Halloween, mindenszentek és halottak napja – te tudod, melyiken mit ünneplünk?

2020. október 31. |

Utánanéztünk, honnan ered a három ünnep, Bobák Szilvi néprajzkutató pedig elárulta, hogy valóban olyan távol áll-e a magyar kultúrától a halloween, mint ahogy azt sokan gondolják.

Ebben az időszakban három napon is a holtakra emlékezünk: október 31-én halloween, november 1-jén mindenszentek, november 2-án halottak napja van. Mindhárom ünnep a halálhoz köthető, de közelségük miatt könnyen bele is zavarodhatunk, hogy melyik napon pontosan mit is ünnepelünk. Sokak véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán indokolt-e az angolszász kultúra egyik legkedveltebb ünnepét, a halloweent meghonosítani, ezzel esetleg elvonva a figyelmet a holtakról való csendes megemlékezésről. A konfliktus már vásárláskor is szemet szúr: október elejétől egymás melletti polcokról tudjuk leemelni a mécseseket és a gyerekeknek készült, művérrel meglocsolt csontvázjelmezeket. Ez épp oly abszurdnak tűnhet, mint a tény, hogy valójában ezek az ünnepek szorosan összekapcsolódnak.

halloween-halottaknapja-unnepek

Honnan ered a halloween?

Halloween a 2000 évvel ezelőtt a mai Írország, Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területén élő ősi kelták kultúrájából eredeztethető. A kelták november 1-jén ünnepelték az új év kezdetét, és úgy gondolták az azt megelőző napon az élők és holtak világa közötti határ elmosódik. Ezért október 31-én, Samhain ünnepén kapcsolatba próbáltak lépni a földre visszatérő holtak kísértetével, és igyekezték elűzni a földön ragadt szellemeket.

A kelták úgy gondolták, hogy a túlvilágiak jelenléte megkönnyíti a jövendőmondást a papok számára. A természet függésében élő embereknek ezek a jóslatok különösen fontosak voltak, sokszor megnyugvást hoztak a hosszú, sötét tél előtt. Az eseményre a druidák hatalmas máglyákat építettek, ahol az emberek jelmezbe öltözve állatokat és terményeket áldoztak fel a kelta isteneknek.

halloween-unnep

Spirituális ünnepből töklámpásos jelmezparádé

A kereszténység térnyerésével az ünnep politeista valláshoz köthető vonásai kikoptak, de október utolsó napjának misztikus hangulata és ünneplése fennmaradt.

A ma jellegzetes, amerikai minta alapján ünnepelt halloween a különböző tradíciókkal rendelkező, bevándorló európai csoportok legendáin keresztül alakult ki. A tökfaragás hagyománya például a 19. század második felében érkező több millió ír bevándorló által terjesztett ír népmese miatt terjedt el. A történet szerint Fukar Jack életében bántotta embertársait, és kétszer átverte az ördögöt, ezért halála után sem Isten, sem az ördög nem fogadta magához. Jack az ördögtől kapott egy égő széndarabot, hogy azzal világítsa meg hontalan kísértetként útját. Jack a széndarabot egy faragott fehérrépába tette (ami idővel az Amerikában jellemzőbb termésre, a tökre módosult), és azóta is a Földön barangol kísértetként.

A legendák szerint a túlvilági lények nem tudják megkülönböztetni a beöltözött embereket kísértettársaiktól, ezért a jelmez biztonságot jelent a szellemekkel szemben. A ma nagy forgalmat generáló halloweeni sminkvideók tehát a maguk módján szintén régi hagyományokat örökítenek tovább.

Ezt már láttad?

Mindenszentek Magyarországon

November elseje 2000 óta munkaszüneti nap Magyarországon, a katolikusok az összes üdvözült lélekről, a protestánsok pedig az elhunytakról emlékeznek meg ezen a napon. A közös ünnepnap létrehozásának oka az volt, hogy nincs elég nap egy évben ahhoz, hogy a kereszténység összes szentjéről megemlékezzenek. A Mindenszentek bár az egyház ünnepe, eredete szintén kelta hagyományokhoz köthető: a kelta újév első napján költöztek az előző évben elhunyt lelkek a holtak birodalmába.

halottak-napja

„A magyar néphit szerint ezen a napok a holtak visszalátogatnak az élők világába, ezért vált szokássá a sírok látogatása és a gyertyagyújtás. Erdélyben ételt is visznek a sírokhoz” – meséli Bobák Szilvi néprajzkutató. Magyarországon a német katolicizmus hatására, a 19. század elején terjedt el a sírok virágokkal való feldíszítése. Leggyakrabban az „ősz utolsó virágai”-nak is nevezett krizantémmal díszítjük a sírokat.

Halottak napja Rómától napjainkig

A halottakról való megemlékezés már az elhunytakat hősként és istenként tisztelő ókori Rómában is jelen volt. Az egyház 998-tól, Szent Odilo bencés apát kezdeményezésére nyilvánította önálló ünneppé a halottak napját. Az ünnep teológiai alapját az a tan adja, amely szerint a bűntől meg nem tisztult lelkek nem nyerik el az üdvösséget, ezért tisztítótűzben égnek. A katolikus egyház azt tanítja, hogy a földi hívek imáikkal, jó cselekedeteikkel és miséjük felajánlásával segíthetik a bűnös lelkek megtisztulását.

Megfér egymás mellett a három ünnep?

Bobák Szilvi szerint a halottak ünneplése és a róluk való megemlékezés vallásoktól független igény az emberekben, ez valamilyen módon minden kultúra társadalmában megtalálható: „A halloweennek, a mindenszenteknek és a halottak napjának ugyanaz a funkciója: a halottakra való emlékezés. Annyi a különbség, hogy előbbinél a halál kicsúfolása is felbukkan, ami a magyar nép kultúrájának szintén része, csak nem ezen a napon jelenik meg A mindenszentek, a halottak napja és a halloween ugyanannak az ünnepnek három különböző verziója, amit máshogy integráltak magukba a különböző kultúrák. A hallow’s evening, amiből a halloween szó származik, szó szerint „szentek estéjét” jelent.”

Az, hogy mit gondolunk az amerikai szokások átvételéről, ízlés dolga. A gyakran mémként felbukkanó „Magyarországon nincs halloween, Itt mindenszentek van” megközelítés azonban nem biztos, hogy teljesen helytálló: „Az vitathatatlan, hogy itthon egyre divatosabb lett a halloween ünneplése. Ha valamit átvesz egy kultúra, az azt jelenti, hogy szüksége van rá valamilyen szempontból, ezt pedig tiszteletben kell tartani”– tette hozzá Szilvi.

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter