Nehéz nyugodtnak maradni, mikor megkérjük párunkat, fúrjon fel egy polcot, és szemforgatás a válasz. De biztos, hogy velünk is előfordult már, mikor olyan szituációba kerültünk, amihez semmi kedvünk nem volt. A tudomány bebizonyította, nem az ember hibája. A szemforgatás ugyanis egy olyan reflex, mellyel az agyunk reagál egy nemkívánatos szituációra. “Az agy és a test nem hazudik: a szemforgatás azonnal és gondolkodás nélkül követi a nemkívánatos eseményt” – magyarázza Dr. Lillian Glass, a testbeszéd szakértője. “Az idegrendszer így reagál, ha valami olyan történik, ami túl támadó, nevetséges vagy értelmetlen. A szemforgatással kikapcsolunk a szituációból.” Tehát az agyunk jelez ezzel a reakcióval, mivel a tudatunk szeretne kimaradni belőle. “Ez egyfajta extrém oldalra nézés. Próbálunk nem odafigyelni a számunkra elfogadhatatlan szituációra” – mondja a szakember.
Az egész test reagál
De a szemforgatás nem egyszerűen a szemgolyók mozgása. A testbeszédünkben kapcsolódik hozzá egy sor más önkéntelen mozdulat is, melyet valószínűleg észre sem veszünk. Biztos, hogy valamennyire grimaszolunk is ilyenkor, de legalábbis a szánk egyik sarka felfelé mozdul, mintegy gúnyos mosolyba. Van, aki felhúzza a szemöldökét is hozzá és ráncolja a homlokát. A váll megvonása és a testünk önkéntelen elfordítása a beszélgetőtárstól szintén együtt jár általában a szemforgatással. “Mások lehet, hogy toppantanak kicsit vagy kersztbe rakják a lábukat, ha ülnek éppen. Mindenkinél máshogy jelentkezik a frusztráció” – mondja a testbeszéd-szakértő.
Leküzdhető reflexek
Ha nem is vagyunk krónikus szemforgatók, jó tudni, hogyan kontrolláljuk a testünket, ha kényelmetlen szituációba kerülünk, hiszen megeshet, hogy a főnökünk áll elő számunkra kellemetlen kéréssel, és nem szerencsés ha reflexszerűen grimaszolunk, még mielőtt bármit válaszolnánk. A szakértő azt tanácsolja, először figyeljük meg magunkat. Álljunk tükör elé, mikor valami vagy valaki irritál, és csak nézzük meg az arcunkat. Nagyon fontos, hogy ismerjük a saját testünk válaszait egy-egy szituációban, hiszen a testbeszéd nagyobbrészt arról szól, hogy tisztában legyünk a saját magunk által közvetített nonverbális jelekkel, mit mutatnak az egyes helyzetekben. De mit tegyünk szemforgatás helyett?
“Szorítsuk ökölbe a lábujjainkat nagyon szorosan, majd engedjük ki” – tanácsolja Dr. Glass. “Ahogy ellazítjuk a lábujjainkat, úgy múlik el a belső feszültségünk is.” Persze amikor csak tehetjük és módunk van rá, inkább beszéljünk a szemforgató üggyel kapcsolatos érzéseinkről, hiszen mindig az a legegészségesebb, ha nem marad senkiben tüske.
Fotók: Unsplash
