- Tove Jansson olyan világot teremtett a múminokkal, amilyenben ő is szeretett volna élni.
- Sokszor rejtetten, máskor egészen nyíltan tükröződik a múminok világában is az alkotó vágya a békére, elfogadásra.
- A kis troll és a nagy árvíz címmel jelent meg a múmin-sorozat első kötete 1945-ben, 80 évvel ezelőtt.
Különleges évforduló az idei: 80 évesek lettek a múminok! Tove Jansson finn művész a múminok édesanyja, a világ gyerekirodalmának egyik legkülönlegesebb alakja. De ne gondoljuk, hogy Múminvölgy pusztán gyermeki történetekről mesél.
A háttérben ott rejtőzik a háborúval terhelt történelem, a leszbikus szerelem, és egy mély, utópisztikus vágy az elfogadásra és békére. Mindez pedig – sokszor rejtetten, máskor egészen nyíltan – tükröződik a Múminok világában is.
Múminvölgy születése a háború árnyékában
Tove Jansson először a második világháború elején, 1942-ben vetette papírra egy ormányos kis troll történetét, aki egy varázslatos világban próbál túlélni egy mindent elsöprő áradást. A kézirat félbemaradt, és csak a háború után, 1945-ben jelent meg A kis troll és a nagy árvíz címmel. Ez lett a kilenckötetes múmin-sorozat nyitánya.
A könyvek szereplői – Múminpapa, Múminpapa és Múmin, valamint a szabad szájú Pöttöm, a cserfes Bájocska és a mélabús Vándor – villámgyorsan világhírűvé váltak.
- 1954-ben Tove Jansson képregényt készített belőlük a londoni The Evening News számára, így még szélesebb kör ismerte meg Múminvölgy történeteit.
- A ’90-es években kapott újabb lökést a múminok iránti rajongás, amikor japán–holland együttműködésben animációs sorozat és egész estés film is készült róluk.
- Ma a múminok talán Finnország legismertebb kulturális exportcikkei. A svéd nyelven írt könyveket több mint 50 nyelvre fordították le.
Egy ismeretlen élet a mese mögött
A múminok megalkotója, Tove Jansson személye azonban a mai napig kevésbé ismert még a múminok rajongói előtt is. Ő egy finn–svéd származású leszbikus művész, aki szenvedélyes pacifista volt. Fél életét egy apró szigeten, Klovharunon élte élettársával, Tuulikki Pietiläval.
Minden nyarat itt töltöttek. A házuk egyetlen szobából állt, nem volt benne se áram, se víz – mindent csónakkal szállítottak oda. A sátrukban aludtak, hogy hallják az éjszakai szelet és a tengert. A mindentől távol lévő sziget nemcsak szabadságot adott nekik, hanem védelmet is: a külvilág elől, ahol kapcsolatukat nem fogadták volna el.
A szeretet titkos nyelve a múminok világában
A múmin-történetekben több szereplőt is valós személyek ihlettek.
A múmin megalkotója, Tove Jansson a kis trollfiguráival
- A titokzatos közös nyelvet beszélő, elválaszthatatlan Thingumy és Bob például Tove és első szerelme, Vivica Bandler kapcsolatát jelenítik meg.
- A mindig derűs, gyakorlatias Too-Ticky karaktere pedig Pietilä személyiségéből táplálkozik.
Mindez annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy az azonos neműek közötti kapcsolatok Finnországban még a ’70-es évekig bűncselekménynek számítottak. Ám a múminok olyan világban éltek, amilyenben Jansson is szeretett volna, így ezek a karakterek természetes módon helyet kaptak Múminvölgyben.
Mese és valóság határán
A történetek középpontjában gyakran áll a természetközeli élet, a másság elfogadása, az egymás segítése és a traumákból való tanulás.
Boel Westin, a stockholmi egyetem gyermekirodalmi professzora írta Tove Jansson életrajzát. Ő úgy fogalmazott: „Tove a Múminok világán keresztül egy boldogabb, békésebb társadalmat álmodott meg”. Jansson a háborús naplójegyzeteiben maga is így ír erről: „egy másik világot akarok teremteni, ahol boldogan élhetünk”.
Tove Jansson olyan világot álmodott Múminvölgyben, amilyenben élni szeretett volna
Ahol mindig nyitva az ajtó
Ahogy Sophia Jansson, Tove unokahúga mesélte, a vendégek a házban aludtak, míg Tove és Tuulikki a sátorban – ahogy a Múminok is mindig helyet adnak mindenkinek, legyen az rokon vagy idegen. Ez a gondolat – az otthon, ahol biztonságban lehet élni, ahol a boldogság természetes – vissza-visszatér a történetekben. De az otthon sosem magától értetődő: fenyegeti az árvíz, az eltűnés, a veszteség.
Már az első könyvben Múminmama és Múmin keresik a háborúban elveszett Múminpapát – éppúgy, ahogy a való életben a háború idején, amikor mindenki keresett valakit. „Szinte minden ismerőse elvesztett valakit a fronton” – mondta unokahúga. A menekülés, a veszteség, a bizonytalanság a gyerekirodalom álomvilágán keresztül szólt mindannyiunkhoz.
Az első múminkönyv eredeti borítója
A múminok most is üzennek
A háborúk, a klímaválság, a menekültválság – mind-mind visszaköszönnek a múminok történeteiből. Azt írta le, amit ma élünk át. Csakhogy Tove Jansson mindezt nyolcvan évvel ezelőtt vetette papírra. A múminok bátorsága, szeretete, és az a különös, mélyről fakadó derű, ami csak az övék, segíthet most is túlélnünk a vihart.
A múminok 80. születésnapjához kapcsolódó programok:
- Múmin-napok a Norma/Grandban a Hello Margit! fesztivál keretében – 2025. május 15-18.
- Mumin és a bűvös cilinder – 6-8 évesek nyári tábora, Placc művészetterápiás tér – 2025. július 7–11.
Fotó: Getty Images, Wikimedia
NYERJ
Szeretnél ragyogó, természetesen szép bőrt? Iratkozz fel hírlevelünkre, válaszolj egy gyors kérdésre, és NYERJ egy exkluzív L’AMIA NATURA bőrápoló ajándékcsomagot!
JÁTSZOM
