10 nő, aki keményen küzd a klímaváltozás ellen, mégsem hallunk róluk eleget

2021. április 22. |

Néhány klímaaktivistáról akár naponta többször is kapunk hírt, ám rengeteg olyan környezetvédő van, akik bár sokat tesznek az élhető jövőért, alig tudunk róluk valamit. A Föld napja alkalmából ismerkedjünk meg azokkal a nőkkel, akik rengeteget dolgoznak a bolygó megmentéséért, ennek ellenére méltatlanul keveset hallunk róluk a médiában.

Anne Hidalgo

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Anne Hidalgo (@annehidalgo) által megosztott bejegyzés

Anne Hidalgo Párizs polgármestereként (a szó lehető legpozitívabb értelmében) agresszívan küzdött az üvegházhatású gázok csökkentéséért. Párizs bizonyos részeiről a hétköznapokra kitiltotta a dízelmotoros autókat és a kisteherautókat, vasárnaponként pedig az összes gépjárművet, a város közlekedési infrastruktúrájáért tett törekvései pedig hihetetlenül népszerűvé tették a biciklizést a helyi lakosok között. Céljáért azt is meg merte lépni, hogy bizonyos napokon betiltotta az ingyenes parkolást, és megemelte a parkolási díjat. 2020 februárjában elindított egy új programot, amelynek célja az volt, hogy Párizs 15 perces várossá váljon, vagyis minden lakó maximum negyedórán belül elérje a legközelebbi iskolát, egészségügyi központot, irodákat, a legszükségesebb üzleteket és parkokat a légszennyezettség csökkentése érdekében. Fákat ültetett, több nyilvános tereket parkokká alakíttatott át, hogy elősegítse a hőelnyelést, az emberek pedig olyan helyeket kaptak ezáltal, ahol egy melegebb napon meg tudnak pihenni a hűvösben. Ahogy Hidalgo mondta, „nem élhetünk úgy, mint korábban, az éghajlatváltozás gyorsul”.

Sunita Narain

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

CSE India (@cseindia) által megosztott bejegyzés

Sunita Narain az indiai Társadalmi és Érdekvédelmi Központ fenntartható fejlődés előmozdításával foglalkozó kutatási és érdekképviseleti vezetője, az országa talán legismertebb környezetvédelmi és politikai aktivistája. A központon keresztül Sunita kutatásokat folytatott és támogatta a szennyezés csökkentését, az éghajlatváltozás mérséklését és a vízbiztonság javítását Indiában. Narain szószólója volt azoknak a fejlődő országoknak, amelyek leginkább ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak annak ellenére, hogy kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a gazdagabb nemzetek. A kutató társszerzője a Globális felmelegedés egy egyenlőtlen világban című jelentésnek is. „A világ szegényebb országai nem járultak hozzá a klímaváltozás problémájának kialakulásához – írta publikációjában. – Fájdalmuk bizonytalanabbá teszi világunkat. És ez csak rosszabb lesz. Ezért kell most cselekednünk.” 2016-ban Narain felkerült a Time 100 legbefolyásosabb emberének listájára.

Hindou Oumarou Ibrahim

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Hindou Oumarou Ibrahim (@hindououmar) által megosztott bejegyzés

Ibrahim környezetvédelmi aktivista és földrajztudós, a csádi bororo törzs eltökélt támogatója és szószólója. Felemelte a hangját a klímaváltozás ellen, aminek hatásaival szembe kell néznie az őslakos társadalomnak. Céljait közvetlen tapasztalatai inspirálták: a bororo törzs évek óta szenved a Csád-tó kiszáradása miatt, hiszen a természetes vízforrás létfontosságú a csádi, a nigeri, a nigériai és a kameruni emberek számára, a tó ma már viszont csupán 10%-a hatvan évvel ezelőtti méretének. Több szerkesztőségnek is írt, hangsúlyozva az őslakosok fontos szerepét a klímaváltozás elleni háborúban, az UNESCO-val közösen pedig bennszülöttekről szóló ismereteket gyűjtött egy 3D-s tájkép-projekthez. Hindou korábban az őslakos közösségek nemzetközi éghajlatváltozással foglalkozó fórumának társelnöke volt, valamint gender és klímaváltozás-ügyi képviselőjeként dolgozott a Kongói-medence Az Afrikai Őslakos Emberekért szervezet koordinációs bizottságánál. „Az őslakos emberek megélhetése a világ minden táján összefonódik a természeti erőforrásokkal – mondta, amikor aláírták a Párizsi Klímaegyezményt. – Az éghajlatváltozás veszélyezteti az alapvető jogainkat, a kulturális értékeinket és ezeknek a közösségeknek a túlélését.” Tanulmányai során szembesült azokkal a hátrányos megkülönböztetésekkel, amelyek törzsének nőtagjait érik. Például azzal, hogy társait kizárták a nekik járó oktatásból, ezért megalapította az Őslakos Nők és Csádi Emberek Szövetségét.

Kotchakorn Voraakhom

A thai tájépítész Délkelet-Ázsia megapoliszainak segít megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. 2018-ban 11 hektáron építette meg az elmúlt harminc év egyetlen új, nyilvános bangkoki parkját, amely „zöld tüdőként” tisztítja a levegőt, valamint magába szívja a várost sújtó viharok és áradások vizének egy részét. Thaiföld ezen részét ugyanis rendkívül gyakran sújtják természeti csapások, és a tengervíz emelkedése is folyamatosan fenyegeti a területet. 2019-ben egy 36 hektáros területet nyitott meg, ami 2,5 millió liter víz tárolására alkalmas. Szociális vállalkozása, a Porous City Network olyan zöld beavatkozásokat támogat, mint a „szomjas” (nagy mennyiségű vizet magába szívni képes) parkok építése, valamint a városi gazdálkodás, a zöldtetők és a csatornák helyreállítása, hogy elősegítse a délkelet-ázsiai sérülékeny közösségek rendszeres áradásokhoz való alkalmazkodását.

Miranda Wang

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Penn Alumni (@pennalumni) által megosztott bejegyzés

Miranda Wang egy iskolai kirándulás alkalmával látogatott el egy hulladékgazdálkodási létesítménybe. Ott szembesült életében először azzal, hogy mennyi szemetet hagy maga után az emberi faj. Még csak 27 éves, de társalapítója és vezérigazgatója a Szilícium-völgyben működő BioCellection startupnak, amely úttörő vegyi technológiával alakítja át a leggyakrabban használt és újrahasznosításra nem alkalmas műanyagokat új anyagokká, amelyek így biológiailag lebomlóak lesznek. Kitartó munkájáért és eltökéltségéért 2018-ban, 24 évesen megkapta az ENSZ környezetvédelmi programjának a Föld Fiatal Bajnokai díját.

India Logan-Riley

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

India Logan-Riley (@indiamiro) által megosztott bejegyzés

Annak ellenére, hogy az őslakosok mindig élen jártak a környezetvédelemért folytatott küzdelemben, a világ gyakran nem akarta észrevenni és értékelni az erőfeszítéseiket. A fiatal új-zélandi aktivista azon dolgozik, hogy az őslakosok jogait a klímaegyenlőségi mozgalmak középpontjába állítsa, és biztosítva legyen, hogy a bennszülöttek jogokat szerezhessenek a területeiken. A párizsi klímaegyezményt megelőző tárgyalásokon az ENSZ-hez is eljuttatta üzenetét. Aktivistaként és környezetvédőként dolgozik szülőhazájában, Aotearoában, ami Új-Zéland maori neve. Világszerte 2,5 milliárd ember függ az őslakosok földjeitől például az élelmiszer, a levegő, a víz minősége miatt is, ezért ezeknek a közösségeknek védeniük kell területeiket a kitermelőipartól, amihez szükségük van a társadalom támogatására is.

Ridhima Pandey

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Ridhima Pandey (@ridhimapandeyy) által megosztott bejegyzés

A legtöbb kisgyermek játékkal tölti a szabadidejét, kivéve Ridhimát, aki alig 9 évesen beperelte az indiai államot 2017-ben, amiért az nem tett megfelelő lépéseket a klímaváltozás megfékezéséért. Folyamatban lévő pere annak a növekvő jogi mozgalomnak a része, amely felelősségre vonja azokat a kormányokat, amelyek nem léptek fel az éghajlatváltozás ellen. A mozgalmat olyan fiatalok irányítják, akik úgy tapasztalják, hogy a globális felmelegedés veszélyezteti az alapvető emberi jogaikat, például az élelmiszerhez, a vízhez és a biztonságos lakóhelyhez való jogukat. Pandey felszólította a kormányt, hogy csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, dolgozzon ki széndioxid-kibocsátási költségvetési stratégiát és készítsen terveket az éghajlatváltozás következményeinek helyreállításához. 2019-ben Greta Thunberggel együtt tagja volt annak a 15 gyermeknek, akik panaszt nyújtottak be az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához, amelyben Argentínát, Brazíliát, Németországot, Franciaországot és Törökországot vádolták meg azzal, hogy nem kezelik megfelelően a klímaválságot. A fiatal és bátor Ridhima tavaly felkerült a BBC 100 nő című listájára is.

Rayanne Cristine Maximo Franca

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

UN Women USA Miami (@unwomen_miami) által megosztott bejegyzés

Brazília az éghajlati igazságosságért folytatott legnagyobb harcok helyszíne, és egyben a leghalálosabb terület a környezetvédelmi aktivisták számára. Jair Bolsonaro elnök hivatalba lépése óta az országban az amazóniai esőerdő irtása egyre nagyobb probléma, pedig annak hatalmas szerepe van a Föld légkörének szabályozásában – ráadásul közben az őslakosok földjogait is eltapossák. Rayanne aktivizmusa elsősorban a bennszülött nők jogaira összpontosít, ami a környezet védelme szempontjából is kritikus fontosságú. A klímaváltozás a nőket rendkívül negatívan befolyásolja, ezért az oktatásuk az egyik legjobb módszer a környezeti károk enyhítésére. Brazíliában az őslakos aktivizmus szorosan összefonódik a természettel, hiszen a bennszülött csoportok régóta küzdenek a földhöz és az erőforrásokhoz való hozzáférésért, miközben kiállnak az Amazonas-medence védelméért is. Rayanne az ENSZ Őslakosok Kérdéseivel Foglalkozó Állandó Fórumának 16. ülésszakán is részt vett, ahol a fiatal őslakos brazil nőket érintő sürgető kérdésekről beszélt.

Vanessa Nakate

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Vanessa Nakate (@vanessanakate1) által megosztott bejegyzés

A 24 éves ugandai éghajlat-igazságügyi aktivista 2018-ban kezdte meg munkáját, amikor észrevette, hogy országában szokatlanul nagy a hőség, miközben az ugandai lakosság nagy mértékben függ a mezőgazdaságtól. Greta Thunberg által inspirálva 2019-ben létrehozta saját klímamozgalmát, hogy felhívja nemzete figyelmét a fenyegető problémára. Pár hónapig egyedül tüntetett az ugandai parlament előtt, míg végül egyre több fiatal kezdett válaszolni a közösségi médiában tett felhívásaira. 2020 januárjában csatlakozott a világ húsz másik klímavédelmi aktivistájához, hogy nyílt levelet tegyenek közzé a davosi Világgazdasági Fórum résztvevői számára, amelyben felszólítják a vállalatokat, a bankokat és a kormányokat, hogy haladéktalanul hagyják abba a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Vanessa megalapította a Fiatalok Afrika Jövőjéért és a Rise Up mozgalmakat. Nakate 2020 októberében beszédet mondott a Desmond Tutu Nemzetközi Béke Előadáson, amelyben arra kérte a világ vezetőit, hogy ébredjenek fel, és ismerjék el az éghajlatváltozást a szegénységhez, az éhezéshez, a betegségekhez, a konfliktusokhoz, illetve a nők és lányok elleni erőszakhoz köthető válságként. A fiatal nő mindezek mellett még egy olyan Green Schools Project elnevezésű kezdeményezést is elindított, amelynek célja az iskolák napenergiára való átállítása, és az intézetekben történő környezetbarát kályhák telepítése.

Helena Gualinga

A mindössze 19 éves Helena az ecuadori kichwa sarayaku közösség aktivistája és szóvivője, aki azért kampányol, hogy az őslakosok megtarthassák földjeik feletti ellenőrzési jogaikat. Gualinga nemcsak az őslakosokért munkálkodik, hanem azokért a növényekért és állatokért is, amikkel osztoznak közös otthonukon. A fiatal aktivista egészen kis korától kezdve tanúja volt családja üldöztetésének, amiért szembeszálltak a nagy olajvállalatok érdekeivel és azok környezetre gyakorolt hatásaival. Közösségének több vezetője életét vesztette a kormány és a vállalatok elleni erőszakos konfliktusokban. Úgy igyekszik leleplezni az őslakosok és az olajvállalatok közötti konfliktust, hogy bátorító üzeneteket küld az ecuadori iskolák diákjainak. Felhívását a nemzetközi közösség előtt is aktívan hangoztatja, remélve, hogy a politikai döntéshozók minél hamarabb felfigyelnek rá. A bennszülöttek által lakott területeken egyre gyakoribbak az erdőtüzek, az elsivatagosodás, az árvizek és az áradások által terjesztett betegségek, a hegycsúcsokon pedig egyre gyorsabban olvad a hó. 2020 januárjában 150 aktivistával elindították a Polluters Out mozgalmat, követelésük pedig az, hogy Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ügyvezető titkára utasítsa el a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok finanszírozását.

Fotó: Instagram, Unsplash

Olvass tovább!

Mi lesz a klímaharccal a koronavírus után?

Mi lesz a klímaharccal a koronavírus után?

A koronavírus-járvány szinte minden szinten próbára tette a világ társadalmainak életét, hiszen egyik pillanatról a másikra változott meg a mindennapi életünk: a közösségi érintkezés lehetőségei, a munkahelyek és az oktatás működése, a munkahelyek száma és az egészségügyi rendszerek stabilitása.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter