A Los Angeles Film Festival nem arról híres, hogy a bemutatók előtti vörös szőnyeget világsztárok hada rohamozza meg, sokkal inkább arról, hogy évek óta őrzi a kifejezetten indie filmekre, tartalmas kerekasztal beszélgetésekre és alkotó-közönség találkozókra fókuszáló jellegét. Nem is csoda, hiszen a fesztivál mögött szervezőként az a Film Independent áll, ami az életre hívója az Oscar-gálát néhány nappal megelőző, híres Spirit Awards-nak. A tapasztalat szerint, aki a Spirit Awards-on díjat nyer, jó eséllyel indul pár nap múlva az Amerikai Filmakadémia arany szobráért is.
Éppen ezért, ha sztárdömping nem is, ismert hollywoodi arcok és nemzetközi színészek mégis fontosnak tartják, hogy megjelenjenek a LAFF rendezvényein. Idén fesztivál szervezői különleges programsorozattal is előálltak, érzékenyen reagálva a Hollywoodon végigsöprő és azt mindenkorra megváltoztató napvilágra került problémák kampányai #OscarsSoWhite és a #MeToo mellett. A szervezők #WeThePeople címen hirdették meg a jeles filmes alkotók részvételével zajló – a toleranciát és a sokféleség elfogadását támogató – beszélgetés-sorozatot a fesztivál égisze alatt. A tavalyi sikerfilm a Fekete párduc és a The Beyond alkotói is részt vettek egy-egy beszélgetésen.
A nagy sikerű panelek mellett a legnagyobb közönséget vonzó gálavetítések közé tartozott A boldog herceg amerikai bemutatója is. Rupert Everett első rendezése rekord hosszúságú előkészületek után végre az amerikai film fővárosába, Hollywoodba is megérkezett. Oscar Wilde életrajzi filmjére már lecsapott a Sony Pictures és a hollywoodi pletykák szerint Everett alakítása olyan remek, hogy akár Oscar-díjat is hozhat a színésznek.
Tom Bernard, a Sony Pictures alapító társelnöke óvatosabban fogalmazott, amikor az Oscar-esélyekről kérdeztem, de kétségtelenül megerősítette, hogy a Sony keresi különleges, izgalmas tematikájú, újszerű filmeket. „Amikor például Nemes László filmjét, a Saul fiát felkaroltuk, akkor a friss látásmódja ragadott meg, az, hogy 35 mm-es filmre forgatott és hogy nagyszerűen elkészített film. László új filmje, a Napszállta is egy ilyen alkotás. Ez is a mi gondozásunkban van. A Sony ezekre a filmekre mindig nyitott.” Ezután Rupert Everett forgatókönyvét és játékát méltatta, egészen addig, amíg a sztár meg nem érkezett a vörös szőnyegre.
Már 2012-ben hivatalosan bejelentették a filmet Cannes-ban. Miért telt ennyi időbe, hogy elkészüljön?
Valójában még ennél is hosszabb időt vett igénybe a folyamat. Már 2008-ban meg volt a film teljes terve, de az igazat megvallva a szokásos filmes problémával álltunk szemben: össze kellett szedni a gyártási költségeket. Emiatt csúszott ennyit a bemutató.
Miért választotta a filmhez a retrospektív formátumot, amiben Oscar Wilde a halálos ágyáról tekint vissza élete állomásaira?
Érdekesnek találtam a gondolatot, hogy egy olyan emberről mondjak el egy történetet, akinek a belső világa darabokra hullik szét élete utolsó tíz napjában, amikor a halálos ágyán fekszik. És ekkor törnek fel az emlékei…
Az eredeti Oscar Wilde novella tele van szimbólumokkal. Ön is sajátos szimbólumrendszert használ a filmjében? Érdemes az apró részletekben többletjelentéseket keresnünk?
Nem igazán. Valójában a történetnek csak egy kis részét használtam fel a filmben és nem annyira törekedtem a szimbolikus kifejezésmódra.
Nem először találkozik Oscar Wilde-dal művészi pályafutása során. Miért érezte, hogy róla szeretne filmet forgatni? Miért ilyen ikonikus alak az életében?
Azt hiszem azért, mert mindig is lenyűgözött a különlegesen ravasz humora és a bátorsága. Csodálom, ahogyan szembe mert nézni a megbélyegzéssel és a balsorsával. Az életének azon részét különösen romantikusnak találom, amikor az író kiszabadult a börtönből. Izgalmas kihívásnak tűnt feldolgozni az életét.
Tervezi, hogy a későbbiekben újra az író bőrébe bújik vagy rendezőként ismét feldolgozza az életének egy szakaszát?
Nem! Befejeztem Oscar Wilde-dal! Itt a vége! (nevet)
Ez az első rendezése. M i volt a legnagyobb szakmai kihívás az Ön számára?
Nem viccelek: a legnagyobb fejtörést tényleg a financiális támogatások megszerzése jelentette. Amit az elején is kérdezett, emiatt telt ennyi időbe, hogy elkészüljön ez a film. Tíz évnyi munka van benne 2008 óta, de most végre bemutathatjuk.
Rupert Everett szerzőnkkel, Vida Virággal
A tegnap véget ért, nyolc napos díjazásos Los Angeles Film Fesztivál a nyitó napon a Los Angeles-i Laurel Canyon híres zenészei előtt tisztelgett. Az Echo in the Canyon című filmben olyan legendás művészek tűntek fel, mint Eric Clapton, Norah Johnes, Tom Petty vagy Ringo Starr. David Raymond világpremierje zárta a fesztivált – filmjét Henry Cavill, Sir Ben Kingsley, Nathan Fillon és Minka Kelly fémjelezte.
