A Nothing Personal a kiégés témájával foglalkozik. A darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket és saját belső démonaikkal szembeforduló mesehőseiket alkotják meg. A történethez Márkos Albert zeneszerző-csellista teremt érzékeny zenei közeget. Az előadáshoz kincskereső játék is kapcsolódik, amellyel a szerencsés megtaláló jegyet nyerhet a bemutatóra.
A Tünet Együttes új darabjában, a Nothing Personalban az alkotók, Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel a Boldizsár Ildikó által kifejlesztett terápiás módszer segítségével – a mesekutató-meseterapeutával személyesen is konzultálva – járják körbe elakadás-történeteiket, hogy megalkothassák saját meséjüket és mesehőseiket. A társulat Szirtes Attila emlékének ajánlja az előadást.
Volt egy ember, már ha tényleg volt, aki addig-addig facsarta és zsigerelte magát, míg kemény lett, száraz, örömtelen és hajlíthatatlan. Az egész világgal csak hadakozott, ezért aztán páncélt kellett növesztenie. De volt ennek az embernek egy gyermeke, és ez az ember nem akarta, hogy a gyermek észrevegye rajta a változást, így hát szemre ugyanaz maradt, aki előtte volt. De a páncélzata a bőre alatt egyre csak hízott befelé és vastagodott. Végül már az egész ember nem volt más csak egy magától mozduló páncél, amiben a kötelességtudó szív minden dobbanással önmagát repesztette-sebezte. Néha már jobban fájt neki a létezés, mint amennyire az ő halála fájhatna bárkinek is ezen a földön. És akkor ez az ember…
„A munkavállalás szempontjából nagyon megváltozott a világ. Régen más zsákmányolta ki az embereket, most – sokszor észrevétlenül – önmagunkat zsákmányoljuk ki. Folyamatosan dől ránk az információ, minden pillanatunkat kitöltjük. Ez nagyon más tudatállapotot eredményez, amit borzasztó károsnak érzek. Kevesen képesek tudatosan időt adni a feltöltődésnek, a kiürülésnek, az önmagukkal való találkozásnak. Ebben a darabban az foglalkoztat, hogy a vallomásosság és az absztrakt színházi forma hogyan hatnak kölcsönösen egymásra” – mondta Szabó Réka rendező.
Az előadást február 25-án és 26-án nézhetjük meg a Jurányi Házban.
Fotó: Mészáros Csaba