5 zseniális magyar nő a tudományos pályáról, akinek ismerned kell a nevét

2022. május 23. |

A nőknek a férfiaknál sokkal több kihívást kell megugraniuk, amennyiben kutatói pályára adják a fejüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az UNESCO adatai szerint a tudományos pályát választóknak világszerte mindössze kevesebb mint 30 százaléka nő. A családi élethez köthető feladatok még mindig nagyrészt a nőkre hárulnak, a kutatói pálya egyik legfontosabb szakasza pedig éppen abban az időszakban éri őket, amikor a legtöbben a gyermekvállalás mellett döntenek, így sokkal nehezebb számukra a szakmai előretörés. Szerencsére éltek és élnek olyan magyar nők, akik még ilyen embert próbáló akadályok ellenére is fontos szerepet töltenek be nemcsak a hazai, hanem a globális tudományos életben is, mégsem beszélünk róluk eleget. Az Álmok Álmodói 20 − Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállítás közel 600 magyar technikai vívmányt és tudóst mutat be, akik között olyan női kutatók életművébe is bepillantást nyerhetünk, akik a mai napig meghatározzák az általunk ismert életet.

A Napkirálynő

Telkes Mária 1920-ban szerzett diplomát a Budapesti Tudományegyetem fizika szakán, majd a napenergia kutatásának egyik úttörőjeként érdemelte ki a Napkirálynő nevet. A kutató nagybátyja, Ludvig Ernő clevelandi magyar konzul segítségével jutott ki az Egyesült Államokba, ahol a helyi klinika biofizikai laboratóriumában kezdett dolgozni és mindössze másfél év alatt osztályvezető lett belőle. Telkes 1939-ben költözött Bostonba, ahol a Massachusetts Institute of Technology tanáraként felfedezte, miként lehet kémiai eljárással tárolni a napenergiát. Ezután rövidesen szabadalmaztatott egy szoláris ergiával működő tengervíz-sótalanító berendezést, amelynek segítségével édesvízhez jutottak a II. világháborúban a tengerre leszállni kényszerülő amerikai pilóták. Emellett összesen 39 szabadalma között feltalált egy szintén naphővel működő, hordozható sütőlapot, sőt a nevét viseli egy kizárólag ilyen módon fűtött doveri ház is. Egy University of New York-on való és a vállalati szférában tett kitérő után egészen haláláig dolgozott a University of Delaware-on, előbb kutatóként, utolsó éveiben pedig szakértőként. Hosszú munkásságának gyümölcse több mint száz tudományos publikáció és tucatnyi nemzetközi kitüntetés formájában ért be.

5-zsenialis-magyar-no-tudomany

A gyógypedagógus, aki költők múzsája lett

Számos kiváló magyar nő alkotott az orvoslás és élettudományok területén – köztük van Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológus is. A Pázmány Péter Tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne-on tanult, 1931-ben filozófiából doktorált, majd egy újságcikk hatására még ebben az évben jelentkezett gyógypedagógia szakra. Kozmutza Flóra nevéhez fűződik több gyógypedagógiai intézmény megalapítása, ő dolgozta ki az óvodáskorú, középsúlyos értelmi fogyatékos és a megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyerekek speciális fejlesztési modelljét, de foglalkozott többek közt a fogyatékossággal élők munkahelyi lehetőségeinek kiszélesítésével, speciális nevelést igénylőkel, siketekkel, családfákkal és ikrek lélektanával is. Még nyári szabadságait is a hivatásának szentelte: Doboz község hátrányos helyzetű gyermekein végzet kutatásokat arról, hogy a nyomor hogyan és miként befolyásolja a szellemi képességeket. A Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság Pszichológiai Szekciójának vezetője lett, és 1972-től nyolc évig a Gyógypedagógiai Tanárképző főiskola főigazgatója volt. Bár Kozmutza Flóra saját jogán lett ismert szakember, az irodalomkedvelők két magyar költő múzsájaként is emlékezhetnek rá: József Attila életének utolsó 9 hónapjában pszichológusként segítette a poétát, akiről egy egész ország tudta, hogy halálosan beleszeretett. A szerelem nem talált viszonzásra, így a költő öngyilkossága után Flórának széleskörű megvetéssel kellett szembenéznie. A szakember végül Illyés Gyula felesége lett, és haláláig gondozta férje hagyatékát.

5-zsenialis-magyar-no-tudomany

Gyermekek megmentője

Dévény Anna 1954-ben letette az érettségit, majd gyógytornásznak tanult és a diploma megszerzése után a pesti idegklinikán kezdett tevékenykedni. Tíz év után munkahelyet váltott, hogy a Tétényi úti kórház neurológiai osztályán dolgozzon, miközben művészitorna-edzőnek tanult a Testnevelési Főiskolán. Az ő nevét viseli a gyógytornász által, a speciális manuális technika és a speciális testképző gimnasztika ötvözéséből megalkotott és folyamatosan fejlesztett mozgásfejlesztés, a Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer, amely szakított az eddigi mozgásrehabilitációs metódusokkal és számos olyan csecsemőnek és kisgyermeknek mutatta meg a mozgás örömét, akiket korábban gyógyíthatatlannak tituláltak a szakértők. Dévény Anna közel 60 évig tanított, sérült gyerekek és felnőttek, illetve koraszülöttek mozgásrehabilitációjával foglalkozott és 16 évig tartott speciális tréningeket a Magyar Állami Operaház balettegyüttese számára, miközben könyveket írt és kezelte alapítványát.

5-zsenialis-magyar-no-tudomany

A zseni családanya

László Anna az érettségi után rajzolóként került az Ikarushoz, munkája mellett pedig több mint 2 éven keresztül járt részletszerkesztői rajztanfolyamra. Csoportvezetője, Tabáni Tibor egyre több önálló feladatot, sőt még a gyártáskísérést is rábízta – ő volt az, aki annyira hitt benne, hogy megállás nélkül győzködte, hogy egyetemre menjen. Anna végül 1959-ben férjhez ment a világhírű tervezőhöz, Finta Lászlóhoz, akinek egy évvel később gyermeket szült. Végül 1961-ben, már családanyaként felvételizett a Műszaki Egyetemre nappali tagozatra, Tabáni pedig még az ösztöndíjat is elintézte neki. Imádott motorozni, egészen 1962-től közlekedett vele, majd gépkocsira, pótkocsis teherautóra, teherautóra és autóbuszra is szerzett jogosítványt. Az egyetem alatti termelési gyakorlatán a Hajtómű és Felvonó gyárban tengelyeket esztergált, az Ikarusnál pedig, ahol szenvedélyesen szeretett dolgozni, az autóbuszok vázszerkezetének szilárdságtani méréseiben vett részt. Az egyetem után ő tervezhette meg a 242-es Ikarus alacsony padlós autóbusz futómű felfüggesztését és kormányzását, de végül ebből csak egyetlen minta készült el. 1968-ban kinevezték a futóműves csoport vezetőjének, ahonnan a gyártásfejlesztési osztályra vezetett az útja – itt fődarabokat vizsgált, illetve épített be a buszokba. Kifejlesztette és szabadalmaztatta a megállóban térdeplő autóbuszt, ami egy szelep segítségével leeresztette a légrugóból a levegőt, hogy 120 milliméterrel csökkenjen a fellépő magasság, majd induláskor ismét visszapumpálta a levegőt és felemelkedett. 1975-ben egy Los Angeles-i közlekedési társaság versenykiírást hirdetett meg városi csuklós buszok beszerzésére, az Ikarus pedig László Annát nevezte ki vezetőtervezőnek, és őt érte az a megtiszteltetés is, hogy két évvel később hegyen-völgyön át, Los Angelestől Portlanding vezethette az általa megálmodott Ikarus 286-ost. Az 1400 kilométeres utat az amerikai sajtó is felkapta, az erről írt számos cikkben Anna Baby-ként hivatkoztak a járműre, amelynek hiába rendelték meg a szériagyártását, sajnos menedzselését már másra bízták. Miután hazajött az Egyesült Államokból, elvégezte a Műszaki Egyetem gazdaságmérnöki szakát és egészen addig dolgozott az Ikarusnál, amíg 1984-ben fel nem mondott, hogy az Izotóp Intézet besugárzójának gépészeti mechanikáját tervezhesse. László Anna tartalmas és szép karrierútja nem zárult le a felmondással, nyugdíjba vonulásáig izotóptechnikai és biotechnikai berendezéseket tervezett.

A vakcinafejlesztő

A Széchenyi-díjas, Egyesült Államokban élő kutatóbiológus, Karikó Katalin kitartó munkával fektette le az mRNS-vakcinák alapjait, ami az egész világnak segített szembeszállni a koronavírus-járvánnyal. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen biológia szakán végezte, majd ugyanitt avatták doktorrá is. Első munkahelye a Szegedi Biológiai Kutatóközpont volt, ám amikor létszámcsökkentés miatt elbocsátották állásából úgy döntött, hogy családjával külföldön próbál szerencsét. Karikó 2013-ban belépett a BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó cégbe és annak vezető alelnöke lett. Kitartó munkája lehetővé tette, hogy az mRNS vakcinák túlzott immunválasz nélkül is alkalmazhatóak legyenek, és lényegében neki köszönhetjük, hogy az orvostudomány felfigyelt a biomedicinára. Kutatótársai úgy vélik, hogy szabadalmával a jövőben akár a sclerosis multiplexet, a rákot, a maláriát és az agyvérzést is gyógyítani lehet majd. A tudományos világban esélyesnek tartották a Nobel-díjra, és ugyan azt még nem kapta meg, de munkásságát több más kitüntetéssel elismerték világszerte: 2021-ben a Time magazin harmadmagával együtt az „Év Hősének” választotta, és beválogatta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, a Magyar Nemzeti Bank pedig egy érmekibocsátással véste bele örökre az kutató arcképét az utókor emlékezetébe – de akkor is találkozhatunk Karikó Katalin hatalmas képmásával, ha végigsétálunk a budapesti Krisztina körúton.

5-zsenialis-magyar-no-tudomany

Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című interaktív kiállítás 2023. elejéig látogatható a Millenárison. Bővebb infó ITT!

Fotó: Google, Wikipédia, Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Kirakat