Ezt a 6 regényt nem tudná megírni a mesterséges intelligencia – kihirdették a Booker-díj idei döntőseit

• Marlon James és Douglas Stuart egyaránt második Booker-díját nyerheti meg.
• A hat döntős regényt 163 pályamű közül választotta ki a Mary Beard vezette zsűri.
• A 2026-os Booker-díj nyertesét november 9-én jelentik be Londonban.

Mit keresünk egy igazán jó regényben? Azt, hogy vigasztaljon, felrázzon vagy egy időre teljesen kiszakítson a saját életünkből? A 2026-os Booker-díj zsűrije láthatóan egyik élményről sem akart lemondani. Az idei döntős könyveket egyszerre nevezték meghatónak, tempósnak, viccesnek, erőszakosnak, izgalmasnak, borzalmasnak és reményt keltőnek.

Mary Beard klasszika-filológus, ókortörténész, a zsűri elnöke szerint a művek többsége már a második olvasás után régi barátnak tűnt, néhányuktól pedig kifejezetten nehéz volt elbúcsúzni. Beard mellett Raymond Antrobus költő, Jarvis Cocker zenész és író, Rebecca Liu kritikus, valamint Patricia Lockwood író választotta ki a hat döntőst a nevezett 163 angol nyelvű regény közül.

A 2026-os Booker-díj rövid listája műfajilag és hangulatában is szokatlanul sokszínű. Találunk rajta családregényt, történelmi tablóként kibomló első regényt, társadalmi szatírát és posztapokaliptikus történetet is. Két szerzőt azonban különösen nagy figyelem övez: Marlon James és Douglas Stuart már tudja, milyen érzés hazavinni a díjat.

Ki a Booker-díj 6 döntőse 2026-ban?

Marlon James: The Disappearers

Marlon James új regényével visszatér ahhoz a világhoz, amely korábbi Booker-díjas művét is meghatározta. A több mint hatszáz oldalas The Disappearers az 1980-as és 1990-es évek Jamaicájában játszódik, és egy meleg színész meggyilkolásának következményeit követi végig.

A regény azonban nem pusztán bűnügyi történet. Az ellenséges, homofób közegben egymásba kapaszkodó férfiak közösségéről, a láthatatlanságra kényszerített életekről és arról mesél, milyen ára lehet a túlélésnek egy olyan társadalomban, amely bizonyos embereket legszívesebben kitörölne.

A jamaicai szerző 2015-ben a Hét gyilkosság rövid története című regényével nyerte el a Booker-díjat. Ha idén ismét győz, mindössze az ötödik író lesz, aki kétszer is megkapta az elismerést.

Douglas Stuart: John of John

A Shuggie Bain szerzője ismét a családi kötelékek legfájdalmasabb rétegeit fejti fel, ezúttal egy távoli skót szigeten. A John of John középpontjában egy fiatal férfi hazatérése áll, amely felszínre hozza a hallgatásokkal, elvárásokkal és régóta cipelt sérelmekkel terhelt családi múltat.

Douglas Stuart 2020-ban első regényével nyerte meg a Booker-díjat. A Shuggie Bain egy alkoholbeteg anya és fia megrázó kapcsolatán keresztül mutatta meg a nyolcvanas évek glasgow-i munkásnegyedeinek világát. Új könyvében más tájra költözik, de továbbra is az otthon, a szégyen, a szeretet és a kis közösségek szorításában élő emberek érdeklik.

Elizabeth Strout: The Things We Never Say

Elizabeth Strout neve a magyar olvasóknak sem lehet ismeretlen. A Pulitzer-díjas amerikai szerző ismét New England kisvárosaiba visz bennünket, ahol látszólag hétköznapi emberek életén keresztül tárja fel mindazt, amiről a családokban és kapcsolatokban inkább hallgatni szoktunk.

Már a cím, A dolgok, amelyeket sosem mondunk ki is pontosan jelzi, milyen érzelmi terepen járunk. Strout különleges érzékkel mutatja meg az emberi gyengeséget, a kimondatlan neheztelést és azokat az apró gesztusokat, amelyek néha többet árulnak el egy kapcsolatról, mint egy nagy vallomás.

Rebecca Perry: May We Feed the King

Rebecca Perry első regénye a középkortól napjainkig ível, miközben a hatalom, az éhség és a kiszolgálás különös kapcsolatát vizsgálja. A May We Feed the King már önmagában az időkezelésével is az idei lista egyik legmerészebb vállalkozásának tűnik.

Perry döntőbe jutása azért is figyelemre méltó, mert első regényével került olyan befutott szerzők mellé, akik mögött már több évtizedes pálya és a világ legrangosabb irodalmi díjai állnak. A könyvet a Granta adta ki, amely korábban több Booker-jelöltet, köztük Eleanor Catton 2013-as győztes regényét is gondozta.

M. John Harrison: The End of Everything

M. John Harrison 81 évesen jutott be a döntőbe közeli jövőben játszódó, sötéten szatirikus regényével. A The End of Everything főszereplője Philip Tennant, aki nagynénjével próbál életben maradni Kent partvidékén, miközben a társadalom darabjaira hullik, a háttérben pedig egy rejtélyes idegen invázió bontakozik ki.

A posztapokaliptikus regény nem grandiózus hősöket állít a középpontba, hanem a világvége peremén botladozó hétköznapi embert. Harrison története a zsűri szerint nem csupán a mindenségről, hanem nagyon is a jelenünkről szól.

Luke Kennard: Black Bag

A Black Bag az idei döntő szatirikus versenyzője. Luke Kennard regénye a kortárs élet visszásságait, a hatalom működését és azokat az abszurd helyzeteket veszi célba, amelyekben időnként már azt sem tudjuk eldönteni, a valóságot látjuk-e vagy annak különösen rossz paródiáját.

Kennard költőként is ismert, így nem meglepő, hogy regényének egyik legfontosabb ereje a nyelv. A humor mögött azonban komorabb kérdések rejtőznek arról, mit vagyunk hajlandók elfogadni, és hogyan válhat a képtelenség lassan a hétköznapok részévé.

Ezeket a könyveket nem írhatta volna meg a mesterséges intelligencia

A 2026-os Booker-lista kihirdetésekor Raymond Antrobus különösen időszerű megállapítást tett. A zsűritag szerint ezek a regények ízig-vérig emberi alkotások, amelyeket nem volna képes reprodukálni a mesterséges intelligencia.

Nem feltétlenül azért, mert egy gép ne tudna szabályos mondatokat, fordulatos cselekményt vagy akár egy meghatározott szerzőére emlékeztető stílust létrehozni. Hanem azért, mert a döntős könyvek a megélt tapasztalatok zavarosságából, ellentmondásaiból és fájdalmából születtek. Nemcsak történeteket mondanak el, hanem eligazodnak azokban az érzésekben is, amelyekre nincs hibátlan válasz.

A hat regény közös pontja éppen ez lehet. Legyen szó jamaicai homofóbiáról, egy skót család hallgatásairól vagy a civilizáció lassú széteséséről, mindegyikben ott vannak az emberi kéz nyomai. A bizonytalanságok, a tökéletlenség és az a sajátos tapasztalat, amelyet nem lehet egyszerűen megfelelő utasításokkal előállítani.

Két korábbi győztes írhat történelmet

A Booker-díjat eddig mindössze négy szerző nyerte el két alkalommal: J. M. Coetzee, Peter Carey, Hilary Mantel és Margaret Atwood. Novemberben Marlon James vagy Douglas Stuart is csatlakozhat ehhez a rendkívül szűk körhöz.

A verseny azonban korántsem lefutott. A lista egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy a világhírű szerzők mellett egy első regényes alkotó és egy 81 éves irodalmi veterán is ugyanolyan eséllyel várhatja az eredményhirdetést.

A győztest 2026. november 9-én jelentik be Londonban. Az elismeréssel 50 ezer font és az Iris Murdoch íróról elnevezett Iris-trófea jár. Tavaly a magyar–brit David Szalay nyert a Test című regényével, így egy éven át az ő könyve jelentette azt a mércét, amelyhez az angol nyelvű irodalom legújabb alkotásait viszonyították.

Most hat új történet vár arra, hogy az olvasók is eldöntsék: melyiktől lesz a legnehezebb elbúcsúzni az utolsó oldal után?

Fotó: Unsplash

Olvass tovább

A magyar piacot is meghódítják a nyugat slágerkönyvei

Izgalmas és letehetetlen slágerkönyvek, amelyek már a londoni és New York-i olvasóközönséget is meghódították. Ezeket lapozzák a nagyvárosok metróin és a parkokban is, most pedig Magyarországot is meghódítják.