogy a kotyogóstól továbblépve egy ilyen „profi” gépet használhattam: imádtam a rítust, ahogy kiütögetem a zaccot, betöltöm a friss kávét, elfordítom a kart, és aztán hallom a bugyogó víz, majd a lecsöpögő kávé hangját. Ahogy nálunk is egyre népszerűbb lett a kávékultúra, én is egyre többet hallottam különböző kávéfajtákról, a főzéshez használt víz minőségének fontosságáról, a betöltött őrölt kávé ideális mennyiségéről és olyan aprónak tűnő, de nagyon is fontos részletekről, hogy hogyan igazgatjuk el az őrölt kávét a tartóban (sosem kanállal leütögetve, mindig csak óvatosan rázva!). Szóval a kávézás, és a kávé-élmény minősége egyre fontosabb lett az életemben.
Később aztán kapszulás kávéfőzőre váltottam, elsősorban a gyorsaság és a praktikum miatt, – nagyon jó érzés, hogy reggel elég csak bedobni egy kapszulát a gépbe és megnyomni a gombot – de ezeknél a gépeknél mind a kávékínálatban, mind a kávérecepteket illetően viszonylag szűkös a mozgástér, arról nem is beszélve, hogy kicsit utánaszámolva hamar kiderül, nem túl költséghatékony a dolog. Szóval egy ideje már kerestem valami olyan megoldást, amivel itthon is olyan kávét ihatok, mint a kedvenc kávézóimban, és amivel kicsit kényelmesebben válogathatok a különböző kávéfajták között – ha már minden specialty kávézóban egy rakás izgalmas blend közül választhatunk.
Alapvetően nagyon megszerettem a kapszulás kávéfőző gyorsaságát és kényelmét, de hiányzott a hagyományos, egyszerűbb kávéfőzők használatával járó szabadság – ha akartam, én darálhattam hozzá frissen a kávét, és több lehetőségem volt kontrollálni az ízélményt is. Olyan eszközt szerettem volna, ami képes ötvözni ezt a kettőt.
A De’Longhi Dinamica Plus automata kávéfőzője már külsejében is megidézi a kávéházi gépeket: elegáns, letisztult szerkezet, ami könnyen belesimul bármilyen konyhai enteriőrbe, és amin több gomb (és így több funkció) található, mint a korábbi kávéfőzőimen összesen. Elsőre talán rémisztőnek tűnhet egy egyszerű gépről ilyen profi főzőre váltani, de valójában minden nagyon magától értetődő: a gombok felett egy interaktív, érintőképernyős panelen válogathatunk a különböző kávéreceptek és beállítások között, ráadásul képekkel és piktogramokkal is segítik az értelmezést. Az én kedvencem a latte, szóval először ezt próbáltam ki – már csak azért is, mert itt egyből bevethető az úgynevezett LatteCrema System, ami sűrű, krémes tejhabot ígér. Én alapvetően növényi tejjel iszom a kávémat, ami köztudottan nem nagyon habosodik, de még a zabtejemet is sikerült kicsit krémesebbé, habosabbá tenni, de tényleg a kísérlet kedvéért kipróbált tehéntejjel az igazi a végeredmény – mennyei, tartós, igazi kávéházi tejhab.
A gépbe tölthetünk egész és őrölt kávét is, előbbit azért érdemes kipróbálni, mert itt megint csak ízlésünk szerint szabhatjuk személyre a kávénkat: mi adhatjuk meg például, hogy milyen finomra őrölje a gép a kávénkat, ráadásul így a frissen darált kávé intenzív illatát is élvezhetjük. Ezután beállíthatjuk az ital mennyiségét és az intenzitását – mindezt elképesztően egyszerűen, csupán két gomb segítségével. Ha nem akarunk állandóan bajlódni a beállításokkal, akkor létrehozhatunk magunknak (összesen három + egy vendég) profilt, amiben rögzíthetjük kedvenc paramétereinket, vagy akár saját recepteket is alkothatunk. De nem kell ennyire kreatívnak lennünk, ha nincs hozzá kedvünk, a rendszerben latte macchiato, cappuccino, caffelatte, flat white vagy espresso macchiato receptek közül is választhatunk.
Külön szuper, hogy az osztott adagolónak köszönhetően egyszerre két espressót is lefőzhetünk, így senkinek sem kell várnia a sorára reggelente (nem mintha olyan nehéz lenne kivárni azt a nagyjából egy-másfél percet, amíg elkészül egy kávé, de reggel tényleg minden perc számít). A gép állandó tisztítással garantálja, hogy mindig friss, maximális ízélményt kínáló kávé készül benne – ez bevallom, olyasmi volt, amit először kicsit nehezen szoktam meg, ugyanis mindig elfelejtettem, hogy a kávém kiadagolása előtt a gép – legalábbis az alapbeállítások szerint – átmossa magát, de tényleg egészen más a kávé íze, amikor frissen tisztított gépből érkezik, szóval abszolút megéri. A tisztítás így ráadásul nem az én feladatom, ami óriási időspórolást és kényelmet jelent a hagyományos kávéfőzőkhöz képest.
Az elejétől a végéig automatizált és személyre szabható folyamat, és persze legfőképpen végeredménye, az isteni, illatozó kávé tényleg hazahozzák kedvenc kávézónk élményét, olyannyira, hogy talán már csak a DeLonghi plakátokról mosolygó Brad Pitt hiányzik hozzá. De egy igazán jó latte mellett igazából még ő sem.
Promóció
