Bizarr és zavart keltő – ezzel a két szóval lehetne jellemezni leginkább a Netflix új, valódi bűncselekményeket bemutató sorozatát, a Bad Vegan: Fame. Fraud. Fugitives című négyrészes filmet. A sorozatban Sarma Melngailis vegán séf éttermének és hírnevének összeomlását nézhetjük végig. Manhattan egyik legmenőbb helye volt a Pure Food and Wine, ami a nyers vegán mozgalom egyik élharcosa lett, a hírességek sorban álltak, hogy bejussanak az étterembe. A szőke és légies Sarma pedig tökéletes reklámarc volt a tiszta életmódnak. Két szakácskönyvet is kiadott, egyet 2005-ben, majd 2009-ben a másodikat, melyek címlapjáról is ő mosolygott, körülvéve a nyers ételek adta ragyogással, megtestesítve azt az energiát, tisztaságot és egészséget, amit csak a vegán élettől kaphatunk. Tökéletes marketing volt az éttermének.
Amint oly gyakran, egy férfi okozta Sarma Melngailis vesztét. 2011-ben megismerkedett online egy férfival, aki manipulálta őt és kicsalta tőle a befektetők pénzét és az alkalmazottak fizetését. 2015-ben Melngailis eltűnt New Yorkból az akkor már férjével, Anthony Strangisszel, akiről kiderült időközben, hogy szerencsejáték-függő szélhámos. (Egyébként azzal győzte meg Sarmát kapcsolatuk elején, hogy bízhat benne, hogy a Twitteren Alec Baldwinnal írogattak egymásnak, Baldwin pedig Sarma majdnem férje lett korábban.)
Az ember hitetlenkedve nézi, hogyan dőlhet be valaki az érzelmi manipulációnak annyira, hogy hajlandó legyen belemenni gonosz próbákba – beleértve szexuális megaláztatást, pénzküldést – azért, mert valaki azt ígéri, hogy az imádott kutyáját halhatatlanná teszi.
Többször is abba akartam hagyni, mert annyira képtelenségnek tűnt az egész, de az első két rész után már kíváncsi voltam rá, hogyan juthat addig egy sikeres, szép nő, hogy 1,6 millió dollárt ad valakinek, elhiszi, hogy zsírruhát visel, hogy próbára tegye őt és nem kövér, a vegán élharcost pizzarendelés miatt kapják végül el, és négy hónapra börtönbe kerül. Ezek a puszta tények nem adják vissza az egész hangulatot, ahogy Sarma Melngailis időnként katatón hangon, mintha még mindig agymosott állapotban lenne, mesél életének erről az időszakáról.
Egyértelmű – és a nő volt munkatársai, a film készítői is ezen a véleményen vannak– , hogy Sarma élete nem vett volna ilyen fordulatot, ha nem találkozik Anthony Strangisszel, felmenteni azonban teljesen mégsem lehet, hiszen a döntéseket ő hozta. Az más kérdés, hogy Anthony Strangis a letöltött börtönbüntetése után ugyanúgy szabadulhatott és kereshetett újabb áldozatot, az érzelmi befolyásolást továbbra sem tekintik bűncselekménynek. Az egyetlen interjúban, amit Sarma Melngailis a Bad Vegan után adott, arról beszélt, hogy kiesetek dolgok az emlékezetéből, nem érzékelte, hogy vele történtek meg bizonyos dolgok. Ilyenekről általában szekták túlélői számolnak be.
Azt persze nem tudjuk, hogy Strangis egészen pontosan hogyan mosta ágy Sarma Melngailis agyát – ha történt ilyen –, sok részlet maradt tisztázatlan, az internet népe pedig nem a megbocsátásáról híres. A közösségi oldalakon az áldozathibáztatás az általános reakció a Bad Veganre, a szimpátia legcsekélyebb jele sem érzékelhető. Ugyanez volt az általános reakció egyébként a Tinder Swindler esetében is, egy másik Netflixen futó valódi bűncselekményt bemutató sorozatra, ahol szintén fehér nőktől csalt ki rengeteg pénzt egy tinderes csaló.
A Bad Vegan esetében ezt táplálja az utolsó jelenet is, amikor Sarma telefonhívást kap Strangistől, a hangnem közöttük pedig szinte baráti. Ezt a Vanity Fairnek adott interjúban maga Melngailis nevezte félrevezetőnek, mivel saját elmondása szerint nincs semmilyen kapcsolata Anthony Strangisszel. A telefonhívás, amit a végére vágtak be a készítők, korábban történt, még azelőtt, hogy a nagyinterjút felvették volna Sarma Melngailisszel.
Egy dolog azonban biztos: valahol ebben az egész zavaros, bizarr történetben van lecke mindannyiunk számára, több is kényszerítésről, kontrollról, a családtól való elszakításról, a többi ember felé mutatott kép és a valódi énünk közötti különbségről – vagy éppen a közösségi oldalakon való ismerkedés veszélyeiről. „Boldog lennék, ha csak egyetlen ember tanulna az én hibámból – mondta Melngailis a Vanity Fairnek. – Azt akarom, hogy ez az egész ne legyen hiábavaló, ne csak a kárörvendő emberek szórakoztatását szolgálja.”
Fotó: Netflix
