Először a The Journey Matters képeid jöttek szembe velem az Instagramon. A magyar valóságtól eltekintve sokkal idealistábban látod a fürdőző embereket, vagy kiránduló turistákat. A valóságban is mindenkit szépnek látsz?
A szépség nagyon relatív. Szeretem a nyarat, kedvenc témáim közé tartozik a nyaralás és az utazás. Véleményem szerint a víz és a napfény csinál valami jót az emberekkel. Szeretem nézni, ahogy pihennek, kikapcsolódnak, önfeledtek. Élmény számomra a harmónia felfedezése, az összefüggések keresése.
Hamar bele tudom élni magam helyzetekbe, eljátszom egy lehetséges történettel. Ugyanezt gondolom egy személyről is. Sokszor sokkal több és más minőségű szépség rejlik az emberekben, mint amit látunk, vagy amit láttatni szeretnének. Szerintem amikor önfeledt valaki valamiben, akkor láthatóvá válik valami nagyon szép. Ezért sem szeretem a pózokat – kivéve akkor, ha az része a játék vagy a történet kifejezésének.
A Curated by Atelier kezdőképéről elsőre Munkácsi Márton Három fiú a Tanganyika tónál képe jutott az eszembe, csak egy másik szögből fotózva. Van olyan (fotó)művész, aki nagy hatással volt rád, amikor elkezdtél fényépezni?
Megtisztelő, hogy Munkácsi Márton jutott eszedbe. Nagyon nagyra tartom az életművét. Ha a képeit nézem mindig elönti a szívemet a melegség és büszkeség, valami szentimentális családiasság. Ha kedvenc fotográfusokat említenék Munkácsi és Kertész mindenképpen köztük lenne, – leginkább azok az alkotók vannak rám hatással, akik biográfiai munkát hoztak és hoznak létre.
Az említett képem Balatonon készült egy váratlan pillanatban, miközben beszélgettem valakivel. Egyszerűen ajándékba kaptam a pillanatot. Két képkocka készült csak, ez az egyik.
A fotográfia egyébként mindig is közel állt hozzám. Nagyapám és Apám is fotózott, Apám amatőr operatőrként is kipróbálta magát. A filmezés és fotózás hobbi szinten jelen volt a gyermekkoromban. Úgy érzem, hogy gép nélkül is folyamatosan fényképeztem és fényképezem most is. A képalkotás a munkám része lett, képekkel gondolkozom, képekkel fejezem ki magam, képekkel játszom.
Divat és Vizuális kultúrát 12 éve tanítok a Krea Design Iskolában – többek között divatfotó történetet is, – valamint minden további tárgyam is vizuális alapú. Majnem 10 éve foglalkozom vizuális tanácsadással, művészeti és kreatív vezetéssel, stylinggal, fotózással. A curated by ATELIER studio a kreatív direkciós munkáimat fedi le, a The Journey Matters pedig egy testvér brand, amely személyes utazásaimról mesél, valamint hoteleknek, utazási irodáknak és privát ügyfeleknek készülnek képek, vizuális esszék.
Az említett képemmel reprezentálni tudom mindazt, ahogyan gondolkodom minkét területen.
Mi volt eddig számodra a legkedvesebb projekted?
A legtöbb projektem az, de ami talán először eszembe jut, mint legemlékezetesebb munka, az Éder Krisztiánnal volt a Revolution című anyag amiből álló és mozgó kép is készült – az utóbbi a Mary Popkids számára.
Oh, és a Kepp Showroom projektek! Mindegyik! A “keppes lányokkal” (Havancsák Teréz, Kovács Adél, Hajdú Anett, Hofstädter Szandra) és Hencz Peterrel dolgoztunk együtt 2010-től négy évig – azok a munkák igazi öröm munkák voltak. Együtt fejlődtünk, tanultunk, kisérleteztünk.
Általában egy brand születésénél, alakulásánál vagyok jelen, az egyik ilyen legemlékezetesebb munkasorozat Bertalan Péterrel az Elysian elindulásában volt. Csodálatos, hogy azóta is ugyanazokat a stílusjegyeket látom mint kezdetekkor, mindig megújulva. Csak úgy, mint a Close kampányok tekintetében, amit a kezdetek óta együtt készítünk, változatlan stábbal. Nagyon szerettem a Dryby londoni-magyar ügyfelemmel a közös munkát és még sok mást is, ami nem feltétenül divat területhez kapcsolódik. Ilyen például a legutóbbi a Fågel és az Artizán kreatív direkciója, de egy évig dolgoztam egy rendkívül kifinomult hegedűkészítővel, hogy a brandjét nemzetközi piacra léptessük, valamint egy kisérleti optikai brand megalkotásában is részt vettem. Évek óta dolgozom egy belsőépítészeti irodával és mindig szenvedélyesen említem meg egy hotel számára készült koncepció kialakítását és identitás kutatását, valamint a New York-i magyar konzulátus reprezentációs tervében való együttműködést. Ezekben a munkákban fantasztikus kihívások voltak és akik felkértek mind kiváló szakemberek, nagyszerű személyiségek, élmény volt velük a közös munka.
Angie Marokkóban
Utazásaidon készült fotómontázsaid is igazi galériába illő alkotások…
A Holiday Projektjeim nagyon kedves és személyes munkák, sok új embert és kultúrát ismerek meg általa. Egyébként most kezdtem el dolgozni egy önálló kiállítás tervén, – néhány napja azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy nemzetközi helyszínen mutatssam be a képeimet és a vizuális gondolkodásomat.
Sokat utazol, így biztos mindig fel vagy vértezve inspirációval. A hétköznapokban mi inspirál?
Az inspiráció mindig jelen van, nincs hétköznap vagy ünnepnap. Pillanatok és kapcsolódások vannak. Egy tudatos forrásból táplálkozom, de ez egy rugalmas keret, számomora nagyon távoli dolgok is tudnak új gondolatokra ébreszteni. Alapvetően kiváncsi természetű vagyok, szeretek elmerülni egy-egy témában. Leginkább az emberek inspirálnak, a történeteik, az alkotásaik – azok akiken keresztül megnyílvánul az élet.
Számodra mitől szép egy kép?
Számomra attól szép egy kép ha egyrészt az ízlésvilágomnak harmónikus, másrészt pedig ha kinyit bennem valami jóságot és értékeset.
Trend, -és stílusismeretet tanítasz a KREÁn és a Metropolitan-on. Hogyan lehet kreativitást iskolapadban tanulni?
A trendismeret előadásokon és kurzusokon megismerjük és értelmezzük a jelen inspirációs forrásokat, tendenciákat, valamint alkalmazzuk különböző brandekre, transzformáljuk az információkat.
Igen, lehet a kreativitást tanulni és nem csak az iskolapadban. Leginkább úgy, hogy nem akadályozzuk azzal, hogy nyomást gyakorolunk magunkra, hogy mi ezt nem tudjuk vagy hogy azonnal tökéleteset kell alkotnunk. Az érdeklődés az első lépés, ha valamit szeretünk, akkor azt kutatjuk, elmélyedünk benne és egy idő után elkezdjük alkalmazni azt amiben önfeledtek vagyunk. Általában ezek a dolgok épülnek be – és ezekben érdemes kibontani a kreatív létet. Hiszek abban, hogy mindenki kreatív és abban is, hogy mindenki létrehozhat valamit ami értékes. Lehet az család, gyereknevelés vagy egy ebéd elkészítése, egy kert gondozása. Bármi lehet alkotás – valaki egész életében egy gondolatot fogalmaz meg, – és az is gyönyörű.
Karakterek, környezet és textúták sokfélesége jelenik meg a fotóidon. Mikor vagy elégedett egy képeddel?
Szeretem a komplex látást és azt is amiből összeáll. Íly módon mesélem el a történeteket – csak úgy mint egy beszélgetés során: – az egész lényegét, nagyvonalakban a tartalmát, sokszor elidőzve a részleteken és a karakterek személyiségén. A képeimmel akkor vagyok elégedett, ha összességében és részleteiben is új dolgozokat fedezek fel bennük, sokkal többet, mint amit képalkotás során érzékeltem.
Szeretem amikor létre tud jönni egy új történet, összefüggéseket találok bennük a szerkesztés során. A legszebb, ha több olyan kép készül, amelyek hatással vannak egymásra. Ha egyetlen kép minőségi megítéléséről van szó, akkor az érzés a lényeg. Hogy kellemes legyen ne csak a szememnek, a lelkemnek is essen jól.
Van olyan concept-store, brand vagy művész a bakancslistádon, akinek azonnal igent mondanál, ha felkérne?
Az elmúlt négy évben kutatási témám a concept store-ok világa, felépítése és kommunikációja.
Ide kapcsolódnak a boutiques hotelek és a művészeti alapokra épülő komplex brandek. Boldoggá tesz, hogy a Kreában ezt a témát kidolgozhattam és vezethetem a diplomázó fashion art direktorok számára.
Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban különösen aktuális a divatmárkák fejlődése és átalakulása, lényegében az, hogy képesek legyenek életmód brandekké válni: egy márka koncepciója, ízlésvilága és forrása különböző szolgáltatásokon, termékeken és területeken keresztül tudjon megjelenni, legyen az belsőépítészet, gasztronómia, rendezvény vagy saját magazin megjelenése.
Azoknak az ügyfeleknek mondok igent a felkérésre és azokkal szeretek együtt dolgozni, akik hitelesek és jó szakemberek az adott területen és ezt szeretnék is kifejezni. Így, ebben a szellemben tud elindulni számomra a közös tervezési és kivitelezési folyamat.
Leginkább olyan cégekkel szeretnék együtt dolgozni a jövőben, amelyek komplex brandekké szeretnének válni – hotelek és concept boltok is egyben, szolgáltatásaikban megjelenik az általuk elképzelt minőségi életmód, valamint intellektuális tartalmat kívánnak adni.
Ha lenne bakancslistám, akkor biztosan több pont utazásról szólna, olyan utazások és találkozások amelyekben úgy érzem, hogy befogadtam és hozzátettem a világhoz, – ha másképp nem is, hát úgy hogy elmesélhettem képekben.
Portré fotó: Nora Moltke, Beldi Marrakech, Morocco
Egyéb képek: Pálmai Angie
