Nem szeretnénk nagyon spoilerezni, de egy kicsit tudnál mesélni a filmről? Mire számítsanak, akik beülnek rá?
Műfajában egy akció-vígjáték, és egy barátságnak a története. Egy gyerekkori társaságról szól, akik lassan felnőttekké váltak, de lélekben tulajdonképpen megmaradtak gyerekeknek. Gyerekként is sok csínytevésük volt, most viszont – felnőve – már nagyban játszanak. Nem akarom lelőni a poént, annyit mondok csak, hogy végül egy fogadás miatt belevágnak egy egészen őrült balhéba.
Az általad alakított Alexa egy nem mindennapi karakternek tűnik. Kék haj, kicsit hippis kinézet…
Az én karterem egy felnőni képtelen környezetvédő aktivista, aki nagyon szereti a békákat, és fontosnak tartja megmenteni őket. (Nevet.) Igazából azt kell tudni, hogy az összes karakter kicsit flúgos, mindenki megmaradt gyereknek, kivéve a főszereplőt, aki mint ufókra tekint a többiekre.
Ezt olvastad már?
Ez a lázadó, felnőni képtelen karakter mennyire állt hozzád közel?
Színész vagyok, nyilván az a dolgom, hogy eljátsszam a karaktereket, de azt gondolom, hogy minden ember ragaszkodik egy kicsit a gyermeki léthez, minden ember életének vannak olyan részei, amiben nem akar felnőni. És ez jó is, csak arra kell figyelni, hogy ne billenjen át, ne legyen túl sok. Szerintem én felnőttem, de nyilván vannak az én életemben is olyan dolgok, amiben kicsit ma is gyermeki vagyok.
A trailer alapján maga a film elég akciódús. A forgatás is ilyen volt?
Elég kemény volt, már csak azért is, mert körülbelül 40 nap volt a forgatás, és ennyi idő alatt vagy 40 különböző helyszínen forgattunk, ráadásul volt, hogy egy éjszaka több helyszínen is. 90 százalékban éjszaka forgattunk, az egész kicsit álomszerű volt. De közben rengeteget röhögtünk, igaz néha már a kialvatlanság és a fáradtság miatt is, hiszen elképesztően feszített volt a tempó. Én személy szerint nagyon bírom az akciójeleneteket, élvezem őket. De nyilván nem úgy kell elképzelni, mint a Mission Impossible-ben, hogy kiugrom a helikopterből, és szaltózom hármat… De tényleg sokat kellett futni, mászni, kúszni, főleg egy bizonyos részben. És ami specifikus volt benne, hogy egy kicsit a búvárkodásba is belekóstoltunk. Voltunk víz alatt búvárruhában, a víz alatt forgattunk, én ezeket a részeket kifejezetten szerettem. Az ilyen jelenetek ráadásul azt is igényelték, hogy jó kondiban legyünk.
Ezekre a jelentekre fizikailag is készülnöd kellett?
Valamennyire igen, az állóképességemet fel kellett kicsit hozni. Igazából lejártam ugyanúgy edzeni, csak most egyel több alkalommal. De ezekre nem tudsz felkészülni, a feszített munkatempó, az éjszakázás volt nagyon kemény. Volt, hogy napokon keresztül csak éjszaka forgattunk.
Az éjszakázások, gondolom, a mindennapjaidat is fenekestül felforgatták.
Persze, nyilván egy forgatás erről szól, de közben azt is tudod, hogy ennek az időszaknak egy belátható időn belül vége lesz. Az ember mindig örül, ha dolgozhat, forgathat, valami jót csinálhat.
Van esetleg egy olyan kedvenc jeleneted, amit ki tudnál emelni a filmből?
Azokat a jeleneteket szerettem igazán, amikor mind az öten együtt voltunk.
A koronavírus miatt rengeteg film premierjét eltolták. Téged színészként hogyan érintett a járvány?
Ha szabad ilyet mondani, akkor engem nagyon jól érintett. Amikor legjobban tetőzött a járvány, akkor született a kisfiam, április elején. Tehát sokat tudtunk együtt lenni itthon, és a férjem is itt lehetett velünk. Persze egyébként sem dolgoztam volna abban az időszakban, tehát igazából szinte észre sem vettem. Engem nem úgy érintett, mint a kollégáimat. Nem szorongtam annyira, hogy mikor fogok legközelebb dolgozni. De nagyon sajnáltam a kollégáimat, és szurkolok nekik most is, és magunknak is, az egész színházi szakmának, hogy legyen egy kicsit olyan, mint azelőtt. Ha a világ nem is tér vissza a régi tempóba, de a színházak, remélem, igen.
Tervezed már a visszatérést?
Januárban lesz már egy próbafolyamatom a Vígszínházban, talán március elején lesz a bemutató. Van pár előadásom, amit visszaveszek, havonta nagyjából két estét fogok játszani. Akkor lesz a fiam 8-9 hónapos. Ez egy nagyon nehéz dolog, összeegyeztetni a munkát a magánélettel, és már előre szorongok, hogy mi lesz az esti lefektetésekkel, de bízom benne, hogy máshogy fogom majd kárpótolni.
Olvass tovább!
Fotó: Glódi Balázs
