Brüsszelben elindult az utcanevek feminizációja: a Brontë-nővérekről neveztek el először teret

2020. július 05. |

Brüsszel egyik terét a Brontë-nővérekről nevezik el. Ez csupán az első lépése annak a nagyívű kezdeményezésnek, amelynek keretében szeretnék elérni, hogy több nőkről elnevezett tér és utca legyen a belga fővárosban.

Charlotte és Emily Brontë 178 évvel ezelőtt egy ideig Brüsszelben éltek, hogy francia nyelvtudásukat tökéletesítsék. Ezért döntött úgy a belga főváros vezetése, hogy a Rue des Braves végén található tér a nővérek nevét viseli majd. Ez a döntés azért is jelképes, mert a három nővér (Anne, a harmadik testvér ugyan nem járt Brüsszelben sosem, de őt sem hagyták ki) az emancipáció példaképe, és a névadás csupán egy hosszú folyamat kezdete, amelynek végére a város elöljáróinak szándéka szerint sokkal nagyobb számban lesznek nőkről elnevezett utcák és terek Brüsszelben.

Eddig csupán egy 1979-ben állított apró emléktábla őrizte annak emlékét, hogy Charlotte és Emily Brontë a városban élt és tanult egy ideig. „Azért különösen szép döntés az, hogy most egy teret neveztek el az írónőkről, mert ez a hely ráadásul Brüsszel kulturális központjában található. A Brontë-nővérek pedig Brüsszel legfontosabb irodalmi alakjai között vannak” – mondta Helen MacEwan, a Brüsszeli Brontë Csoport alapítója, a Brontës in Brussels című könyv szerzője.

„A nővérek 25 évesek voltak, amikor Brüsszelbe érkeztek 1842 februárjában, miután megtették a 650 kilométeres utat szülőfalujukból, a Yorkshire-ben található Haworth-ből. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a Brontë-nővérek külföldre utaztak. A német és francia nyelvtudásukat akarták csiszolni, öt évvel azelőtt, hogy ismert és elismert írókká avanzsáltak volna. Charlotte, a Jane Eyre szerzője két évig maradt a városban, míg Emily, akinek a legismertebb regénye az Üvöltő szelek, csupán egy évet töltött itt, mert erős honvágy gyötörte” – mesélte el MacEwan a Brontë-nővérek Brüsszeli tartózkodásának rövid történetét. 

Olvastad már?

Brüsszel városvezetése azután döntött úgy, hogy át kell gondolniuk az utcák és terek elnevezését, miután felmérve a neveket, világossá vált, hogy a közterületek felét férfiakról nevezték el (politikusokról, művészekről és hadvezérekről, nemzeti hősökről), a fennmaradó utcanevek pedig az ország függetlenségével és a második világháború végével kapcsolatosak. „Meg akarjuk tisztelni azokat a nőket, akiknek része volt a város történelmében, láthatóbbá akarjuk tenni őket” – mondta Ans Persoons, a várostervezésért felelős képviselő a kezdeményezés elindításakor.

Magyarországon sem jobb a helyzet az utcaneveket illetően. A közterületek alig tizedét nevezték el nőkről, ráadásul ezek fele sem élő személy volt, hanem keresztnév vagy irodalmi alak.

Olvass tovább!

Karanténban Brüsszel külvárosában

Karanténban Brüsszel külvárosában

Kovács Kati 30 éve él Belgiumban. 1990-ben szerelemből költözött ide, miután jövendőbeli férjét tolmácsként megismerte. Három felnőtt gyermeke van. A járvány miatt március közepe óta otthonról dolgozik.

Forrás: Time
Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

„Most nem alkalmas a pillanat az összeomlásra” – interjú Munk Veronikával, az Index főszerkesztő-helyettesével felmondás

„Most nem alkalmas a pillanat az összeomlásra” – interjú Munk Veronikával, az Index főszerkesztő-helyettesével