Háború és leszbikus szerelem Múminvölgyben: komoly témák húzódnak a 80 éves múminok sztorijának hátterében

2025. május 11.
A világszerte rajongott cuki figurák, a múminok idén már nyolcvan évesek! Tove Jansson, a múminok édesanyja a gyermekirodalom egyik legkülönlegesebb alakja. Pedig a különös kis lények világa nem csupán gyermeki dolgokról mesél: a háttérben ott a háború, leszbikus szerelem és a mélységesen mély vágy az elfogadásra és békére.
Múmin 80 éves
  • Tove Jansson olyan világot teremtett a múminokkal, amilyenben ő is szeretett volna élni.
  • Sokszor rejtetten, máskor egészen nyíltan tükröződik a múminok világában is az alkotó vágya a békére, elfogadásra.
  • A kis troll és a nagy árvíz címmel jelent meg a múmin-sorozat első kötete 1945-ben, 80 évvel ezelőtt.

Különleges évforduló az idei: 80 évesek lettek a múminok! Tove Jansson finn művész a múminok édesanyja, a világ gyerekirodalmának egyik legkülönlegesebb alakja. De ne gondoljuk, hogy Múminvölgy pusztán gyermeki történetekről mesél.

A háttérben ott rejtőzik a háborúval terhelt történelem, a leszbikus szerelem, és egy mély, utópisztikus vágy az elfogadásra és békére. Mindez pedig – sokszor rejtetten, máskor egészen nyíltan – tükröződik a Múminok világában is.

Múminvölgy születése a háború árnyékában

Tove Jansson először a második világháború elején, 1942-ben vetette papírra egy ormányos kis troll történetét, aki egy varázslatos világban próbál túlélni egy mindent elsöprő áradást. A kézirat félbemaradt, és csak a háború után, 1945-ben jelent meg A kis troll és a nagy árvíz címmel. Ez lett a kilenckötetes múmin-sorozat nyitánya.

A könyvek szereplői – Múminpapa, Múminpapa és Múmin, valamint a szabad szájú Pöttöm, a cserfes Bájocska és a mélabús Vándor – villámgyorsan világhírűvé váltak. 

  • 1954-ben Tove Jansson képregényt készített belőlük a londoni The Evening News számára, így még szélesebb kör ismerte meg Múminvölgy történeteit. 
  • A ’90-es években kapott újabb lökést a múminok iránti rajongás, amikor japán–holland együttműködésben animációs sorozat és egész estés film is készült róluk.
  • Ma a múminok talán Finnország legismertebb kulturális exportcikkei. A svéd nyelven írt könyveket több mint 50 nyelvre fordították le.

Egy ismeretlen élet a mese mögött

A múminok megalkotója, Tove Jansson személye azonban a mai napig kevésbé ismert még a múminok rajongói előtt is. Ő egy finn–svéd származású leszbikus művész, aki szenvedélyes pacifista volt. Fél életét egy apró szigeten, Klovharunon élte élettársával, Tuulikki Pietiläval. 

Minden nyarat itt töltöttek. A házuk egyetlen szobából állt, nem volt benne se áram, se víz – mindent csónakkal szállítottak oda. A sátrukban aludtak, hogy hallják az éjszakai szelet és a tengert. A mindentől távol lévő sziget nemcsak szabadságot adott nekik, hanem védelmet is: a külvilág elől, ahol kapcsolatukat nem fogadták volna el.

A szeretet titkos nyelve a múminok világában

A múmin-történetekben több szereplőt is valós személyek ihlettek. 

A múmin megalkotója, Tove Jansson a kis troll figuráival

A múmin megalkotója, Tove Jansson a kis trollfiguráival

  • A titokzatos közös nyelvet beszélő, elválaszthatatlan Thingumy és Bob például Tove és első szerelme, Vivica Bandler kapcsolatát jelenítik meg. 
  • A mindig derűs, gyakorlatias Too-Ticky karaktere pedig Pietilä személyiségéből táplálkozik. 

Mindez annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy az azonos neműek közötti kapcsolatok Finnországban még a ’70-es évekig bűncselekménynek számítottak. Ám a múminok olyan világban éltek, amilyenben Jansson is szeretett volna, így ezek a karakterek természetes módon helyet kaptak Múminvölgyben.

Mese és valóság határán

A történetek középpontjában gyakran áll a természetközeli élet, a másság elfogadása, az egymás segítése és a traumákból való tanulás.

Boel Westin, a stockholmi egyetem gyermekirodalmi professzora írta Tove Jansson életrajzát. Ő úgy fogalmazott: „Tove a Múminok világán keresztül egy boldogabb, békésebb társadalmat álmodott meg”. Jansson a háborús naplójegyzeteiben maga is így ír erről: „egy másik világot akarok teremteni, ahol boldogan élhetünk”.

Tove Jansson olyan világot álmodott Múminvölgyben, amilyenben élni szeretett volna

Tove Jansson olyan világot álmodott Múminvölgyben, amilyenben élni szeretett volna

Ahol mindig nyitva az ajtó

Ahogy Sophia Jansson, Tove unokahúga mesélte, a vendégek a házban aludtak, míg Tove és Tuulikki a sátorban – ahogy a Múminok is mindig helyet adnak mindenkinek, legyen az rokon vagy idegen. Ez a gondolat – az otthon, ahol biztonságban lehet élni, ahol a boldogság természetes – vissza-visszatér a történetekben. De az otthon sosem magától értetődő: fenyegeti az árvíz, az eltűnés, a veszteség.

Már az első könyvben Múminmama és Múmin keresik a háborúban elveszett Múminpapát – éppúgy, ahogy a való életben a háború idején, amikor mindenki keresett valakit. „Szinte minden ismerőse elvesztett valakit a fronton” – mondta unokahúga. A menekülés, a veszteség, a bizonytalanság a gyerekirodalom álomvilágán keresztül szólt mindannyiunkhoz.

Az első múmin könyv eredeti borítója

Az első múminkönyv eredeti borítója

A múminok most is üzennek

A háborúk, a klímaválság, a menekültválság – mind-mind visszaköszönnek a múminok történeteiből. Azt írta le, amit ma élünk át. Csakhogy Tove Jansson mindezt nyolcvan évvel ezelőtt vetette papírra. A múminok bátorsága, szeretete, és az a különös, mélyről fakadó derű, ami csak az övék, segíthet most is túlélnünk a vihart.

A múminok 80. születésnapjához kapcsolódó programok:

Fotó: Getty Images, Wikimedia


Kultúra