Ne várjunk a boldogságra, magától nem jön el!

2019. június 16.
A boldogságra sokan úgy gondolunk, mint egy jövőbeli álomképre, amely egyszer majd berobban az életünkbe és végre minden a helyére kerül. Valójában azonban egy apró lépésekben tanulható, megteremthető állapotról van szó, amelyre nem érdemes tovább várni. Dr. Nagy Henriett pszichológus mondja el, miért.

Nem is olyan régen egy étterem konyháján azért dolgoztam hosszú órákon keresztül sokadmagammal, hogy aznap több száz rászoruló jóllakhasson. Életemben először megtapasztaltam a boldogság egy olyan dimenzióját, amelyet korábban még soha. Akkor még nem tudtam, hogy én ott azzal valami olyat tettem, amellyel nemcsak értéket teremtettem mások számára, hanem bele is kóstoltam a boldogság egy tortaszeletébe.

„A boldogságnak ez egy olyan szeglete, amely az értelem kereséséről, a jelentésteli célok kitűzéséről és követéséről szól – magyarázza dr. Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, az ELTE PPK Pszichológia Intézet Személyiség-és Egészségpszichológia tanszékének adjunktusa, aki a boldogság tudományos kutatását egy tortához hasonlítja. – A jóllét szerteágazó, és a pozitív pszichológia az, amely ennek kutatásával foglalkozik, illetve számtalan boldogság-magyarázattal szolgál. Ezek közé tartozik többek között az is, hogy számos kutató az úgynevezett értelemkeresés, azaz a jelentésteli és mások számára is hasznos tettek követése mentén határozza meg a jóllétet. Ám maga a boldogságkutatás jóval több ennél.”

Szubjektív érzés lenne?

A tudomány a jóllét témakörét alapvetően két részre osztja: létezik szubjektív boldogságérzet és pszichológiai jóllét. Előbbi az, amelyet a hétköznapokban boldogságnak nevezünk, utóbbi az, amely megmutatja, hogy az ember mikor működik pszichológiai értelemben jól (például mikor fejlődik optimálisan a személyisége). Azt hihetnénk, hogy a kettő kéz a kézben jár, azonban előfordulhat, hogy bár valaki pszichológiai értelemben magas szinten funkcionáló, mentálisan egészséges ember, mégsem magas a boldogság- vagy elégedettségérzete.

„A boldogságérzetet számos különböző tényező határozza meg – mondja dr. Nagy Henriett. – A legkevésbé megváltoztatható faktor a boldogságérzet genetikai, személyiségbeli alapja, illetve bizonyos mértékben lényegesek az életkörülmények is (például az anyagi helyzet, a munkahely), hiszen ezek biztosítják, hogy a legalapvetőbb szükségleteinket ki tudjuk elégíteni – de sok múlik a világhoz való hozzáálláson is.”

Kíváncsi vagy, hogy a különféle boldogság-magyarázatok alapján kik a legboldogabb emberek? Júliusi lapszámunkban olvashatsz bővebben a boldogságkutatásról!

Fotó: Getty Images