A sorozat, amiben Michael Pollan végigpróbál egy rakás tudatmódosító szert – How to Change your Mind?

2022. július 24. |

A Netflix jó szokásához híven ismét egy érdekes téma legalább annyira izgalmas tálalásával állt elő. A How to Change your Mind? című miniszériában a tudatmódosító szerekről – hatásukról, gyógyító erejükről, tévhitekről, felfedezőkről – mesél az azonos című könyv szerzője, Michael Pollan. És nem csak mesél róluk, de ki is próbálja azokat.

A sorozat négy részen keresztül mutat be négy tudatmódosító szert: az LSD-t, a pszilocibint, az MDMA-t és a meszkalint. Az egyes részek nagyjából egyórásak, és elsősorban tudományos kutatásokra és kísérletekre alapoz, minden esetben megkérdezve azokat, akik az adott pszichedelikus anyag felfedezésében, terjesztésében, kutatásában részt vett. Michael Pollan ezeknek a szereknek a „rossz PR”-ján igyekszik javítani, de legalábbis felvillantani sok esetben nem csupán ártalmatlan, de pozitív, szinte misztikus hatásait, és többnyire sikerül is neki. Olyan szempontból a How to Change your Mind? valamelyest elfogult, hogy nem beszél a tudatmódosítók negatív hatásairól – abból az alaphelyzetből indul ki, hogy legtöbben eleve azokat ismerjük főként a médiából ránk zúduló üzenetek miatt, másrészt pedig saját, esetleg rosszul elsült tapasztalataink miatt. Éppen ezért maga Pollan is leszögezi, hogy a pozitív hatás érdekében fontos, hogy olyan kísérjen végig a tripen, akinél valóban jó kezekben vagyunk – a sorozatban ők leginkább szertartásvezetők vagy gyógyászati célok esetében kísérletvezetők.

netflix-toplista

A How to Change your Mind? nagy erénye, hogy egyáltalán nem kell érdeklődnünk a pszichedelikus szerek iránt ahhoz, hogy teljes figyelmünkkel a képernyő elé szegezzen minket. Ennek fő oka, hogy nem arra helyezi a hangsúlyt, milyen érzés egy adott trip során kiszakadni a saját elmékből néhány perc vagy óra erejéig. Sokkal inkább ezeknek a szereknek az olyan emberekre gyakorolt hatását mutatja be, akik valamilyen mentális betegséggel, feldolgozatlan gyásszal küzdöttek, és egy ilyen tapasztalás megváltoztatta a problémához való viszonyát, ezáltal az egész életét. Pollan tehát leginkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kevésbé elterjedt, gyógyászatban sok esetben bizonyítottan pozitív, többnyire a mentális betegségeket enyhítő, vagy akár teljesen megszüntető képességeit bizonyítsa. Egy évtizedeken keresztül OCD-vel küzdő férfit például kigyógyított betegségéből, míg egy rákkutató központban arra használtak bizonyos pszichedelikus szereket, hogy a betegek pszichésen jobban tudják kezelni állapotukat és leküzdjék halálfélelmüket – ez azért fontos, mert gyakran a pszichés félelmek okozta testi tünetek olyan mértékben rontják a betegek egészségügyi állapotát, mint maga a szorongást, halálfélelmet, depressziót kiváltó alapbetegség. A sorozat ezeket a jelenségeket alátámasztja, megmagyarázza, így nincs az az érzésünk, hogy pusztán valamilyen ezoterikus humbugról lenne szó.

Szóval ha mi magunk egyáltalán nem kacérkodunk a tudatmódosítók kipróbálásának gondolatával, viszont érdekel az emberi elme és psziché működése, akkor is fontos tanulságokkal szolgálhat Pollan szériája. Elgondolkodtató például a ’pszichedelikus’ szó jelentése: ’az elme megjelenítése’ (érdekes, hogy a szóválasztásban fontos szerepe volt Aldous Huxley brit írónak), ami furcsamód eléggé ellentétes értelmezést hordoz, mint a ma elterjedten használt ’tudatmódosító’ – ideális esetben ugyanis éppen hogy nem a tudat módosítását idézi elő egy pszichedelikus szer, hanem annak valós, tudatalattival együtt megmutatkozó, a gátlásoktól és szorongásoktól mentes, legigazibb verzióját. Ez a tapasztalás pedig általában azt is jelenti, hogy ki tudunk lépni saját magunkból, a gyakran főleg önmagunkkal és közvetlen környezetünkkel foglalkozó elménkből, és egy sokkal nagyobb egész részének érezzük magunkat. Az ’50-’60-as évek kutatásai a pszichedelikus szereknek ezen tulajdonságára helyezte a hangsúlyt, de ezt követően több ilyen anyagot illegálissá tettek, ami miatt gyökeresen megváltozott a köztudatban a megítélésük – elsőszámú ellenségekké, ahogyan a sorozatban is elhangzik, „csodaszerből a sátán drogjává” váltak. A kezdetekben főleg gyógyászatban alkalmazott szerek eredeti értelmezését és kecsegtető jövőjét elmosták a hippimozgalmak és az olyan visszás kísérletek, mint például a CIA agykontroll-kísérletei.

A teljesség igénye nélkül a How to become a Tryant, a több évados Explained-széria, a Girl in the Picture vagy a The Great Hack után a How to Change your Mind? című szériával a Netflix folytatta jó szokását, miszerint tabunak számító témákat tár fel élvezhetően, elgondolkodtatóan és vizuálisan is izgalmasan. Ha valaki érdeklődik a pszichedelikus szerek és/vagy az elme működése iránt, a How to Change your Mind? kötelező, de ha nem, akkor is minimum erősen ajánlott.

Szerző: Németh Míra gyakornok

Ezt már olvastad? 

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra