- November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja a keresztény kultúrában.
- A mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja.
- Tudtuk például, hogy a 4. században a mindenszentek ünnepe még a pünkösd utáni első vasárnap volt?
Ma november 1. mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja. A történelem során rengeteget változott nem csak az ünnepek időpontja, de jelentéstartalma és hagyományai is. A halottak napja és mindenszentek története pontosan megmutatja, hogy vált a keresztény ünnepből a halottainkról való általános megemlékezés napjává november második napja.
Mindenszentek története
A 4. században a mindenszentek ünnepét még a pünkösd utáni első vasárnap tartották. (Ezek után érthető, hogy az ortodox keresztény egyházban miért ekkor ülik meg még ma is.) A mindenszentek története még azzal kezdődött, hogy az összes keresztény vértanúra emlékeztek.
Ebből alakult át a 8. századra – és tették át november 1-re, egy kelta ünnep időpontjára – a minden tökéletes igazra emlékező ünneppé. Amikor Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, onnantól a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
Mi a szokás mindenszentek napján?
Mára általánossá vált, hogy a halottaik sírját rendbe teszik és virággal díszítik az emberek mindenszentek napjára, illetve gyertyát, mécsest gyújtanak a lelki üdvükért
Mára általánossá vált, hogy a halottaik sírját rendbe teszik és virággal díszítik az emberek mindenszentek napjára, illetve gyertyát, mécsest gyújtanak a lelki üdvükért. A keresztény vallásban ugyanis a gyertya fénye a világosságot jelképezi. Katolikus szokás mindenszentekkor a temetők nagy, központi keresztjénél elimádkozni a mindenszentek litániáját, és ekkor áldják meg az új síremlékeket.
Mindenszentek története során Magyarországon 2000 óta, ötven év után lett ismét munkaszüneti nap, ünnepnap. A Rákosi-korszakban sok más keresztény ünneppel együtt ugyanis munkanappá nyilvánították.
A halottak napja története
Sokkal későbbi eredetű a november 2-én tartott halottak napja. A története szerint Szent Odiló clunyi apát vezette be emléknapként 998-ban a Cluny apátság alá tartozó bencés rendházakban. Hamarosan azonban a szerzetesrenden kívül is tartották az ünnepet. A 14. századtól terjedt el az egész katolikus egyházban a halottak napja.
Mivel a mindenszentek ünnepén a vértanúkra, tökéletes igaz keresztényekre emlékeztek, kellett egy ünnep, ami a hétköznapi halottakról, egyszerű emberek elhunyt szeretteiről szól. Az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) katolikus hittételén alapul.
Akik Isten kegyelmében hunytak el, de a lelkükön maradt még törlesztendő bűn, azoknak a katolikus hit szerint meg kell tisztulniuk, mielőtt belépnének a mennyországba. A hátramaradottakat segítheti a gyászban, ha úgy érzik, az imával, vezekléssel halottak napján tehetnek valamit elhunyt szeretteik lelki üdvéért. Nem meglepő, hogy a halottak napi gyászmisék az örök életről és feltámadásról szólnak.
Mi a szokás halottak napján?
Gyertyát nem csak mindenszentekkor, hanem halottak napján is gyújtunk. Az halottak napja történetéhez kapcsolódó népi hiedelmek szerint ennek az a célja, hogy a véletlenül kiszabadult lelkecskék visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek az élők között.
Fotó: Unsplash
